Alföldi Iparlap, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890-01-05 / 1. szám
IX-ik évfolyam. 1890.első szám. Szeged, január 5-én. Előfizetési föltételek, helyben, házhoz hordással vagy vidékre posta utján. Negyed évre . 1 frt. Fél évre ... 2 frt. Egész évre . . 4 frt. Kapható számonként minden könyvkereskedésben.ALFÖLDI IPARLAP. A SZEGEDI S TÖBB IPARTESTÜLET, IPAROS-úTI EGYLET S AZ ORSZ. IPArOS-SZÖVETSÉG HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. JELIGE: MUNKA ÉS TUDOMÁNY. Egyes szám ára 8 kr. Szerkesztői iroda: Iskola-utca 16-ik szám I. emelet, hova a kéziratok küldendők. .*4- Hirdetések 1ő-od o’.dal . . 8-ad 4-ed „ . . Fél . 3.50 . A 4 hasábos petit sor ára soronkén 4 kr. Bélyegdij mindenkor 30 kr. Felelős szerkesztő: ifj. Szmollény Nándor. Engel Adolf könyv- és könyomdája, hogy az előfizetési pénzek küldendők. Visszapillantás a lefolyt 1889 évre. Az elmúlt 1886-iki év iparügyi eseményekben nem volt szegény. Sok üdvös mozgalom, nagy alkotások kezdeményezése történt egy év alatt, de mégis vajmi kevés, hátramaradottságunkhoz képest. Mindjárt az év elején erős elhatározással indult meg az orsz. iparos-szövetség létesítésére irányuló mozgalom, mely létre is jött volna, ha egy „tudományos europaer“ nem szegi annak nyakát. Igen fontosnak mondható a közlekedési, másrészt a földm., ipar- és keresk.ügyi minisztériumok olynemű új szervezése, hogy földművelési és kereskedelemügyi minisztériumok léptek amazok helyére. Majd még" a szervezkedés idejében visszalépett Matlekovits Sándor államtitkár, kinek távozását leginkább a bécsiek siratták meg s éppen azért nekünk nincs okunk sajnálkozni ezen „kitűnő erő“ elvesztése fölött. Baross Gábor, az első kereskedelemügyi miniszter erős ambícióval fogott nagyszabású alkotásainak kiviteléhez. A munkások betegsegélyezéséről szóló törv.-javaslat, a vándoripar korlátozásáról szóló törv.-javaslat, a védjegyek oltalmáról szóló törv.-javaslat, a vaskapu szabályozásának megkezdése, a fémjelzési törvényjavaslat, a zónadíjszabás életbeléptetése augusztus 1-én, mely az ellenkező vélemények dacára fényesen sikerült, az állami középipariskola s technológiai iparmúzeum épületének befejezésig megnyitása, a bpesti kereskedelmi múzeum újjászervezése, ilíy pl. a múlt év első felében 29,167 frt 62 kr formát csinált, stb. mind az akció megkezdését jelentik. De legfőképen kiemelendők az október hóban tartott szaktanácskozások, melyekben a keresk. minisztérium, 15 kamara, s az orsz. iparegyesület vett részt s melyeken a kamarák újjászervezése, — mely azóta már folyamatban van — a gyáripar ■meghonosítása, a hazai piac biztosítása s a külkereskedelmi érdekek megóvása kerültek tárgyalásra. Kiváló érdekűvé teszi e szaktanácskozmányt ama körülmény, hogy a helyes kívánalmak s okszerű indítványok kivitelre is kerülnek. Ugyanezen hóban tartatott egy szaktanácskozás az új gyáraknak adandó állami kedvezmények tárgyában is, melynek megállapodásai alig jutottak nyilvánosságra, máris egymás után nyilatkozik a vállalkozási kedv még a külföldről is. *7 A honvédelmi m minnisztérium is tartott egy szaktanácskozást a népfölkelés és a honvédség részére szükségert börneműek, stb. szállítása tárgyában, de ennek a szaktanácskozásnak eddig csak negatív eredményét ismerjük. A közös hadsereg részére történendő szállításokra nézve a delegációban hangok emelkedtek a magyar s a kisipar mellett is, s valószínű, hogy a pályázat alatt levő szállítások a kisiparra nézve kielégítő eredményt mutatnak föl. A megelőző 1888. év áruforgalma — mely 1889-ben kerülhetett csak nyilvánoságra — eléggé kedvező volt. Ez évben forgalmunk 15.463,287 frttal javult, de még távol vagyunk attól, hogy ne mondjuk ezen eredményt is silánynak. Hol vagyunk még pl. Franciaországtól, mely az említett évben 1906.752,000 frank áru nyersanyagot és 545.053,000 frank áru gyártmányt vitt be, míg kivitele ugyanakkor 669.270,000 frank áru nyersanyagot és 1659.317,000 frank áru gyármányt tett IÁVj gyárak is alakultak szép számmal a lefolyt évben. A magyar fegyvergyár, néhány cellulose-gyár, egy kőolaj és asphaltgyár, hajlitoltfa bútor-gyár, keményitő-gyár és rizshántoló, vegyészek-gyár, kötszövő-gyár, több cukorgyár, játékgyár, stb. De még mindez kevés. E téren főleg arra kell törekedni, hogy oly gyárak létesüljenek, melyek nem csinálnak versenyt az úgyis szegénységgel küzdő kisiparosoknak. Keletkezőben vannak: egy nagyobb posztó-, gép- és hajóiar, egy nagyszabású iparbank, stb. Alakult a mondott évben két kereskedelmi és iparkamaránk a külföldön is, még pedig Londonban s Szalonikiben. Fölállíttatott a szarajevói, belgrádi és szófiai mintaraktár, melyek bizonyára befolyással lesznek cikkeink kelendőségére. A segélyezésekben koronás királyunk járt elő jó példájával, amikor a kisbéri ipartestületnek 200 frtot s a budapesti kefekötő-segédek egyletének 80 frtot adományozott legkegyelmesebben. Kiállításokban sem szűkölködtünk. Elsősorban a párisi világkiállítást említjük e helyen, mely május 1-től nov. 6ig volt nyitva. Mintegy 5 millió vidéki látogatta és 25 1/2 millió jegy kelt el. A francia nemzeti iparnak nagy dicsőséget, a vendéglősök s szállodásoknak nagy hasznot hozott. Ezenkívül: Székesfehérvárott orsz. tüzoltószer-kiállitás 1889. aug. 18—25. Bpesti Mária-Dorothea kisdednevelési egylet kisdednevelési kiállítása aug. 1-től okt. 15-ig. Eszéki gazdasági kiállítás aug. hóban. Marosvásárhelyi iparkiállitás szept. 1—9-ig. Lovrini ipar- s gazd. kiállítás szept. 8—9-én. Zombori ipar- s keresk. kiállítás aug. 11 — 15-ig. Hatvani répakiemelő eszközök kiáll. szept. 7—8. Bpesti keresk. muzeum terménykiállitása okt. 1—31-ig. Győri mester-, segéd-s tanonckiállitás. Vándorgyűléssel kapcsolatban aug. 4—11-ig. Ezeken kívül több helyi érdekű kisebb kiállítás rendeztetett. Az imént lefolyt évben a következő uj ipartestületek alapszabályai erősíttettek meg: 1. Budapesti kovács- és bognár-ipartest, (február hóban). 2. Budapesti IV. kerületi szűcs-, sapkás-, kalapos-, kötélgyártó-, kelme- és fonálfestő-, kötszövő-, fésűs-, hangszerkészítő-, szappanos és gyertyamártó-, tajték- és pipafaragó-ipartestület (április hóban). 3. Elek (junius hóban). 4. Hatvan (december hóban). 5. Kalocsa (julius hóban). 6. Károlyfalva (junius hóban). 7. Körmend (szeptember hóban). 8. Kapunár (október hóban). 9. Mohács (junius hóban). 10. Mágocs (augusztus hóban). 11. Ó-Dombóvár (szeptember hóban). 12. Réva-Ujfalu (junius hóban). Tartalom. Visszapillantás a lefolyt 1889. évre.— Tanulmányi jelentés Svájc és Franciaország ipari szakoktatásáról, Stumpfoll Ede iparisk. igazgatótól. — Rendeletek és elvi határozatok. (Ipariskolai mulasztások. — A levelező lapok tárgyiban.) — Kamarai ügyek. (Brassó. — Temesvár. — Arad. — Losoncról.) — Iparterületi ügyek. (Bpest stb.) — Ipariskolai ügyek. — Ajánlkozás stb. — Helyi hírek. — Országos hírek. — Külföldi hirek. — Kiállítások naptára. — Pályázatok és árlejtések. — Tájékoztató iparosainknak. — Megváltoztatott vásárok. — A hét eseményei. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések Előfizetési fölhívás. Az „Alföldi Iparlap“ t. előfizetői keretnek előfizetéseik mielőbbi megújítására, nehogy a lap szétküldésében kellemetlen fennakadás álljon be. Előfizetési árak: Egész évre Félévre Negyedévre. Szegeden, 1889. dec. hó. 4 frt. 2 frt. 1 frt. A kiadóhivatal iskola-utca, Engel Adolf könyvkereskedése.