Alföldi Iparlap, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890-02-23 / 8. szám
IX-ik évfolyam. 1890. 8-ik szám. Szeged, február 23-án. Előfizetési föltételek: Helyben, házhoz hordással vagy vidékre posta utján. Negyed évre . 1 frt. Fél évre ... 2 frt. Egész évre . . 4 frt. Kapható száraonkint ,minden könyvkereskedésben.ALFÖLDI IPARLAP. A SZEGEDI S TÖBB IPARTESTÜLET, IPAROS-IFJ. EGYLET S AZ ORSZ. IPAROS-SZÖVETSÉG HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. JELIGE: MUNKA ÉS TUDOMÁNY. • Egyes szám ára 8 kr. Szerkesztői iroda: Iskola-utca 16-ik szám I. emelet, hova a kéziratok küldendők. Felelős szerkesztő: ifj. Szmollény Nándor. Kiadóhivatal: Hirdetések iti-od oldal . . I.-8-ad . . . 2.-4-ed * . . IT.56 Fél » • • B -A 4 hasábos petit sor ára soronként kr. Bélyegdij mindenkor :1() kr. Engel Adolf könyv- és könyomdája, hova az előfizetési pénzek küldendők. Tartalom. Két törvényjavaslat (II. A hazai ipart támogató pénzintézeteknek adható állami kedvezményekről.) — Törvényjavaslat a vasárnapi munkaszünetről. — Új zárrendszer, melynél az egyenes toló mellőztetik. — Szakiparosok jelentése a párisi világkiállításról. — Kamarai ügyek (Sopron) — Ipartestületi ügyek. (Figyelmeztetés ! Csongrád, Szabadka, Cegléd. Bpesti sütők ipartestülete.) — Ipariskolai ügyek. — Ajánlkozás, keresés, vétel, csere, eladás. — Helyi hírek. — Országos hírek. — Kiállítási ügyek. — Kiállítások naptára. — Pályázatok és árlejtések. — Iparügyi szakirodalom. (Az iparosok adó-, bélyeg- és illetékügyeinek kézikönyve. Az iparosok és ipartestületek használatára irta dr Horváth János. Teremtsünk igazán magyar műipart. Irta Huszka József.) — Tájékoztató iparosainknak. — A hét eseményei. — Szerkesztői üzenetek. Két törvényjavaslat. Lapunk múlt számában közöltük a hazai iparnak állami kedvezményekben való részeltetéséről szóló törv.javaslatot, most pedig a hazai ipart támogató pénzintézeteknek adandó állami kedvezményekről szóló törvényjavaslatot adjuk, szintén indokolásával együtt. Szó szerinti szpvege a következő : II. Törvényjavaslat, a hazai ipart támogató pénzintézeteknek adható állami kedvezményekről. 1 . §■ Fölhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy egyetértőleg a kereskedelemügyi miniszterrel arra az esetre, ha Budapest székhelyivel a hazai ipar és kereskedelem előmozdítására legalább öt millió o. é. forintnyi teljesen befizetett s a kormány és a részvénytársaság egyetértésével tíz millió o. é. forintra fölemelhető alaptőkével oly részvénytársaság alakulna, amely a pénzügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszternek jóváhagyás végett bemutatandó alapszabályai szerint céljául a magyar korona országaiban új iparágak létesítését és meghonosítását, a már létezők fejlesztését és segélyezését, továbbá ugyancsak a magyar korona országaiban az iparosok és iparvállalatok részére lehető olcsó hitelek nyújtását tűzné maga elé, a részvénytársaságot — a hazai iparnak adható kedvezményekről szóló 1890. évi . . törvénycikkben biztosított kedvezményeken fölül — még a következő kedvezményekben részesíthesse: 1. Fölmenthető a részvénytársaság annak megalakulásával a részvények első s tőkefölemelés céljából történő további kibocsátásával járó minden bélyeg- és jogilleték fizetése alól. A részvényszelvények bélyegilletéke ebbe a mentességbe nincs befoglalva. 2. A részvénytársaságnak megalakulásától számítandó tizenöt évi időtartamra teljes adómentesség engedélyezhető a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, az általános jövedelmi pótadó s minden ezek után kivetendő törvényhatósági vagy községi adó alól a részvénytársaságnak a részvénytőke hat százlakját meg nem haladó azon jövedelme után, amelyet a részvénytársaság a) az általa, vagy részvételével alapított iparvállalatok és gyárak létesítéséből, ezek tőkéjének beszerzéséből (financírozásából), vagy üzeméből élvez, amennyiben az oly iparvállalatok vagy gárakból ered, amelyek részére külön törvény állami kedvezményt biztosít, b) ujonan alapított vagy már létező ipari, illetve gyári vállalatokban való részesedéséből, vagy ily vállalatoknak pénzügyi segélyezéséből élvez, amennyiben oly iparágakról van szó, amelyek részére külön törvény állami kedvezményt biztosít. A részvénytársaságnak a részvénytőke jövedelmének hat százlakját meghaladó része, úgyszintén annak bankszerű tevékenységéből vagy más bevételi címekből eredő jövedelme a fennálló adótörvények határozmányai alá esik. A jelen szakasz a) és b) pontjában részletezett jövedelem adómentes voltára nézve nem tesz különbséget, hogy az illető vállalat vagy gyár egyéni vagy társas cég tulajdona, illetőleg annak üzeme egyéni vagy társas cég alatt folytattatik-e. A jelen szakasz b) pontjában említett részesedés és pénzügyi segélyezés alatt egyszerű kölcsönüzletek, hitelnyújtások vagy leszámítolások nem értetnek, hanem csakis a részvénytársaságnak tőkéjével való olynemű közreműködése, amely által az az illető vállalat kockázatában is osztozik. 2. §. Az előző szakaszban részletezett kedvezmények érintetlenül maradnak arra az esetre is, ha azok tizenöt évi tartama alatt a fönnálló adó- és illetéki törvényeken változás történnék. 3 §• Fölhhatalmaztatnak a kereskedelemügyi miniszter és a pénzügyminiszter, hogy az 1. §-ban elősorolt kedvezményeket, hasonló feltételek mellett és kötelezettségek ellenében egyetértőleg minden más részvénytársaságnak is megadhassák, ha az legalább is hasonló tőkével főleg az ugyanabban a szakaszban körülírt célra alakul, s működési körét is hasonló módon állapítja meg. 4 §• A pénzügyminiszter rendeleti úton szabályozza azt az eljárást, amely a bélyeg-illetékmentes ügyletek bejelentését az adómentes és adóköteles jövedelem bevallását s a részvénytársaság működésének adózási szempontból való ellenőrzését illeti . §• Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter bizatik meg. Budapesten, 1890. évi február hó 8-án. Baross Gábor s. k., Wekerle Sándor s. k., m. kir. kereskedelemügyi miniszter, m. kir. pénzügyminiszter. Indokolás, „a hazai ipart támogató pénzintézeteknek adható állami kedvezményekről“ szóló javaslathoz. A hazai ipar fejlesztésére szolgáló törekvések mind ez ideig még azoknál az iparágaknál sem mutattak nagyobb eredményt, amely iparágak fejlődésére a természetes előfeltételek: olcsó és kellő mennyiségű nyersanyag, az illető ipari cikk után élénk kereslet a belföldön, vagy kedvező kiviteli viszonyok megvoltak. A fejlődés egyik fő akadályát nagyobb egységes szervezettel bíró központosított oly tőkeerőnek hiánya is képezi, amely ipari vállalatok létesítésénél, vagy a már létezők pénzügyi segélyezésében és a kisebb iparnak adandó olcsó kölcsönökben keresett gyümölcsöző elhelyezést. E hiányt úgy az érdekelt szakkörök, mint a kormány ismerték. Azok ebbeli tudatuknak kifejezést is adtak a múlt év nyarán egybehívott szaktanácskozmány tárgyalásai alkalmával, amikor is ipari vállalatok alapítását, vagy a meglevők pénzbeli segélyezését feladatává tevő nagyobb intézet alakulását kívánatosnak és szükségesnek jelezték, míg a kormány már huzamosabb ideje foglalkozik annak a kérdésnek tanulmányozásával, miként lehetne a tőkések érdeklődését ily elhelyezésre fölhívni, és ily nagyobbszabású intézet létesítését — esetleg bizonyos kedvezmények kilátásba való helyezése által — előmozdítani.