Ásványolaj, 1937 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-15 / 1. szám

Vil. évfolyam __________Budapest, 1937 január 15 1. szám A román exportár változásai és a magyar fogyasztói árak Románia 1935-ben kereken 0.0 millió tonna ásványolajterméket exportált, 8.5 milliárdl lei ér­tékben. Az export a különböző államok között a következőképen oszlott meg: tonnákban Olaszország ........................ 1,644.890 Németország ... ........................ 849.382 Anglia ...... ....................... 746.314 Egyptom ....... ........................ 420.444 Ausztria ....... ........................ 359.547 Franciaország ........................ 336.395 Spanyolország ........................ 226.638 Csehszlovákia ........................ 217.569 Magyarország ........................ 187.923 Hollandia ....... ........................ 172.085 Görögország ........................ 153.074 Jugoszlávia ........................ 116.347 A többi együtt ....................... 1,181.493 Összesen ....... ........................ ti, 611.491 Értéke ....... ........................ 8,454.009 millió lei. A román ásványolajexportból tehát, amint látjuk, mindössze 2.8% jutott Magyarországra. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az, hogy ásványolaj szükségletünket — a speciális kenő­olajok kivételével — majdnem 100%-b'an Romá­niából fedezzük, úgyhogy e tekintetben első he­lyen állunk és Jugoszláviát, amelynek behozatala mintegy 93%-ban román eredetű, Ausztriát a maga 9©%-os román importjával és Csehszlová­kiát is, amelynek ásványolajimportja közel 50%-ban román eredetű, megelőzzük. Kétségtelen tehát, hogy a román exportpiac mindenkori hely­zete és minden olyan kérdés és momentum, amely mint ártényező szerepet játszik, a magyar fo­gyasztói piac legnagyobb érdeklődésére tarthat számot. Nem volna célja azonban e helyen részletes kalkulációkkal foglalkozni, hiszen e sorok meg­jelenéséig a fontos ártényezőként szereplő köz­terhek és devizaátszámítási módozatok, akár ná­lunk, akár Romániában változást szenvedhettek, másrészt ez a feladat elsősorban az érdekelt fe­lekre és közhatóságokra tartozik. Mi a magunk részéről inkább csak egy általános, könnyen át­tekinthető képet óhajtunk nyújtani e kérdésről, ami végeredményben nem is éppen egyszerű fel­adat, mert ha pályadíjat tűztek volna ki arra, hogyan lehet bonyolult átszámítási műveletekkel egy áru importparitásának (kiszámítását kompli­káltabbá tenni, úgy bízvást állíthatjuk, hogy ezt a díjat a benzin, vagy petróleum importparitási kalkulációja nyerte volna el. És ezzel egyidejűleg a kérdés, a maga lényegében véve röviden jelle­mezve is van. Egy importparitásra vonatkozó kalkuláció­val egyébként még abban az esetben sem közelí­tenénk meg jobban az árkérdés problémáját, ha azt a legkisebb részletekig is kielemeznénk, mert hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy ásvány­olajgyáraink főkép nem késztermékeket, hanem mondjuk ásványolajkeveréket (müolaj), elvétve nyersolajat, vagy bizonyos termékekkel duzzasz­tott nyersolajat importálnak; minden esetben olyan összetételben, amely céljaiknak, szükségle­tüknek legjobban megfelel és amellett az idevo­natkozó kormányrendeletben megszabott határo­kat sem lépi túl. Nézzük most elsősorban azokat a tényező­ket és körülményeket, amelyek a f.o.b. ár kiala­kulását befolyásolják, bár előre kell bocsájtani, hogy annak a mai közterhekkel, szeszkeverési kö­telezettségekkel és egyéb illetékekkel szinte óriá­sivá nőtt piaci árak mellett sokkal kisebb jelentő­sége van, mint pl. egy aránylag kismértékű adó­emelésnek, vagy valamilyen azonos tendenciájú de v i z ar en del kéz é sn ek. A f. o. b. ár terhei A román állam közgazdasága szempontjából az ásványolajexport nemcsak azért bír különös jelentőséggel, mert az, az egész ország exportjá­nak több mint 50%-át képezi, hanem azért is, mert az ásványolaj termelés és -kivitel, de nem kevésbé a belső fogyasztás is, a román állam- kincstárnak egyik legfontosabb jövedelmi forrá­sát alkotja,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék