Alföldi Iparlap, 1891 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1891-01-04 / 1. szám
iégi. január 4. ALFÖLDI IPARLAP, és illatszerek, diaetetikus szerek, az erkölcsiséget sértő cikkek, játékkártyák, katonai ruházatok és fölszerelések, fehérneműek, ágyneműek, szesz, szeszes italok, ecet, anyag- és fűszeráruk, kőolaj, drágakövek, arany és ezüst áruk (még ha utánzottak is), zsebórák, egyházi edények, érmek, értékpapírok, sorsjegyek, részletivek, ígérvények és zálogházi jegyek, só, dohány és salétrom, végre oly tárgyak, melyek kizárását a keresk. miniszter biztonsági vagy egészségügyi tekintetben elrendeli. A kihágásokról szóló intézkedések között ki van mondva, hogy megbüntetendő az is, aki részletfizetésekre árukat kínál vagy elad, aki tiltott árukat kínál vagy elad, aki tiltott árukkal házal és ezek mintáit magával hordja, vagy e mintákat eladja, végre azok az utazó ügynökök is, kik vándoriparuk gyakorlása közben árukat eladnak; a törvény rendelkezései ellen vétőktől az áru lefoglalható és a bírság fejében értékesíthető. A tárgyalás során szóba jött a tanácsban a bécsi kerekeskedők és iparosok Budapestre való vándorlása, illetőleg bécsi cégeknek budapesti szállodákban való időnkénti etablírozása, e módon való megrendelések tömeges gyűjtése, sat. A tanács itt a legilletékesebb helyről azt a fölvilágosítást nyerte, hogy bár a vámszövetség 14-ik cikke értelmében az osztrák iparosok nálunk megrendeléseket elfogadhatnak és megrendelt munkákat végezhetnek, a szállodákban elablírozott bécsi és osztrák fióküzletek egyenesen a mai ipartörvény 51. §-ának rendelkezése alá esnek, tehát a bécsi és osztrák házak nálunk vendégszereplő ügynökeinek az elsőfokú iparhatóságtól formális engedélylyel kell bírniük, az engedélyt meg kell fizetniük, az eladásokról könyvet vezetni, a bevételi összeg tizedrészét a község pénztárába szakoktatási célokra lefizetni és ezenkívül rendes adót is kell fizetniök. Hogy mindez eddig az elsőfokú iparhatóságok figyelmét kikerülte, az elég baj a budapesti stabil iparosokra és kereskedőkre nézve, de ha jövőre idejekorán intézkednek és az iparhatóságot gyors és erélyes eljárásra szorítják, a többször említett kellemetlen konkurenciától meg fognak szabadulni. A törvényjavaslat a karácsonyi szünetek után egybegyűlendő képviselőház elé fog terjesztetni. Hiszszük, hogy az 5000 lakosnál több lakossal bíró városok mielőbb megragadják az alkalmat, hogy a házalást — a törvényjavaslat intenciói értelmében — területükön eltiltsák, újabb adományok az orsz. ipari és kézalapra. Eddig kimutatott összeg . 7,410 frt. Ungvári népbank..................... 50 „ Eddig befolyt . 7,460 frt. ” Rendeletek s elvi határozatok. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi 3X595VI . számú rendelete a szesz denaturálásánál használt faedények és borszesz-tartályok hitelesítésénél szedhető dijak maximuma tárgyában. A szesz denaturálásánál használt faredények és borszesztartályok hitelesítésénél mint maximális dij szedhető. 30 hektoliternél kisebb tartályoknál minden 10 literért 1 krajcár. 30 hektoliteres vagy nagyobb tartályoknál minden alapdíjért 80 kr és minden 25 literért 1 krajcár. Ha a hitelesítendő tartály fokonkint is megvizsgálandó, akkor minden fok meghatározásáért külön 10 krajcár szedhető. A hivatalokon kívül teljesített hitelesített hitelesítésnél a fentebbi díjon fölül még a rendes napidij és a szállítási költség is viselendő a fél által. Budapest, 1890. november hó 27-én. Baross. A kereskedelemügyi m. k. miniszternek f. évi 73435M—90. sz. a. kiadott körrendelete az összes magyarországi törvényhatóságoknak a magán-zálogüzletek tárgyában teendő jelentésekre vonatkozólag. A volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnak 1883. évi március hó1-én 9847. sz. a keltkörrendeletében foglalt ama« utasítást, mely szerint „azon törvényhatóságok, a melyeknek területén magánosok által folytatott zálogüzletek nem léteznek, szintén három havonkint jelentést tesznek arról, hogy ily zálogüzletek hatóságuk területén nincsenek, illetőleg, hogy a letelt három hó alatt föl nem állíttattak“ — ezennel oda módosítom, hogy amennyiben a törvényhatóság területén magánosok által folytatott zálog-üzletek nem léteznek; erről, illetve arról, hogy a letelt évben ily üzlet föl nem állíttatott, ezentúl csak évenkint tegyen jelentést, mely jelentése mindig január havában lesz fölterjesztendő. Budapesten, 1890. november hó 30-án. Baross. Keresk. és iparkamarák. (Debrecen.) A kamara okt. 25-iki ülésén fölolvastatott a keresk.-ügyi miniszternek az 1889. évről beterjesztett jelentésre vonatkozó leirata, mely szerint a kamara fölhivatott a területén levő ipartelepeket pótlólag tüzetesen ismertetni s kiemelni, vájjon van-e területén tenni valóra szükség egyik vagy másik ipartelep érdekében? — A keresk. középiskolák reformja tárgyában érkezett keresk.-ügyi miniszteri leirat véleményezésre a debreceni keresk. akadémia tanári karához tétetett át, melynek javaslata csekély módosítással el is fogadtatott. — Kamarai másodfogalmazóul Taizs Károly, a pécsi kamara volt tisztviselője választatott meg. — Az 1891. évii költségelőirányzat kiadási része 15,064 írtban állapíttatott meg, melyet 3% bevételi kulcs fog fedezni. — A 300 frtos utazási ösztöndíj az 1891. évben kereskedőnek fog kiadatni. Titkár jelentést tesz arról, hogy a nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnak 1890. évi szeptember 4-én 54,926. sz. alatt intézett leiratában foglalt utasításhoz képest a kereskedelmi muzeum által múlt év augusztus és szeptember havában Bpesten rendezett bőripari kiállítást 1890. évi szeptember 27., 28. és 29-ik napjain megtekintvén és tanulmányozván, tapasztalta, hogy a bőripar terén s egyáltalán a bőriparral kapcsolatos összes ágakban alkalmazásba vett munkagépekkel igen lényeges haladás észlelhető. Ezen még csak kevéssel ezelőtt nagy értéket képviselő s a szegényebb sorsú kézműiparosok által alig megszeszerezhető munkagépek nagyobb része a technika fejlődése folytán ma már néhány száz márkáért megszerezhetők, minélfogva közel az idő, midőn ezen gépek a bőriparral foglalkozó kézműiparosok iparában egészen új helyzetet lesznek hivatva teremteni. Mindezeknél fogva, amennyiben ezen gépek megszemlélése és tüzetes tanulmányozása az ezen iparágban foglalkozó iparosoknak bizonyára kiváló szolgálatot tehet, indítványozza, hogy rendezzen a kamara a jövő év tavaszán ily gépekkel néhány napig tartó kiállítást, hogy ezáltal ezen szakbeli debreceni és vidéki iparosoknak a szóban levő munkagépek közvetlen megszemlélésére módot és alkalmat nyújtván, tett tapasztalataikat javukra fordíthassák. A közgyűlés a titkár ezen jelentését tudomásul veszi, a bőripari munkagépek tervezett kiállítására vonatkozó indítványát elfogadja s készséggel szavazza meg az azzal járó szükséges költségeket. Egyidejűleg pedig a kiállítás előmunkálataival, mint általában a kiállítás rendezésével titkárt megbízza. ( Győri) A kereskedelmi és iparkamara dec. hó 23-án tartotta megalakulása óta első közgyűlését Jerfy Antal elnöklete alatt. A közgyűlés letárgyalta és elfogadta a kamara szervezeti szabályait s a jövő évi költségvetést, mely 12.000 frtot túlhalad. A költségvetés magassságát az első év berendezési szükségletei okozzák. A kiadások csakis 5%-os kamarai illeték szedése mellett fedezhetők. Ezen magas illeték természetesen csak az első évre szól, hacsak a kereskedelmi miniszter a soproni ipar- és kereskedelmi kamara vagyonából azon hányadot, mely a kamarából kihasított terület adókötelesei befizetésének megfelel, a győri kamara javára kifizetni nem rendeli. A győri kamara, melynek területét Győr, Esztergom, Komárom és Veszprém megyék képezik, a többi kamarákéhoz hasonló szervezési szabályzatot állapított meg. A kamara személyzete illír, segédtitkár és irodatisztből fog állani.