Asztalosmesterek Lapja, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-01-06 / 1. szám

f Jövedelem- és vagyonadó­­bevallások az 1922—1923. évre. A Budapesti Közlöny 178674/923. szám alatt körrendeletet közöl, mely szerint mindazok, akik eddig jöve­delem- és vagyonadóval megróva nem lettek vagy 1921. évben még nem voltak adókötelesek s igy akkor vallomást beadniok nem kellett, 1924. évi január hó 15-éig vallomást tar­toznak beadni. Tudott dolog, hogy azon adóköte­lesek,­ akik a jövedelem- és vagyon­adó kivetése szempontjából 1921. évről vallomást adtak be, azoknak újabb vallomást beadniok nem kel­lett, mert törvény által lett adójuk 1922. évre ötszörös, 1923. évre húszszoros összegben megállapítva. Azonban az oly adókötelesek, akik mondjuk 1921. évben vagy azután kezdték meg foglalkozásukat, vagy akkori jövedelmük alacsony volta mentesítette őket vallomásadás alól, ezeknek január hó 15-ig vallomást kell beadni a fővárosban a kerületi elöljáróságok adószámviteli osztályá­hoz, a vidéken a városi adóhivatal­hoz, a községi elöljáróságnak. Ugyancsak vallomást tartoznak adni azon adókötelesek is, akik adtak be ugyan 1921. évről vallomást és adójuk ennek alapján megállapítást is nyert, azonban jövedelmük tete­mesen magasabbra rúgott, mint ami­lyennek a többszörösen megállapított adó megfelel, vagy akiknek birtokába olyan vagyontárgy került, amely a bevallott vagyon értékét sokkal na­gyobbá teszi. Annak az adózónak terhére, aki az 1921. évre jövedelemadóval, illetve vagyonadóval nincs megadóztatva, az 1922. évre ki kell vetni a jöve­delemadót abban az esetben, ha az 1921. évi összes (adóköteles és adó­mentes) jövedelme az 500 arany­koronát, illetve az 50.000 papírkoro­­nát meghaladta; az 1923. évre pedig ki kell vetni a jövedelemadót abban az esetben, ha az 1922. évi összes (adóköteles és adómentes) jövedelme az 500 aranykoronát, illetve a 150.000 papírkoronát meghaladta. A IV. osz­tályú kereseti adó, illetve az általá­nos kereseti adó alá tartozó magán­szolgálatban alkalmazott adózóknak szolgálati illetménye és ellátása után az 1922., illetve 1923. évre jövede­lemadót kell kivetni abban az eset­ben, ha az illetménynek és ellátás­nak az 1921. évi, illetve 1922. évi összege az 1500 aranykoronát, vagyis az 1921. évben a 150,000 papirko­ronát, az 1922. évben a 450,000 papírkoronát meghaladta. Annak az adózónak terhére, aki az 1921. évre vagyonadóval nincs megadóztatva, az 1922. évre ki kell vetni a vagyonadót abban az eset­ben, ha az 1921. év utolsó napján mutatkozó adóköteles tiszta vagyona a 2000 aranykoronát, illetve a 300,000 papirkoronát meghaladta; az 1923. évre pedig ki kell vetni a vagyon­adót abban az esetben, ha az 1922. év utolsó napján mutatkozó adókö­teles tiszta vagyona a 2000 arany­koronát, illetve az 1.000.000 papir­koronát meghaladta. Azok, akik 1921. és 1922. évben szerzett jövedelmükről vallomást ad­nak be, ezek egyidejűleg beadhatják 1923. évi jövedelmüket is. A bevalláshoz szükséges nyomtat­ványok senki részére sem lesznek kikézbesítve, azt mindenkinek saját magának kell beszerezni a főváros­ban a kerületi elöljáróságokon, a vi­déken a fentebb említett hivataloknál. A vallomások kiállítása és a szük­séges felvilágosítások megadása te­kintetében a Szövetség titkári hiva­tala készséggel áll rendelkezésére a Szövetség tagjainak. 1924 január 6. ASZTALOSMESTEREK LAPJA 9LAPITÁSI ÉV 1902. Nenczer és Prégler üvcocsiszobó­, (­ utonainrító- És Tánócogár BUDAPEST, VII., HAZINCZy-Utca 9. TELEFON: 1. 