Ásványolaj, 1936 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-16 / 1. szám

A petróleum technológiája és kémiája a külföldi főiskolákon írta: Dr. Freund Mihály lönböző háziszerek, növényvédelmi- és rovarirtó anyagok gyártására és még sok más célra is. A felsorolt címszavak mindegyikéhez azon­ban egész fejezet, némelyikéhez egész tudományág tartozik, mely felöleli a kérdéses célra alkalmas különböző minőségű ásványolajtermékeket, azok felhasználásának módját és körülményeit, ké­miai, fizikai tulajdonságait, a kapcsolatos vizs­gálati módszereket, a szokványos átvételi elő­írásokat, a raktározás, szállítás módját stb. Hogy csak néhányat emeljünk ki, a motor­hajtóanyagok, gépkenőolajok, útépítőanyagok fel- használásának szakirodalma szinte beláthatatlan terjedelmű és jóformán minden országban mű­ködnek ma olyan polgári, vagy katonai kísérleti állomások, melyek kizárólag e termékek valame­lyikével foglalkoznak. De külön tudomány természetszerűen az, hogy miképen gyártják a kívánt minőségű pet­róleumkésztermékeket a föld számtalan lelőhe­lyén nyert nyersolajfajtákból, melyek csaknem kivétel nélkül egymástól eltérő kémiai és fizikai tulajdonságokkal bírnak. A petróleum technoló­giája körébe tartoznak tehát az összes gyártási, finomítási eljárások, készüléke^, segédberendezé­sek és üzemi vizsgálati módszerek is. Mindezek a gyártott- végtermékek és a felhasznált nyers­olaj számtalan fajtája szerint* rendkívül sokfelé ágaznak el. Végűig nyi*rspetróleum termelése, a mély­fúrási, a geológiai kutató eljárások és a kapcso­latos gépi berendezéiek szintén a gyakorlati ta­pasztalatok és a szakkérdések egész sorát foglal­ják magukban, melyeknek tudományos irodalma is •endkívül terjedelmes. Magától értetődik tehát, hogy az érdekelt termelő és fogyasztó országokban tudományos intézeteket, kísérleti állomásokat, könyvtárakat, önálló szakfolyóiratokat foglalkoztatnak a petró­leum technológiájának és kémiájának, kereske­delmének és gazdaságtanának különböző gyakor­lati szakkérdései. E tárgykör tanulmányozására pedig a leg­% Az ásványolaj termékeivel jóformán minden­hol találkozunk és a korszerű művelődésben egye­dül talán csak a vasnak jutott nagyobb szerep, mint a petróleumnak. A belső égésű motorok hajtóanyagainak je­lentőségére nem kell külön rámutatni (autó, traktor, haditank, motoros sin- és vízíjárművek, tengeralattjáró, repülőgép, korm. léghajó, erő­telepek), de majdnem éppen annyira fontos a petróleum mint fűtőanyag (hajó- és vonatkazá­nok, kohászati-, kerámiai- és egyéb ipari kemen­cék, házi fűtőberendezések, brikettkötőszurok, alágyujtószerek, palackozott gázok), mint vila- gítóanyatf (petróleumlámpa, petróleum izzófény, benzinbányalámpa, paraffingyertya, olajgáz, aerogéngáz, vízgázkarburálás), mint kenőanyag (legkülönbözőbb gépek, közlekedési eszközök, szál­lítóberendezések, olajfékek, hydraulikus erőát­tételek, fonás-szövés, fémmegmunkálás, stb.) is. Pótolhatatlanok továbbá a petróleum termé­kei az útépítésnél (aszfalt burkolatok, kiöntő­anyagok és emulziók, porolaj), a magasépítésnél (szigetelő- és kiöntőanyagok, papírfedőlemez, kő­konzerválás, fatelítés), a kohászatban (petróleum­koksz, edző- és formaolaj, védőbevonatok), az elektromősiparban (petróleumkoksz elektródok és kefék, transzformátor-kapcsolóolaj, elektromos szigetelőmasszák, fatelítés), az élelmiszeriparban (paraffinpapír és csomagolások, paraffinbevona­tok), a zsír-, olaj-, montánviasz- és vegytisztító iparban stb. (oldó és extraháló benzinféleségek), a gumiiparban (oldóbenzin, „mineral rubber”, korom), a festékiparban (oldóbenzin, korom, aszfaltlakk), a gyújtó- és robbanószer iparban (svéd gyufa; paraffipbevonatok és csomagolások, különleges robbanószerek, gvujtóbQpibák, láng­szórók stb.),;fs sok más iparágban. Pétróleumtermékekét használnak fel még ezenkívül a gyógyászatban (vazelinkenőcsök, pa- raff inolaj-készítmények, gyógyszercsomagolás), vegyipari készítmények alapanyagául (magasabb alkoholok, ketonok és származékaik, műgyanták, gumipótlóanyagok, -nafténsavkészítmények), kü­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék