Alföldi Iparlap, 1891 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1891-01-04 / 1. szám

iégi. január 4. ALFÖLDI IPARLAP, és illatszerek, diaetetikus szerek, az erkölcsi­­séget sértő cikkek, játékkártyák, katonai ruházatok és fölszerelések, fehérneműek, ágyneműek, szesz, szeszes italok, ecet, anyag- és fűszeráruk, kőolaj, drágakövek, arany és ezüst áruk (még ha utánzottak is), zsebórák, egyházi edények, érmek, ér­ték­papírok, sorsjegyek, részletivek, ígér­vények és zálogházi jegyek, só, dohány és salétrom, végre oly tárgyak, melyek kizárását a keresk. miniszter biztonsági vagy egészségügyi tekintetben elrendeli. A kihágásokról szóló intézkedések között ki van mondva, hogy megbüntetendő az is, a­ki részletfizetésekre árukat kínál vagy elad, a­ki tiltott árukat kínál vagy elad, a­ki tiltott árukkal házal és ezek mintáit magával hordja, vagy e mintákat eladja, végre azok az utazó ügynökök is, kik vándoriparuk gyakorlása közben árukat eladnak; a törvény rendelkezései ellen vétőktől az áru lefoglalható és a bírság fejében értékesíthető. A tárgyalás során szóba jött a tanácsban a bécsi kerekeskedők és iparosok Buda­pestre való vándorlása, illetőleg bécsi cégek­nek budapesti szállodákban való időnkénti etablírozása, e módon való megrendelések tömeges gyűjtése, sat. A tanács itt a leg­illetékesebb helyről azt a fölvilágosítást nyerte, hogy bár a vámszövetség 14-ik cikke értelmében az osztrák iparosok nálunk megrendeléseket elfogadhatnak és megren­delt munkákat végezhetnek, a szállodákban elablírozott bécsi és osztrák fióküzletek egyenesen a mai ipartörvény 51. §-ának rendelkezése alá esnek, tehát a bécsi és osztrák házak nálunk vendégszereplő ügy­nökeinek az elsőfokú iparhatóságtól for­mális engedélylyel kell bírniük, az enge­délyt meg kell fizetniük, az eladásokról könyvet vezetni, a bevételi összeg tized­­részét a község pénztárába szakoktatási célokra lefizetni és ezenkívül rendes adót is kell fizetniök. Hogy mindez eddig az elsőfokú iparhatóságok figyelmét kikerülte, az elég baj a budapesti stabil iparosokra és kereskedőkre nézve, de ha jövőre ideje­korán intézkednek és az iparhatóságot gyors és erélyes eljárásra szorítják, a több­ször említett kellemetlen konkurenciától meg fognak szabadulni. A törvényjavaslat a karácsonyi szü­netek után egybegyűlendő képviselőház elé fog terjesztetni. Hiszszük, hogy az 5000 lakosnál több lakossal bíró városok mielőbb megragadják az alkalmat, hogy a házalást — a törvényjavaslat intenciói értelmében — területükön eltiltsák, újabb adományok az orsz. ipari és kéz­­alapra. Eddig kimutatott összeg . 7,410 frt. Ungvári népbank..................... 50 „ Eddig befolyt . 7,460 frt. ” Rendeletek s elvi határozatok. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi 3X595­­VI . számú rendelete a szesz denaturálásánál használt faedények és bor­­szesz-tartály­ok hitelesítésénél szedhető dijak maximuma tárgyában. A szesz denaturálásánál használt far­­edények és borszesztartályok hitelesítésénél mint maximális dij szedhető. 30 hektoliternél kisebb tartályoknál minden 10 literért 1 krajcár. 30 hektoliteres vagy nagyobb tar­tályoknál minden alapdíj­­­ért 80 kr és minden 25 literért 1 krajcár. Ha a hitelesítendő tartály fokonkint is megvizsgálandó, akkor minden fok meg­határozásáért külön 10 krajcár szedhető. A hivatalokon kívül teljesített hitele­sített hitelesítésnél a fentebbi díjon fölül még a rendes napidij és a szállítási költség is viselendő a fél által. Budapest, 1890. november hó 27-én. Baross. A kereskedelemügyi m. k. miniszternek f. évi 73435M­­—90. sz. a. kiadott körren­delete az összes magyarországi törvény­­hatóságoknak a magán-zálogüzletek tárgyá­ban teendő jelentésekre vonatkozólag. A volt földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi m. kir. miniszter urnak 1883. évi március hó­­1-én 9847. sz. a kelt­körrendeletében foglalt ama« utasítást, mely szerint „azon törvényhatóságok, a melyek­nek területén magánosok által folytatott zálogüzletek nem léteznek, szintén három havonkint jelentést tesznek arról, hogy ily zálog­üzletek hatóságuk területén nincsenek, illetőleg, hogy a letelt három hó alatt föl nem állíttattak“ — ezennel oda módosítom, hogy a­mennyiben a törvényhatóság terü­letén magánosok által folytatott zálog-üz­letek nem léteznek; erről, illetve arról, hogy a letelt évben ily üzlet föl nem állítta­tott, ezentúl csak évenkint tegyen jelen­tést, mely jelentése mindig január havá­ban lesz fölterjesztendő. Budapesten, 1890. november hó 30-án. Baross. Keresk. és iparkamarák. (­Debrecen.) A kamara okt. 25-iki ülé­sén fölolvastatott a keresk.-ügyi miniszter­nek az 1889. évről beterjesztett jelentésre vonatkozó leirata, mely szerint a kamara fölhivatott a területén levő ipartelepeket pótlólag tüzetesen ismertetni s kiemelni, vájjon van-e területén tenni valóra szük­­ség egyik vagy másik ipartelep érdeké­ben? — A keresk. középiskolák reformja tárgyában érkezett keresk.-ügyi miniszteri leirat véleményezésre a debreceni keresk. akadémia tanári karához tétetett át, mely­nek javaslata csekély módosítással el is fogadtatott. — Kamarai másodfogalmazóul Taizs Károly, a pécsi kamara volt tiszt­viselője választatott meg. — Az 1891. évii költségelőirányzat kiadási része 15,064 írtban állapíttatott meg, melyet 3% be­vételi kulcs fog fedezni. — A 300 frtos utazási ösztöndíj az 1891. évben kereske­dőnek fog kiadatni.­­ Titkár jelentést tesz arról, hogy a nagyméltóságu keres­kedelemügyi m. kir. miniszter urnak 1890. évi szeptember 4-én 54,926. sz. alatt inté­zett leiratában foglalt utasításhoz képest a kereskedelmi muzeum által múlt év augusztus és szeptember havában Bpesten rendezett bőripari kiállítást 1890. évi szep­tember 27., 28. és 29-ik napjain megte­kintvén és tanulmányozván, tapasztalta, hogy a bőripar terén s egyáltalán a bőriparral kap­csolatos összes ágakban alkalmazásba vett munkagépekkel igen lényeges haladás ész­lelhető. Ezen még csak kevéssel ezelőtt nagy értéket képviselő s a szegényebb sorsú kézmű­iparosok által alig megsze­­szerezhető munkagépek nagyobb része a technika fejlődése folytán ma már néhány száz márkáért megszerezhetők, minélfogva közel az idő, midőn ezen gépek a bőr­iparral foglalkozó kézműiparosok iparában egészen új helyzetet lesznek hivatva te­remteni. Mindezeknél fogva, amennyiben ezen gépek megszemlélése és tüzetes ta­nulmányozása az ezen iparágban foglal­kozó iparosoknak bizonyára kiváló szol­gálatot tehet, indítványozza, hogy ren­dezzen a kamara a jövő év tavaszán ily gépekkel néhány napig tartó kiállítást, hogy ez­által ezen szakbeli debreceni és vidéki iparosoknak a szóban levő munka­gépek közvetlen megszemlélésére módot és alkalmat nyújtván, tett tapasztalataikat javukra fordíthassák. A közgyűlés a titkár ezen jelentését tudomásul veszi, a bőripari munkagépek tervezett kiállítására vonat­kozó indítványát elfogadja s készséggel szavazza meg az azzal járó szükséges költségeket. Egyidejűleg pedig a kiállítás előmunkálataival, mint általában a kiállítás rendezésével titkárt megbízza. ( Győri) A kereskedelmi és iparkamara dec. hó 23-án tartotta megalakulása óta első közgyűlését Jerfy Antal elnöklete alatt. A közgyűlés letárgyalta és elfogadta a kamara szervezeti szabályait s a jövő évi költségvetést, mely 12.000 frtot túl­halad. A költségvetés magassságát az első év berendezési szükségletei okozzák. A kiadások csakis 5%-os kamarai illeték sze­dése mellett fedezhetők. Ezen magas ille­ték természetesen csak az első évre szól, hacsak a kereskedelmi miniszter a soproni ipar- és kereskedelmi kamara vagyonából azon hányadot, mely a kamarából kihasí­tott terület adókötelesei befizetésének meg­felel, a győri kamara javára kifizetni nem rendeli. A győri kamara, melynek területét Győr­, Esztergom, Komárom és Veszprém megyék képezik, a többi kama­rákéhoz hasonló szervezési szabályzatot állapított meg. A kamara személyzete ill­­ír, segédtitkár és irodatisztből fog állani.

Next