Bányászati és Kohászati Lapok - Aluminium, 1953 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-01 / 1. szám
KOHÁSZATI LAPOK V. évfolyam 1. szám 1953 január ALUMINIUM AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET FÉMKOHÁSZATI SZAKOSZTÁLYA ÉS A FÉMIPARI KUTATÓ INTÉZET FOLYÓIRATA A Fémipari Kutató Intézet közleményei 54. szám Alumíniumötvözetek vizsgálata feszültség alatti korrózió módszerével GYENESNÉ DE. HOLLÓ MÁRIA HCCJlEflOBAHHE AJlIOMMHHBblX CnJlABOB METOflAM K0PP03HH nOfl HAnPAXtEHMMM Abtop : Mapiin e h em Stresscorrosion ■— Testing of Aluminium Alloys by Mrs. M. Gyenes. Spannungskorrosionsprüfung von Aluminium-Legierungen von M. Gyenes. A fémek és ötvözetek nagy részénél tapasztalható bizonyos körülmények között, hogy a korróziós folyamat meggyorsul, ha a korróziós behatáshoz egyidejűleg külső feszültség hatása is hozzájárul. Ilyen esetben a korrózió gyakran repedéshez, töréshez vezet. Az alumínium ötvözetei közül azoknál lép fel bizonyos esetekben feszültség hatására korróziós repedés, amelyek kristályközi korrózióra hajlamosak. Ezért egyes ötvözetek alkalmazhatósági területének megítélése szempontjából célszerű a szokásos korróziós próbákat feszültség alatti korróziós kísérletekkel kiegészíteni. Az alábbiakban ismertetett kísérletek célja olyan módszer kidolgozása, amely az alumíniumötvözetek feszültség alatti korrózió iránti érzékenységének megállapítására a különböző összetételű, vagy különbözően hőkezelt ötvözetek érzékenységének összehasonlítására alkalmas. 1. Bevezetés* A feszültség alatti korrózió fogalmának és kísérleti módszereinek ismertetésével a Kohászati Lapokban megjelent cikkemben (1) már részletesen foglalkoztam. Minthogy a szakirodalomban a feszültség alatti korrózió fogalmának igen ellentmondó értelmezésével találkozunk, szükségesnek tartom itt néhány ellentétes álláspont ismertetését. Vosskühlner (2) szerint a feszültség alatti korróziós jelenségek körébe csak azokat az eseteket lehet besorolni, amelyeknél sztatikus mechanikai feszültség alatt álló darab a korróziós közeg hatására hirtelen megreped, előzetes deformáció- és korróziós termékek megjelenése nélkül. Más német szerzők álláspontja szerint a „feszültség alatti korrózió“ elnevezést kell használni minden olyan esetre, amelynél a korróziós folyamat alatt a darab feszültségnek van kitéve, míg angol és más szerzők ezt az elnevezést csak az olyan esetekre használják, amikor a két tényező — feszültség és korrózió — egyidejű hatása az anyag erősebb meghibásodását okozta, mint amely bekövetkezne a feszültség és a korrózió időben szétválasztott, de additív hatása esetén. Ezt az álláspontot következetesen képviselte több szerző, így Perrymann és Hadden (3), valamint Edeleanu (4) a feszültség alatti korrózióskísérletekkel párhuzamosan, azonos körülmények között feszültség nélküli próbákat is vizsgáltak és a kétféle kísérletnél észlelt korróziós hatás különbségét tekintették a feszültség alatti korrózió okozta meghibásodásnak. Kétségtelenül szükséges bizonyos esetekben a feszültség alatt és a feszültség nélkül végzett korróziós kísérletek eredményeinek összehasonlítása, de rá kell mutatnunk az angol szerzők meggondolásának mechanikus voltára. A feszültség alatti korrózióra érzékeny anyagok ugyanis többnyire nem bármely feszültségnél és nem bármilyen korróziós közegben mutatkoznak érzékenynek. Nem vonható mechanikusan határ a feszültség nélküli és a feszültség alatti korrózió között. Legvilágosabb Akimov (5) megfogalmazása : ,,A feszültségek és deformációk növelik a korrózió sebességét és elhelyezkedését — egyenletes, vagy helyiből kristályközivé alakítva — gyakran rontják.“ A korróziós folyamat sebességének növekedése és kristályközivé alakulása minden fémnél, illetve ötvözetnél más-más feszültség és oldattöménység fölött következik be. A korróziónak kristályközivé alakulása természetesen nem ugrásszerűen következik be. Fokozatos átmenet tapasztalható a korrózió különféle megnyilvánulási formái között. Kristályközi korrózió gyakran jelentkezik külső feszültség nélkül is olyan anyagoknál, amelyekben hideg alakítás, vagy helytelen hőkezelés folytán belső feszültségek ébrednek. Tapasztalható azonban olyan esetben is, amikor a szemcsehatármenti kiválások jellege, valamint a szemcsék és a szemcsehatárok között potenciálkülönbségek az egyik fázis preferenciális oldódását lehetővé teszik. A külső feszültség szerepe ilyenkor csak annyi, hogy a korrózió folytán meggyengült szemcsehatárok mentén repedéseket hoz létre, így új felületek válnak szabaddá, amelyek