Alföldi Iparlap, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-05 / 1. szám

IX-ik évfolyam. 1890. ^ i­so szám. Szeged, január 5-én. Előfizetési föltételek: helyben, házhoz hor­dással vagy vidékre posta utján. Negyed évre . 1 frt. Fél évre ... 2 frt. Egész évre . . 4 frt. Kapható számonként minden könyvkeres­kedésben. ALFÖLDI IPARLAP. A SZEGEDI S TÖBB IPARTESTÖLET, ÍPAROS-nTl EGYLET S AZ ORSZ. IPAfiOS-SZÖVETSÉS HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. JELIGE: MUNKA ÉS TUDOMÁNY. Egyes szám ára 8 k r. Hirdetések iő-od o’.dal . . 8-ad 4-ed „ . . Fél . 3.50 . A 4 hasábos petit sor ára soronkén 4 kr. Rélyegdij mindenkor 30 kr. Szerkesztői iroda: Iskola-utca 16-ik szám I. emeiet, hova a kéziratok küldendők. Felelős szerkesztő: ifj. Szmollény Nándor. Engel Adolf könyv- és könyomdája, hoya az előfizetési pénzek küldendők. *7 Tartalom. Visszapillantás a lefolyt 1889. évre.— Tanulmányi jelentés Svájc és Francia- ország ipari szakoktatásáról, Stumpfoll Ede iparisk. igazgatótól. — Rendelitek és e Ív i határozatok. (Ipariskolai mulasztások, — A levelező-lapok tárg^fÖan.) — Kamarai ügyek. (Brassó. — Temesvár. — Arad. — Losoncról.) — Ipartesütleti ügyek. (Bpest stb.) — Ipariskolai ügyek. — Ajánlkozás stb. — Helyi hírek. — Orszá­gos hírek. — Külföldi hirek. — Kiállítások naptára. — Pályázatok és árlejtésé^. — Tájékoztató iparosainknak. — Megváltoztatott vásárok. — A hét eseményei. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések Előfizetési fölhívás. Az „Alföldi Iparlap“ t. előfizetői kéretnek előfize­téseik mielőbbi megújítására, nehogy a lap szétküldé­sében kellemetlen fönnakadás álljon be. Előfizetési árak: Egész évre Félévre Negyedévre. Szegeden, 1889. dec. hó. 4 frt. 2 frt. 1 frt. A kiadóhivatal iskola-utca, Engel Adolf könyvkereskedése. Visszapillantás a lefolyt 1889 évre. Az elmúlt i88g-iki év iparügyi eseményekben nem volt szegény. Sok üdvös mozgalom, nagy alkotások kezdeménye­zése történt egy év alatt, de mégis vajmi kevés, hátramara- dottságunkhoz képest. Mindjárt az év elején erős elhatározással indult meg az orsz. iparos-szövetség létesítésére irányuló mozgalom, mely létre is jött volna, ha egy „tudományos europaer“ nem szegi annak nyakát. Igen fontosnak mondható a közlekedési, másrészt a földm., ipar- és keresk.-ügyi minisztériumok olynemü uj szervezése, hogy földművelési és kereskedelemügyi minisztériumok léptek amazok helyére. Majd még" a szervezkedés idejében visszalépett Matleko- vits Sándor államtitkár, kinek távozását leginkább a bécsiek siratták meg s éppen azért nekünk nincs okunk sajnálkozni ezen „kitűnő erő“ elvesztése fölött. Baross Gábor, az első kereskedelemügyi miniszter erős ambícióval fogott nagyszabású alkotásainak kiviteléhez. A munkások betegsegélyezéséröl szóló törv.-javaslat, a vándoripar korlátozásáról szóló törv.-javaslat, a védjegyek oltalmáról szóló törv.-javaslat, a vaskapu szabályozásának megkezdése, a fémjelzési törvényjavaslat, a zónadijszabás életbeléptetése augusztus i-én, mely az ellenkező vélemények dacára fényesen sikerült, az állami középipariskola s technológiai iparmuzeum épületének be- fejezé?^g megnyitása, a bpesti kereskedelmi muzeum újjászerve­zése, iMfy pl. a múlt év első felében 29,167 frt 62 kr for­mat csmált, stb. mind az akció megkezdését jelentik. De legfőképen kiemelendők az október hóban tartott szaklanácskozások, melyekben a keresk. minisztérium, 15 kamara, s az orsz. iparegyesület vett részt s melyeken a kamarák újjá­szervezése, — mely azóta már folyamatban van — a gyáripar ■meghonosítása, a hazai piac biztosítása s a külkereskedelmi érde­kek megóvása kerültek tárgyalásra. Kiváló érdekűvé teszi e szaktanácskozmányt ama körülmény, hogy a helyes kívánal­mak s okszerű indítványok kivitelre is kerülnek. Ugyanezen hóban tartatott egy szaktanácskozás az uj gyáraknak adandó állami kedvezmények tárgyában is, melynek megállapodásai alig jutottak nyilvánosságra, már is egymás után nyilatkozik a vállalkozási kedv még a külföldről is. .