Anyagvizsgálók Közlönye, 1931 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1931-01-01 / 1-2. szám

2 Worschitz Frigyes A fa szövete, a műszakilag egyedül felhasználható gesztet­ tartva szem előtt, a többé-kevésbbé incrusztált celluló­zé alkotta sejtfalak tömegéből áll, mivelhogy az elhalt sejtek­ben a plazma eltűnik, hogy helyét gesztesítő anyagoknak, konzerváló szereknek adja át. A fás anyagban, légszáraz álla­potot (kb. 8% víztartalommal) feltételezve, ezen inkrusztált sejtfalak s a sejtüregekben lévő kristályos és amorf zárványok alkotják végső fokon azt az anyagi réteget, amelyen a beeső röntgensugárnyaláb áthaladni kényszerül. (A pórusokban lévő levegőtől s a még fennmaradó víztől eltekintve.) Az inkrusz­­táló anyagok közül a főszerepet a lignin anyagok játszák,­ melyek pontos vegyi összetételét még nem ismerjük s melyek valószínűleg a cellulózé oxidekivátjai. A lignin mellett még más anyagok is vesznek részt a fásodásban (xylán-féleségek), me­lyek esetenkint meglehetősen nagy mennyiségekben jelentkez­hetnek s melyek pl. a Picea excelsában 9, a Fagus sylvaticában 33, s a­­Juercusokban pedig kb. 20% -ban vannak jelen. A leg­több fa végeredményben Czapek szerint 80% cellulózéból és xylánból s 20% egyéb inkrusztáló anyagból áll, melyek a sejt­falakban lelhetők fel, mely sejtfalak szárazanyagának fajsúlya a — 1.56, de amely tényező csak bizonyos korlátokon belül vehető állandónak, miután a sejtfalak elváltozása alkalmával a fásító anyagok (gyanta, gummi stb.) berakodása következté­ben, bizonyos változásoknak van alávetve. A megközelítőleg abszolút száraz faanyag fajsúlyát g-nek véve, a g/G összefüggésből megállapíthatjuk a különbö­ző fajsúlyú faanyagok koncentrációját, azaz azt a számot, amely megmutatja, hogy a fás anyag a térfogat egységben milyen tömeggel szerepel. Erre a koncentrációra számítása­ink folyamán még visszatérünk. A fás szövetek tömegabszorbciós koefficiens­e a faanyag alkotó vegyületeinek t. a. koefficienseiből tevődik össze s mint a komplex anyagokban, koncentrációjuk szorzatának összegé­vel. A különböző keménységű, fajsúlyú fás anyagokat célja­inknak megfelelően kemény-, lágy- és fenyőfák csoportjába osztva, az egy-egy csoportba tartozó fafajok tömegabszorb­ciós koefficiensét, a csoport átlag fajsúlyával, ill. az annak meg­felelő átlag koncentrációjával vesszük számításba. (A közölt I. sz. táblázatban a fák fajsúlya, — a 12 cm-nél vastagabb törzsfát véve alapul, — légszáraz állapotban van feltüntetve.г 1 2 1 A fa azon szövetei, melyek az anyagcserében részt nem vesznek s me­­lyek az inkrusztált anyagok révén az anyagcserében aktív részt vevő sziáccsal szemben legtöbbször színben is különböznek. 2 Fehér-,Mágócsy: Erdészeti Növénytan, Sopron, 1929 (71 és 31 old)

Next