126-40. Üveghajlító telepünkön bármilyen hajlítást a legrövidebb időn belül készítünk. Csiszolt tükreink és üveg­jeink úgy tisztaság, mint pontos munka tekintetében a legmesszebb­menő igényeket is kielégítik, erőssé, fejletté, naggyá kell tenni az ipart, mert nemcsak szép szólam, hanem kétségbevonhatatlan igazság, hogy erős ipar nélkül nemcsak naggyá tenni nem, de fenttartani sem lehet az országot. Fenti kérdést a kézműves, kis- és középipar és szakmánk szempont­jából legközelebbi alkalommal tár­gyaljuk. Füredy Lajos: Xylochemia. (Favegytan.) Sokak kedvéért ott kell kezdenem, hogy mi is a xylochemia? „Xylochemia“ görög eredetű szó, magyarul „favegytan,. Eredete visz­­szanyúlik a régi Egyiptomba, tehát nem új. Sajnos, a 20-ik században nem dicsekedhetünk olyan xyloche­­miával, mint az egyiptomiak. Az ő eljárásaik, szereik, azoknak alkalma­zása feledésbe ment az idők folya­mán, feljegyzéseket pedig nem talál­hatni róluk. A reánk maradt dara­bokról — bár némelyike bámulatosan ép állapotban van (Graf-féle gyűjte­­mény — a modern alchimisták nem tudják a receptet megállapítani. Amit tudunk, javarészt hipotézis. Annyi bizonyos, hogy hogy a mai xylo­chemia meg sem közelíti pld. a Graaf-féle gyűjteményben található egyiptomi fejfákat, melyek ezen az alapon festtettek. Mint ismeretes, az egyiptomiak az elhaltak arcmásait ráfestették (?) egy egyszerű faoszlopra (fejfára) olyan anyagokkal és olyan preparátumok­kal, hogy azok évezredek múltán is teljesen ép állapotban maradtak ránk. Eljárásukról a sok föltevés között az látszik a legplauzibilisabbnak, hogy a festéket viaszban feloldották, az így nyert masszát óvatosan fel­rakták a fára (ez az eljárás hason­lított a modern palettakéssel festett képekhez), úgy ahogy azt a képmás rajza és sziei megkívánták, majd forró vassal belevasalták a fa póru­saiba, így a színeket közvetlen kon­taktusba hozták a fával. Érthető, hogy a fa a színeket, melyek mélyen a pórusokba rakodtak, többé nem engedte el. Hogy ezen eljárás után mivel és hogyan preparálták a felü­letet, arra még feltevésünk sincs. Valamint azt sem tudjuk, hogy a színeket milyen növényekből állítot­ták elő, hogy azok az évszázadok vasfogainak oly gyönyörűen tudtak ellenállani. Bizonyos, hogy az anya­gok megválogatásában és előllításá­­ban mesterien, a 20-ik századot megszégyenítően értettek-Ennyit kellett elmondanom, hogy a xylochemia kezdetéhez visszavezes­sem az olvasót. Azóta sokat változott a fának xylo­chemia úton való dekorálása. Sajnos, nem az előnyére. A modern tudományok e téren ugyan artisztikusabb darabokat pro­dukálnak, de tartósságuk távol esik a régiekétől. Míg az egyiptomiak kész színeket raktak fel a fára, addig a ma kulti­­vált xylochemiai úton való dekorálás a fa színének savakkal való elvál­toztatását űzi. Ezen az utóbbi eljáráson azonban gyenge színskála áll rendelkezé­sünkre. Másrészt a színek élénksé­gükből veszítenek, tompulnak, mivel a legtöbb esetben — hogy a fával szoros kontaktusba jusson — lugozó eljárásnak kell alávetni. Ezt pótlandó s a színek kiegészí­téséül festést is szoktunk alkalmazni ugyancsak speciális alapon. Ez azon­ban jelen tárgyi kereteinken kívül esik, erről más alkalommal. Itt csupán annyit jegyzünk meg, hogy a festés nem elég szolid ki­vitel. Színei fakulnak a világosságon politurtisztító IMPREGNOL­IBEBOL FURNEBOL"­-As szállókötő és I impregnáló szenzációs cikkekből tegyen próbarendelt ist GYÖRGY­i SoMOGYI-nál BUDAPEST, VIII., Üllői út 54. TELEFON : JÓZSEF 102-36 RÓNAI ÉS LIBÁN FAKERESKEDŐK BUDAPEST, VII., Kerepesi-út 52. és Fogarasi-út 3. Telefon: József 125-57. asztalos­ég Elsőrendű erdélyi keményfák nagy választékban a legolcsóbb napi árak mellett. Toilette asztal. Tervezte: Krausz János, Budapest, VI., Eötvös-utca 26/c. REPÜLŐGÉPGYÁR ÉS FAIPARI R­T. TELEFON: 160-54, JÓZSEF 84-02, 84-03. Mindenféle asztalosárú és egyéb faárú bérmunkáját jutányosan vállalja. GSiBIt, MIM«* ■■•#«111111­­ (bontókban) amíg a készlet tart, minden mennyiségben a naptárnál jó­val olcsóbban. Magyar diófurnér minden árban!! BOSKOVITZ L. PÁL furnér-éslakereskado Budapest, IX., Ferenc­ körút 19-21. Tagdíjat fizetni nemcsak köteles­ség, hanem jól felfogott érdek is.

Next