Alföldi Iparlap, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-01 / 1. szám

. Mindenekelőtt engedje meg Nagyméltóságod, hogy a jelen emlékiratom — a szövetségnek nem egészben ismert helyzetéhez képest — valamivel kimerítőbb legyen, s hogy egyidejűleg a nyilvánosság szine elé bocsájtassék, az idő rövidségénél s a körülmények sürgős voltánál fogva is, s hogy mindazon közrebocsájtható hivatalos leiratok, fölter­jesztések és átiratok, a melyek a kérdéses ügyben változ­tak, a nyilvános megismertetés tárgyaivá tétessenek, s hogy ezek összegezése alkalmával én alóíírott ezekre nézve a szövetség nevében hozható alázatos észrevételeimet tiszte­lettel megtehessem. Mihez képest mindenekelőtt vagyok bátor a Nagy­méltóságodtól nyert kegyes ajánló sorok által támogatott, s Bécsben a magas cs. kir. közös Hadügyminisztériumnál tett első lépésemre vonatkozó két irományt közzétenni . A magas cs. kir. hadügyminisztériumnak Bécsben. Magas Minisztérium ! A midőn mély alázattal alulirtnak, mint a magyarországi közszállitó­­szövetkezetek végrehajtó-bizottsága elnökének ezennel szerencsém van a cs. kir. közös hadseregi ruházatok szállításának méltányos megosztása tárgyában jelen alázatos kérelmemmel az általam vezetett közvállalkozó-szövetkezetek nevében a magas cs. kir. hadügyminisztérium elé járulni, ezen lépésemet a következők­kel vagyok bátor indokolni. A­mint az a magas minisztérium előtt is tudva van, Magyarország kul­turális haladásához, továbbá ő cs. kir. apostoli fölsége legmagasabb jogara alatt egyesült két állam közös igényeihez képest a keleten őrt álló Magyarországnak, mint túlnyomóan mezőgazdasági államnak sokáig nem lehetett szerencséje iparát olyan kellő mértékben fejleszteni, mint ezt a túl a Lajthán élő népek békésebb, kedvezőbb viszonyaik között tehették. Azonban az újabb időben ő cs. kir. apos­toli felségének népei boldogitására irányzott bölcs és atyai uralkodása alatt és a mostani alkotmányos magyar kormány opportunus törekvése által a magyar ipar örvendetes föllendülést vett, s úgy mennyiségileg, valamint minőségileg rendkívül gyarapodott. A közös ügyek megoldására rendelt s a birodalom mindkét felét kép­viselő testületben, a delegácziókban úgy a múlt, mint a jelen évben interpellá­­cziók történvén az iránt, hogy a cs. kir. közös hadsereg ruházati szükségletei­nek előállításában Magyarország kisiparosai is részesíttessenek, minek folytán a magas cs. kir. közös hadügyminisztérium részéről adott biztató kijelentések alapján a magyarországi kisiparosok közszállító-szövetkezetek alkotásába bocsájt­­koztak és ilyeneket tényleg alkottak. Ezen közszállító-szövetkezetek az 1884. vi XVII. t.-cz. értelmében alkotott ipartestületek kebelében szervezkedtek és oly­­an szervezkednek. A közvállalkozó-szövetkezetek szervezete úgy van meg­alkotva, hogy ebben a jobbmódú iparosok mint fővállalkozók, s a kevésbé jó­módúak mint alvállalkozók szerepelnek és kölcsönös kötelezettség mellett a fővállalkozók a pénzerőt és nyersanyagot, az alvállalkozók a pontos munkát szolgáltatják a szállításokhoz, az ipartestületek elbírálása és felügyelete alatt. Az első ilynemű rendszeresen alkotott szövetkezet, a­mely minden számba vehető igényeket lehetőleg kielégít, s a­mely a népfölkelési csapatok és a kir. csendőrség ruházati czikkeinek szállításánál tényleg működött és a szegedi ipar­­testület kebelében alulirt vezetése mellett alkotott, s úgy a magas kir. kor­mánynak, valamint a polgárságnak a bizalmát kinyerte ; minek folytán én alul­irt, mint ezen szegedi szövetkezet elnöke, az ország több városaiban található ipartestületektől megkeresést vettem, hogy körükben személyesen megjelenve, őket a hasonló szövetkezetek megalkotásában elősegítsem, s hogy ezen szövet­kezetek között egységes szervezetet és központi vezetést létesítsek. Minek foly­tán ezen ügy annyira előre haladt, hogy a szervezett és szervezés alatt álló szövetkezetek f. é. szept. 8—9-én alálirt vezetése mellett Szegeden, mint a mozgalom góczpontján egy országos értekezletet tartanak. Magas Minisztérium ! A f. hó 14-én Nagyméltóságu báró Fejérváry Géza m. kir. honvédelmi miniszter urnál nyert kegyes személyes elfogadtatásom alkalmával ugyanott szóval előterjesztett alázatos előadásom alapján s az ő exczellencziájától nyert és itt mellékelt ajánló sorok által a magas cs. kir. hadügyminisztérium had­biztosságánál nyert szóbeli kijelentések és meghagyás folytán van szerencsém jelen alázatos írásos fölterjesztésemben a következőkre kérni ki a magas mi­nisztérium kegyes figyelmét. Hogy a kérdéses szövetkezetek a privát kihallgattatásomnál felsőbb he­lyen tapasztalt intenczióknak a hadsereg egységes vezetése s a katonaság ké­szenléte elvének megfeleljenek, s hogy az alkotmányos polgárság méltányos óhajtása is lehetőleg kielégítve legyen, esedezem: kegyeskedjék a magas minisz­térium velem és általam a szövetkezeti végrehajtó­ bizottsággal lehetőleg szept. elejéig közleni : 1. Megfelel-e a magas minisztérium intenczióinak a sz.­István koronája területén 6—7 helyen fölállítandó kerületi bizottságok vezetése mellett egy központi végrehajtó­ bizottság vezénylete alatt létesítendő egységes szállítási szö­vetség eszméje ? 2. Mennyire szabad a szövetkezeteket egyesítő szövetségi értekezlet alkal­mával nekem, mint az értekezlet vezetőjének az idevonatkozó elígérkezésekben mennem? Az iránt: Mennyi lehet azon Magyarországra eső normál részlet, a­mi a kisiparosok által, s mennyi az, a­mi az itt gyárilag berendezkedett nagyipa­rosok által volna szállítható? Mikor és mily mértékben jöhetnek az ide vonat­kozó szövetkezeti ajánlatok figyelembe ? Mikor és mily mértékben járnak le a folyó szerződések ? Mennyi ezek egész összege ? 3. Mily mértékben volnának a dec­entralizáczióra vonatkozó így nyert felsőbb közlemények bizalmasak vagy nyilvánosak ? Ezen legalázatosabb kérdéseim, illetve kérelmem tárgyának a magas cs. kir. hadügyminisztériumnak, valamint a magas m. kir. kormány intenczióinak értelmében való üdvös megoldása érdekében alázatos kérésem­et megújítva» maradok Szegeden, 1888. évi aug. 18-án, a magas cs. kir. hadügyminisztériumnak a magyar közszállitó-szövetke­zetek végrehajtó-bizottsága nevében legalázatosabb szolgája Bakay Nán­dor, végrehajtó-bir. elnök. 13-ik osztály, 1609. sz. Tekintetes Bakay Nándor urnak, mint a magyar közszállitó-szövetkezetek bizottsága elnökének Szegeden, Bécs, 1888. szeptember 9-én. A birodalmi hadügyminisztérium a hadsereg ruházati és szerelvényi szükségleteinek beszerzése körül eddig alkalmazásban álló szállítási rendszer megváltoztatására nézve hozandó végérvényes meghatározásokban annál kevésbbé vághat eléjük a folyamatban lévő alkudozások befejezésének, mivel feladata a delegác­ióknak ezesetre hozandó tudósítását bevárni. A birodalmi hadügyminisztérium azonban már a közelebbi időben azon helyzetbe jön, hogy szállítási bevezetéseket foganatosíthat, a­melyekkel ide vonatkozó szándékait számításba hozza. Ezen szándékok részben katonai, részben gazdálkodási álláspontok által parancsolvák, ezt fogja tartalmazni a nyilvános kiírásnak ennek következtében szükséges pontozatai és feltételei. Ezek után még az ön ez évi 18-ik augusztusról kelt beadványában foglalt kérdésekre válaszolandólag egyelőre a következő közleményekre szorítkozom, hogy : Az osztrák-magyar hadseregi szállítások bőripari társulatával, Schmid­t társaival lábbeliek és lovassági szerelvényekre kötött szerződés 1889-ik év deczember utoljával; a magyar posztószállitó társaság Regenhart és társaival a posztó és egyéb gyapjunemű ruházati tárgyak szállítására kötött szerződés 1890. évi utolsó deczemberrel; és az osztrák-magyar hadszerelési pamut- és vászon-iparos­­társasággal, Mahrbach, Regenhart és társaival ruházati és ágynemű tárgyak­nak pamut- és lenvásznakbóli szállítására kötött szerződés 1891. évi decz. végével jár le. Az egyéb, a »rendkívüli szükségletek« czime alatt összefoglalt ruházati és szerelvényi szükségletek a cs. kir hadak részére az általános versenynek tartattak fönn s ezekre nézve a minden évi nyilvános kiírások következnek. Továbbá ezzel kapcsolatban : Az átlagos évi szükséglet a bőrnemü-, ruházati- és szerelvényi tárgyakból a cs. kir. hadaknál körül­belül két millió forintra, pamut- és lenvászon­nemek­­nél egy millióra, végre a posztó- és egyéb gyapjunemeknél két és fél millió forintban állnak elő, a­míg a rendkívüli szükségletek évenkénti kiírása körül­belül 400,000 frtra megy. Bauer s. k., táborszernagy. Ezen magas leirat után a következő két iromány vál­tozott : A magas cs. kir. Hadügyminisztériumnak Bécsben. Magas Minisztérium ! A Szegeden 1888. évi szept. 8—9-én tartott magyar országos iparos­kongresszus kebeléből a magyar országos iparos-szövetség létesítésére s ezen szövetség ügyeinek ideiglenes vezetésére kiküldött alálirt végrehajtó-bizottság ■ nak a midőn ezennel van szerencséje a magas cs. kir. birodalmi hadügyminisz­tériumnak f. hó I1-ről 13/1609. sz. a. kelt kegyes leiratát múlt hó 18-iki alázatos föliratunkra vonatkozólag alázattal megköszönni, s a föntirt országos iparos-kongresszus kebelében az országosan szervezendő közvállalkozó egyesü­lésekre s ezek központosítására szolgáló országos iparos-szövetség alapszabá­lyait eredetiben és hű fordításban mellékelni, egyszersmind bátorságot vesz magának az alálírt bizottság részint az országos iparos-kongresszusra, részint a fönt érintett magas leiratra vonatkozólag a következő alázatos fölterjesztést tenni a magas minisztérium elé. Noha nehezen nélkülözte az országos iparos-kongresszus az ezen magas leiratban foglalt közlemények előleges ismeretét, azonban hálás köszönettel fogadta a magas minisztérium által már a delegácziókban tett hivatalos kije­lentések alapján s ezen bizottság elnöke által a magas minisztérium Il-ik ősz- AL Jr ÜL DI­­PAKLAF, 1889. január 1.

Next