*4­A honvédelmi~«vi»i&zterium is tartott egy szaktanácsko­zást a népfölkelés és a honvédség részére szükségéit börnemüek, stb. szállítása tárgyában, de ennek a szaktanácskozásnak eddig csak negativ eredményét ismerjük. A közöshadsereg részére történendő szállításokra nézve a delegációban hangok emelkedtek a magyar s a kisipar mel­lett is, s valószínű, hogy a pályázat alatt levő szállítások a kisiparra nézve kielégítő eredményt mutatnak föl. A megelőző 18S8. év áruforgalma — mely 1889-ben ke­rülhetett csak nyilvánoságra — eléggé kedvező volt. Ez évben forgalmunk 15.463,287 frttal javult, de még távol vagyunk attól, hogy ne mondjuk ezen eredményt is silánynak. Hol vagyunk még pl. Franciaországtól, mely az említett évben 1906.752,000 frank áru nyersanyagot és 545.053,000 frank áru gyártmányt vitt be, mig kivitele ugyanakkor 669.270,000 frank áru nyers anyagot és 1659.317,000 frank áru gyármányt tett IÁ Wj gyárak is alakultak szép számmal a lefolyt évben. A magyar fegyvergyár, nehány cellulose-gyár, egy kőolaj és asphalt- gyár, hajlitoltfa butor-gyár, keményitö-gyár és rizshántoló, vegyé- szelt-gyár, kötszövö-gyár, több cukorgyár, játékgyár, stb. De még n.indez kevés. E téren főleg arra kell törekedni, hogy oly gyárak létesüljenek, melyek nem csinálnak versenyt az úgyis szegénységgel küzdő kisiparosoknak. Keletkezőben vannak: egy nagyobb posztó-, gép- és hajó- ppdr, egy nagyszabású iparbank, stb. Alakult a mondott évben két kereskedelmi és iparkamaránk a külföldön is, még pedig Londonban s Szalonikiben. Fölállittatott a szarajevói, belgrádi és szófiai mintaraktár, melyek bizonyára befolyással lesznek cikkeink kelendőségére. A segélyezésekben koronás királyunk járt elő jó példá- dával, a mikor a kisbéri ipartestületnek 200 frtot s a budapesti kejekötö-segédek egyletének 80 frtot adományozott legkegyelme - sebben. Kiállításokban sem szűkölködtünk. Első sorban a párisi világkiállítást említjük e helyen, mely május i-től nov. ó-ig volt nyitva. Mintegy 5 millió vidéki látogatta és 251/2 millió jegy kelt el. A francia nemzeti iparnak nagy dicsőséget, a vendéglősök s szállodásoknak nagy hasznot hozott. Ezenkívül: Székesfehérvárott orsz. tüzoltószer-kiállitás 1889. aug. 18—25. Bpesti Mária-Dorothea kisdednevelési egylet kisded- nevelési kiállítása aug. i-től okt. 15-ig. Eszéki gazdasági kiál­lítás aug. hóban. Marosvásárhelyi iparkiállitás szept. 1—9-ig. Lovrini ipar- s gazd. kiállítás szept. 8—9-én. Zombori ipar- s keresk. kiállítás aug. 11 — 15-ig. Hatvani répakiemelő eszkö­zök kiáll, szept. 7—8. Bpesti keresk. muzeum terménykiállitása okt. 1—31-ig. Győri mester-, segéd-s tanonckiállitás. Vándor­gyűléssel kapcsolatban aug. 4—11-ig. Ezeken kívül több helyi érdekű kisebb kiállítás rendez- tetett. Az imént lefolyt évben a következő uj ipartestületek alap­szabályai erősittettek meg: 1. Budapesti kovács- és bognár-ipartest, (február hóban). 2. Budapesti IV. kerületi szűcs-, sapkás-, kalapos-, kötélgyártó-, kelme- és fonálfestő-, kötszövő-, fésűs-, hangszerkészítő-, szappanos és gyertyamártó-, tajték- és pipafaragó-ipartestület (április hóban). 3. Elek (junius hóban). 4. Hatvan (december hóban). 5. Kalocsa (julius hóban). 6. Károlyfalva (junius hóban). 7. Körmend (szeptember hóban). 8. Kapunár (október hóban). 9. Mohács (junius hóban). 10. Mágocs (augusztus hóban). 11. Ó-Dombovár (szeptember hóban). 12. Réva-Ujfalu (junius hóban).

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék