Ásványolaj, 1937 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-15 / 1. szám

­ A román exportár változásai és a magyar fogyasztói árak A román államkincstár egyik legnagyobb jö­vedelme az a kb. 1 millió tonna nyersolaj, amit a termelők a mintegy 8 és 10 millió tonna évi terme­lésből leadni kötelesek. A román állam tehát évenként egymaga annyi nyersolaj fölött rendel­kezik, mint amely elegendő volna pl. Magyaror­szág, Ausztria, Csehszlovákia é­s Jugoszlávia egy egész évi szükségletének fedezésére. A román állam óriási devizaszükségletére mi sem jellem­zőbb, mint az a megállapodás, amelyet az ország két nagy termelő konszernjével, az Astra Ro­mana (Shell) és a Romano Americana (Standard Oil N. J.)-val még 1935 márciusában létesített. Az e megállapodásra vonatkozó szerződés értel­mében, nevezett konszern-vállalatok, a termelé­sükre eső állami leadást 5 évre előre megváltot­ták és annak ellenértékét font sterlingekben ki­fizették, ami nem kis teljesítmény lehetett, ha figyelembe vesszük, hogy ezen vállalatok évi ter­melése együttvéve kb. 2 és 12 millió­­ nyersolajra rúg. De úgy látszik, hogy a román fegyverkezés is az államnak járó nyersolajleadás (redevencia) terhére történik, legalább is erre vall az a szer­ződés, amelyet a román állam az elmúlt év máju­sában a francia hitelezők, a francia hadiipar képviselőjével, a Petrofina Francaise-zel kötött. Ezen megállapodás értelmében a román állam a Petrofina Francaise-nek 12 éven át évi 750.000 tonna ásványolajterméket és pedig ennek egy­­harmadát nyersolaj alakjában tartozik szállítani, aminek biztosítékául a redevencia még fennma­radt részét 12 évre lekötötte. A termelési leadáson kívül az ásványolajter­mékek belső forgalmát és exportját is igen sú­lyos adók és illetékek terhelik, amelyek pl. 1935- ben a könnyűbenzin f.o.b.-árát mintegy 30%-kal növelték. 1935 december 1-e óta ezekhez a terhek­­hez még a 12­%-os kiviteli illeték (exporttaxa) is hozzájárul, az elmúlt év közepe táján pedig a ki­viteli illeték és a forgalmi adó alapját képező alapárakat emelték és az ú. n. kikötői illeték is 1,5%-kal növekedett. Mindezek betetőzéséül — körülbelül egy évvel ezelőtt — bevezették az ú. n. 38%-os prémium rendszert. A 38%-os prémium A Román Nemzeti Bank már 1935-ben min­dent elkövetett, hogy ásványolaj exportját in­kább az erős devizájú államok felé irányítsa, hogy ily módon az állam képes legyen a külföldi, különösen a francia hitelezőivel szemben fenn­álló kötelezettségeinek eleget tenni. Ennek a cél­nak az érdekében azután 1935 végén bevezette az ú. n. prémium rendszert, amelynek értelmében a Román Nemzeti Bank erős devizák ellenében tör­ténő eladásoknál az exportőrnek 38% prémiumot fizet, vagyis az elszámolást 38%-os felárral ejti meg. Igaz ugyan, hogy a prémium egy részét maga az exportőr fizeti, hiszen azt a Román Nemzeti Bank az egész exportot terhelő 12%-os arany Shilling Exportárak f.o.b. Ramadan, tonnánként arany Shillingben

Next