Bányászati és Kohászati Lapok - Aluminium, 1949 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1949-01-01 / 1. szám

I. évfolyam 1. szám. ALUMINIUM A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET ALUMÍNIUM SZAKOSZTÁLYA ÉS A MAGYAR ALUMINIUM ÉS KÖNNYŰFÉMKUTATÓ INTÉZET FOLYÓIRATA Új lap indul meg, amely az alumíniumipar és kutatás problémáival fog foglal­kozni. Feladata, hogy a szakma fejlődését minden téren elősegítse és az elért eredmé­nyekről a bel- és külföldi közönséget minél szélesebb körben tájékoztassa. Hazánk természeti adottságai alumíniumiparunkat nemzetgazdasági életünk egyik súlypontjává teszik és a szakma minden dolgozójának kötelessége, hogy színvonalát olyan nívóra emelje, hogy a külfölddel az összehasonlítást kibírja. Ezen a téren még sok tennivalónk van, mivel az elmúlt rendszer célkitűzéseinek nem felelt ft­eg iparunk ilyen irányú fejlesztése, hanem ellenkezőleg: ahelyett, hogy érté­kes nyersanyagunkat, a bauxitot itthon igyekeztünk volna feldolgozni, annak 98%-át kül­földre szállítottuk. Népi demokráciánk a Szovjetúnió támogatásával már az elmúlt években döntően megváltoztatta ennek az iparnak a helyzetét és minden segítséget megadott arra, hogy az eddig gyermekcipőben járt magyar alumíniumipar előtt komoly fejlődés perspektívái nyíljanak meg. Gondolunk itt elsősorban azokra az igen jelentős beruházásokra, amelyek ebben az iparban történtek. Legelsősorban az almásfüzitői timföldgyár építésére, amely Európának egyik legfontosabb timföldüzeme lesz. A termelés felfejlesztésén kívül a kormányzat érdeklődése­­az­­aluminiumkutatás felé is irányult és az Aluminium Tanács és Kutató Intézet létrehozásával megteremtette azt az­ alapot, ami ezen iparág korszerűsítéséhez okvetlenül szükséges. Komoly és versenyképes alumíniumiparnak nem egyetlen alapanyaga a bauxit. Ennek feldolgozásához már számos nyersanyagra van szükség. Ezek közül hazánkban több egyáltalán nem, vagy csak csekély mennyiségben található. Éppen ezen a téren várnak különösen nagy feladatok az alumíniumipar dolgozóira. Ki kell dolgoznunk olyan eljárásokat, amelyeknek segítségével az eddig külföldről behozott segédanyagokat hazai termékekből tudjuk előállítani, hogy így iparunkat gazda­ságosabbá tegyük és a külföldi behozatalt a szükséges minimumra csökkentsük. Ezt a feladatot csak úgy oldhatjuk meg, ha a kutatás és az élő ipar között szo­ros kapcsolatot teremtünk. A tudományos kutató munka eredményeinek és az élő iparban felmerült problé­máknak megoldása csak úgy lehetséges, ha mindkét vonalon elért eredményeket min­denki részére hozzáférhetővé tudjuk tenni. Ezt a célt szolgálja az újonnan induló folyó­irat, amelyben nemcsak a műszaki szakember­ek, hanem az újító dolgozók százai is a ter­melés kérdéseiről véleményüket nyilváníthatják és az elért eredményekről kölcsönösen beszámolhatnak és tudomást szerezhetnek. Az „Aluminium“ folyóiratnak kell majd az egész magyar iparban az alumínium­­kérdés iránti érdeklődést ébrentartania és az új felhasználási lehetőségekre a figyelmet felhívni. A lap ismertetni fogja a külföldi szakmai fejlődést is, tükre kell, hogy legyen más országok felé népi demokráciánk e téren elért eredményeinek. A fiatal magyar alumíniumipar gazdaságosság vonalán még nehézségekkel küzd, ezeket a nehézségeket azonban dolgozóink le kell és le fogják győzni. A magyar bauxit és az ebből előállított alumínium nemcsak a magyar családok ezreinek biztosít majd kenyeret, de a népi demokráciánk gazdagságának aranynál bizto­sabb alapját képezheti. BECKER ERVIN

Next