Alföldi Iparlap, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-03 / 1. szám

I--. Mb ■ ti "ÁMk évfolyam. 18 ^ Előfizetési ^Itótelek : helybe^ .h^SKoz hor­dással r'vágy' vidékre po^ta-utján. ,f%v. ^'71 Us .. i ' «i,ü Á M 1-sö szám. *Á •rt 7á / A v Liw Szeged, január 3-án 1 frt. 2 frt. 4 frt Negyedévre. !• el évre* . . Egész évre . . Egyes szám ára 8 kr. Kapható a kiadóhivatalban. ÄLFÖLDI IPARLAP. A SZEGEDI S TÖBB HAZAI IPARTESTÜLET ÉS IFJÚSÁGI EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. JELIGE: MUNKA ES TUDOMÁNY. Hirdetések jutányosán s z á- m itta t n a k. Hirdetéseket elfogad bármely hirdetési iroda, vagy Bába Sándor Szegeden.-------------—« Szer kesztői iroda: Templom-tér, 8-ik szám, a »Szegedi Ipartestiilet« háza, hova a kéziratok küldendők. Főszerkesztő : Bakay Nándor. Felelősszerkesztő: ifj. Szmollény Nándor. Főmunkatárs: Babos Elek. Kiadóhivatal: Templom-tér, 8-ik szám, a »Szegedi Ipartestület« előfizetési pénzek küldendők. Előfizetési fölhívás. Az „Alföldi Iparlap“ újévtől fogva, uj, a jelen alakban, Bakay Nándor főszerkesztő vezetése mellett, Szmolényi Nán­dor szerkesztése alatt, Babos Elek főmunkat«...^ több uj és régi munkatársak közreműködésével jelenik meg. Lapunk a szegedi ipartestületnek, s több hazai testü­leteknek hivatalos közlönye leend; mi által a hazai iparosok testületi életének utján, az iparosok érdekeinek hü szószó­lójaként, az iparosok közélete' mozzanatainak hü kifeje­zője lenni. Másrészt ez által erős szellemi kapcsot fog az ország iparosai s az országos iparügyek vezérférfiai között ké­pezni ; s az iparügyek összes őszinte barátai számára talál­kozó helyül log szolgálni. Mindezeknél fogva a magyar ipar ügyek előmozdítása érdemében, midőn a lapnak és ügyünknek minden igaz hü barátját az előfizetésre fölszólítjuk, ezt azon bizalommal teszszük, a melynél fogva magunk is csupán az ügy érde­kében a lap további kiadására vállalkoztunk. A lap, előfizetési ára r JJ-jii tartalmasabb ab árában a régi marad. Egész évre helyben házhoz hordva vagy a postán bérmentve küldve . . - . . félévre ........................................ z frt, ne gyedévre , Lfrt. Az előfizetési pénzek a lap ; , italához, a sze­gedi ipartestület helyiségébe ki u-uk. A „szegedi ipartestület“ nevében : a !ap bizottság. F ö 1 h i v á s az »Alföldi Iparlap11- jövője érdekében Magyarország ipartes­tük teihez, iparosaihoz és a hazai ipar ügyek iránt érdeklődő nagyközönséghez. Az „Alföldi Iparlap“ fönnállása óta, a magyar iparügyekre nézve két oly nagy horderejű országos cselekmény hajtatott végre, amelynek mindkettője ez évben nyert végleges és hatá­rozott kifejezést; az üj ipartörvény életbeléptetését s az orszá­gos kiállítást értjük. A két cselekmény hatása lehet különböző, czéljuk azonban az As volt, t. i. a magyar ipar előmozdítása. A törvény min ntézmény, s e kiállítás mint ünnepélyes tüntetés, magokban vfe. o noha sem foghatnak a magyar iparon segí­teni, ha az egyiknek előnyeit, a másiknak tanúságát az embe­rek, különösen .... iparosok, s a magyar iparügyek hivatott ve­zérférfiai nem iparkodnak értékesíteni. Az uj törvénynek sok üdvös és hasznos előnyei mellett, mi, kik azzal okszerüleg élni vagyunk hivatva, leginkább látjuk annak hátrányait is. Ezeket elhárítani, ha kell ezekre nézve törvényhozási javítást kérni, s az előnyöket józanul fölfogva, kihasználni, szent kötelességünk. A nagy nemzeti munkakirakat fényes látványosságai, hogy múlandó hatással ne legyenek, ennek nyomán higgadt megíté­lésnek kell az állandóság szellemében keletkeznie s ennek megalkotására első sorban ismét ugyanazon ipari tényezők van­nak hivatva, akik ismerik a hézagokat, amelyek a műhelyben, raktárakban, a kirakatok mögött tátongnak. Nagy és meglepő alkotások az állandóság széliemében gyorsan és rövid idő alatt meg nem valósíthatók, el nem érhetők. Erre nézve folyton és kitartó türelemmel, csüggedetlen tiszta fővel, álhatatosan kell cselekednünk és munkálnunk. A két nagy ipari esemény létrejötte közben, azok meg- érlelésére, hogy mennyire hatott közre az „Alföldi Iparlap“, ezt egészben megítélni nem tartozik az akkori vezetők jogai közé; annyit azonban, különösen az uj törvény megalkotása körüli munkásságunkra nézve elmondhatunk, hogy 'sokat, sőt talán igen is sokat hangoztattuk igénytelen véleményünket s amig az eszmék tisztázása végett a legellentétesebb nézeteknek is tért nyitottunk, saját álláspontunk kijelölésével soha nem fu­karkodtunk. Ezen eljárásunk eligérkezést képez a jövendőre nézve. Hogy a nagy események életbeléptének idejére, különö­sen a dolgokat kifejezésre juttató évben, közülünk sokan el­hallgattak. ennek okát a körülmények erejében, s az emberek gyöngéiben V"1' 1 1 A irányt venni, munkásabb köz1 atnak szabályos medrébe Ságunknak e téren, a -.ok ' agyunk a munkát u igcili^LÜnk is azon- al ele . • nk, az alapokat gon­dosan-é; tédyton jM..,„, műnk. Ezért a nagv esenv.ivek idejére szántszándékkal elcsönde- siilt iparügyi közviták’ terét újból meg kell nyitnunk s ezen munkára régi és uj erőket keli újból Lettre hívnunk. Nem ugyan az ifjúság érlelésre nem számoló hevével, de a tettek közelében kifejtendő elvi és tárgyi eszmecserék hig­gadt számításaival kell az uj sajtómunkákat és vitákat megkez­denünk. A lapunk homlokán régen fölvett jeligének csak ezután következik be sürgős és mégis igen meggondolt, higgadt és nyugodt megtestesítése. Most már komoly alakban áll elénk a „M unka és t u- domány“ nagy elve .ek érvényesítése, mire nézve nem elég csak az iparosokat megnyernünk, ehez az ipartudománynak az elméleti téren működő férfiaira is szükségünk van. A kiállítás e tekintetben igen sok jogos várakozásokat, alapos reménykedéseket, sőt némelyeknél hiú ábrándokat is költött föl. Ezen utóbbiak eloszlatása, amazok érvényesítése, az államkormány elvi intézkedései mellett, az uj törvény szerint alakult testületekben, az iparosok föladata. Az ide vonatkozó törekvések nyilvántartása, tisztázása, s ha kell az eszmecserék utján való útbaigazítása a szaklapok föladata. Az uj törvény alapján szervezkedett uj testületek^ oly egy­öntetű alakokat kell, hogy képezzenek, amelyekre nézve éppen nem szükség, hogy a rég álmodott „iparosszüve tség“ eszméje fölébresztessék s ezen testületek alkalmatos sajtóköz­lönyök utján még is oly egységes egészet képezhetnek, mintha formaszerü szövetségben állnának. Ezért elhatároztuk, hogy a vidéki, sőt a fővárosi ipartestületeket is forma szerinti sorako- zásra hívjuk föl, hogy természet szerint azonos testületi életük minden mozzanatát velünk közöljék, hogy ez által az uj tör­vény félreértéséből vagy előnyeinek föl nem használásából szár­mazott esetleges eltérő működés kikerültessék s a közre nézve hátrányos mulasztások elháritassanak. Mindezeknél fogva lapunkban az átalános iparügyek és idevágó közgazdasági dolgok megbeszélésére szánt tér mellett

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék