Alföldi Iparlap, 1891 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1891-10-18 / 42. szám
Helyben házhoz hordással vagy vidékre posta utján . Negyed évre . 1 frt. Fél évre . . & frt. Egész évre .4 frt. Kaphatni számonkint minden könyvkereskedésben. UjW'.WJU .fcg ~M - ■■■u' ■'vti&ipywrp -J».11'1 XVII. évfolyam. 1896. 42. szám. Szeged, október 18-án. Előézetési föltételek: Szerkesztői iroda: Tisza-Lajos-körut 68. szám, hova a kéziratok küldendők. ' M ■ A SZEGEDI SÍBB IPARJELZÜLET, IPAROS-IFJUSÁGI EGYLET IPAROS-KÖR HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. JELIGE: MUNKA ÉS TUDOMÁNY. Egyes szám ára S kr. Felelős szerkesztő : ifj. Szmollény Nándor. Hirdetések: 16-od oldal . 1—8-ad . . 1.804-ed . .3.— Fél . 5.— A 3 hasábos petit sorára soronként 10 kr. Bélyegdij mindenkor 30 kr. Kiadóhivatal: 1 Traub B. és társa könyvkereskedése (Klauzál-tér, Kiss D.-f. ház), hova az előfizetési pénzek küldendők. , Tartalom: Adózási viszonyok. — Rendeletek, elvi határozatok és döntvények. — Közlemények konzulátusaink jelentéseiből. (Milánó. Revat. Alexandria. Rio de Janeiro. Batum.) — Közgazdasági események naptára. — Helyi hírek. — Országos hírek. — Külföldi hírek. — Szaktestületek s szakegyletek (Zombor, Szabadka.) — Szakirodalom. — Pályázatok. — Vállalatok és árlejtések. — Kiállítási ügyek. — Kiállítások naptára. — Mégjegyzések. — Tárca. A bakancsról, György Istvántól. — Regénycsarnok. — Hirdetések. Adózási viszonyok. Az osztrák pénzügyminiszter f. hó id-én terjeszté be az osztrák parlamentben az 1892. évre szóló állami költségvetést, mely ugyan2.904,610 frttal rosszabb az 1891. évi költségvetésnél, de mégis 67,884 írt fölösleget mutat. A költségvetést ismertető beszédjéből azonban egy igen fontos passzust figyeltünk meg, mely manapság valóban ritkaságszámba megy. S ez a passzus az, midőn ezeket mondta : „a direkt adók reformját is tervezem, oly,képen, hogy nem a bevételeket kívánom szaporítani, hanem a kis adózók terhének könnyítése céljából a kisiparosok terhének könnyítését és az adózási teher egyenlő fölosztását. Ilyen hangot államférfiu szájából ritkán hallottunk s jól esett volna ezt hallanunk Wekerlétől is, akkor különösen, mikor az adózási terhek különösen kisiparosainkat s kiskereskedőinket már-már agyonnyomással fenyegetik. Ezt különösen azért hozzuk föl, mert tudvalevőleg nálunk a kereseti adó négy osztályából azok, melyek az iparosokat s kereskedőket érintik, a tiszta jövedelem 10 százalékát viszik el állami szükséglet gyanánt. Valamikor ezen magas százalék azzal volt indokolva, hogy hisz az iparosok s kereskedők tiszta jövedelme úgy sem állapítható meg pontosan, a tiszta jövedelem eltagadható, sőt a legtöbb esetben el is tagadtatik az adóbevallásnál, tehát úgy illik, hogy az állam ezta 10 százalékot magas kulcscsal ellensúlyozza. Igen ám, de közbejött ama ismeretes ker.-ügyi miniszteri rendelet — a pénzügyminiszter közbenjárására kibocsátva — mely az ipartestületeknél bejegyzett adatoknak, különösen a segéd- és tanonc-nyilvántartásnak a pénzügyi közegek részére, az adózási viszonyok pontos megállapíthatása céljából való kiszolgáltatást rendelte el. Röviden mondva, a testületi iparosok jövedelme, illetve segédeik és tanoncaik száma ezentúl nemcsak pontosan, de túl pontosan lesz meg- állapítható. Ámde ezen rendeletet nem követte semmi olyféle meg- nyugtatás vagy kijelentés, hogy az adózási kulcs most már le is fog az illetékre nézve szállíttatni. Pedig igazságosság szempontjából ezt várni lehetett, sőt az iparosok várták is, de hiába. Nem panaszkép mondjuk, de egyszerűen konstatáljuk, hogy gyáriparunk és nagykereskedelmünk reussálása a lehető legnagyobb előnyökkel és kedvezményekkel biztosíttatott, mig az úgy is tengődő kisiparosra ki sem gondol e tekintetben. Pedig a kisiparosok s kiskereskedők a nemzet egy jelentékeny részét alkotják s mint ilyen, megérdemelné ez irányban is a kellő gondozást és védelmet. Kár, hogy a legilletékesebb ipartestületek az érintett rendeletnek kibocsátása után nem tettek semmiféle lépést, érdekeik megvédelmezésére és jogos panaszaik orvoslására. Az osztrák pénzügyminiszter — mint látszik — komolyan gondol a kézi iparosok anyagi bajainak javítására. Sőt az említett kijelentés után néhány napra már ígéretet tett, hogy ez irányú törvényjavaslatát legközelebb benyújtja az osztrák parlamentnek. Nálunk is elférne ily gondozás, de hát: néma gyereknek az anyja sem érti szavát. Rendeletek, elvi határozatok és döntvények. Figyelmeztetés az újévi postakönyvecskékre vonatkozólag. Tapasztaltam,hogy az újév alkalmából a postai alkalmazottak által szétosztatni szokott postakönyvecskék sok tekintetben kifogás alá esnek. Minthogy pedig óhajom az, hogy a kifogások okai megszűnjenek, másfelől, hogy a közönség a postakönyvecskékben is kívánatos, helyes anyagot kapjon olvasmányul, szívesen veszem, hogy több budapesti neves hírlapíró újévi postakönyvecskék kiadására vállalkozik. Ezen könyvecskék, melyek úgy tartalmuk, mint külsejük tekintetében a jobb ízlésnek kívánnak megfelelni, Magyarország számára magyar nyelven, Horvát- Szlavónország számára pedig magyar és horvát nyelven fognak megjelenni, mégpedig a nagyobb városokra való tekintetből legalább három-három változatban. Darabjának ára legföljebb 2 kr lesz. Megrendelések legkésőbb október hó 10-éig a közp posta- és távirdagazdászati hivatal nyomtatványraktárához intézendők, mely a könyvecskéket annnak idején utánvétellel szét fogja küldeni és egyúttal tekintettel lesz a netán szükséges változatokra. A kir. posta-(távirda-)hivatalok vezetői ("postamesterek) közöljék ezt a levélhordókkal, illetve kézbesítést teljesítő egyéb közegekkel, olyan hozzáadással, hogy másnemű, azaz nem a gazdászati hivatal útján megrendelt postakönyvecskét, vagy egyéb újévi köszöntőt a közönség között szétosztani szigorúan tiltva van. A hivatalvezetők (postamesterek) egyrészt közvetítsék levélhordóik (kézbesítőik) számára az általuk kívánt készlet megrendelését és annak idején az utánvételes szállítmány kiváltását és szétosztását másrészt pedig őrködjenek a fenti tilalom megtartása fölött A levelezés és postai szállítás ezen ügyben a posta-(távirda-)hivatalok és a nyomtatványraktár közt hivatalból díjmentesen történik. Budapest, 1891. szeptember 23. Baross, s. k.