Asztalosmesterek Lapja, 1926 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-02 / 1. szám
4 ÉS furnér és mindennemű asztaloskellékek Budapest, Vill., Üllői út SZ/b és 54. Telefon: József 102-361 Furnérok, szerszámok, temetkezési cikkek, diszlécek, festékáruk, épület- és bútorvasalások amer, vasgyalak, ecsetek, intarziák, fléderpapírok, stb Kérje nagy képes árjegyzékünket.**? alább is 1CMD °/v al jobb volt a mainál, vagyis mikor még sokkal több munkást foglalkoztatott, mint ma. Az 1926. évre kivetett balesetbiztosítási előlegek horribilisak, a kisiparosság a mai viszonyok között boldog lenne, ha egyéb szükségletei fedezésére legalább is olyan összegekkel rendelkezne s így előlegeket sem egy összegben, sem részletekben fizetni nem tud, de tőle ilyeneket kívánni, a mai munkátlanság mellett legalább is méltánytalan. A balesetbiztosítás elvitathatatlanul fontos szociális feladat. Ezt minden körülmények között nemcsak fenn kell tartani, hanem bővíteni is kell, de itt elsősorban is az államnak kell megtennie kötelességét. Semmiképen sem hasznos az olyan kormányintézkedés, amelyik az egyik irányban jót szándékszik tenni, míg a másik irányban nehezíti az amúgy is ezer bajjal küzdő adófizető polgárság helyzetét. A népjóléti miniszternek, akinek az ország minden társadalmi rétegének ügyét szívén kell viselnie, be kell látnia az iparosság helyzetének tarthatatlan voltát és mindazon kisiparosokat, akik előlegek fizetésére képtelenek ezen kötelezettségük alól a legsürgősebben mentesítenie kell. ASZTALOSMESTEREK LAPJA 1926 január 2. Milyen adókat fogunk fizetni 1926-ban? Az 1926. esztendőben kevés változtatással fennállanak mindazok az adórendelkezések, amelyek alapján az 1925. esztendőben voltak az adók befizetendők. Ezek szerint az adózási helyzet a következőképpen alakul: Egyéni cégek általános kereseti adót, jövedelemadót és vagyonadót tartoznak fizetni. Közkereseti és betéti társaságok általános kereseti adót fizetnek, a cégtagok pedig jövedelem- és vagyonadót tartoznak fizetni. Részvénytársaságok társulati adót fizetnek. A részvényesek jövedelem- és vagyonadó alá esnek. Az egyes adónemekre vonatkozó lényegesebb rendelkezések a következők : 1. Általános kereseti adó. Az általános kereseti adó alapja az 1925. esztendőben elért tiszta jövedelem. A tiszta jövedelem a nyers bevételből számítandó ki a következő tételek levonásával: Levonhatók az üzemi kiadások, mint pl. az anyag- és árukészlet karbantartására, kezelésére fordított kiadások. Le szabad vonni a házadó alá nem eső épületek, gépek, valamint az egyéb leltári tárgyak elhasználása fejében eszközölt évi tartalékolásokat vagy leírásokat (értékcsökkenési tartalék). Levonhatók a behajthatatlan követelések, a tényleg fizetett kamarai illetékek és kárbiztosítási díjak, az üzletet terhelő állami és községi közvetett és forgalmi adók, illetékek és vámok, valamint mindazok a járulékok és költségek, amelyeket az adózó alkalmazottai után fizet. Le szabad vonni az üzleti adósságok kamatait és az első évben az első szervezés költségeit. Nem szabad azonban levonni a nyers bevételből az üzlet nagyobbítására, az üzleti adósságok törlesztésére, új leltári tárgyak beszerzésére fordított összegeket, a háztartási kiadásokat, továbbá az egyenes adókra kifizetett összegeket. Az általános kereseti adó kulcsa öt százalék. Az adó összege után kereskedelmi és iparkamarai illeték és útadó jár. A kereseti adó kivetésének céljaira bevallás nyújtandó be, amely 1926 február 28-ig lesz beadandó. A kivetésről az adózót fizetési meghagyás útján értesítik. A fizetési meghagyás ellen annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt az adófelszólamlási bizottsághoz lehet fellebbezni. A kereseti adó évi négy részletben fizetendő be: minden év február, május, augusztus és november hónapjának 15. napjáig. Mindaddig, amíg az 1926. évi kereseti adókivetés meg nem történt, az egyes terminusokon az adózó annyit tartozik befizetni, mint amennyi az 1925. esztendőre kivetett kereseti adó negyedrésze, vagy amennyi bevallása szerint jár. A kettő közül a magasabb az irányadó. II. A társulati adó. A társulati adó kivetésénél a részvénytársaság mérlegéből, illetőleg nyereség-veszteség számlájából indulnak ki. A nyereség-veszteség számla minden egyes tételét megvizsgálják abból a szempontból, hogy az az érvényben lévő 400/1925. P. M. számú rendelet alapján levonható-e az adóalapból vagy sem. Hozzá kell adni az adóalaphoz (amennyiben az a nyereség-veszteség számlában levonatott volna) a következő összegeket: 1. az előző évekről áthozott veszteséget a közvetlenül megelőző év veszteségének kivételével; 2. a vagyonváltság fejében kiadott összegeket; 3. az üzemet nem terhelő illetékeket; 4. az ajándékokat és egyéb ingyenes szolgáltatásokat; 5. a földadó alá tartozó ingatlanok értéktörlesztésére fordított összegeket; 6. az új berendezéseket, ha azok nem a leltári vagyon karbantartására vagy pótlására voltak szükségesek; 7. a törzsvagyon gyarapítására, a vállalat nagyobbítására, a kölcsönök törlesztésére fordított összegeket; 8. a részvények után felszámított kamatokat ; 9. azokat az összegeket, amelyekkel a vállalat a törvényben megengedett mértéknél alacsonyabban értékelte árukészletét vagy értékpapírjait. Nem szabad azonban hozzáadni az adóalaphoz a nyugdíj vagy segélyalapba helyezett összegeket az értékcsökkenési tartalékra fordított összegeket, a kétes vagy behajthatatlan követeléseket, az előző évről áthozott nyereséget és a megadóztatott tartalékból felhasznált összegeket. A társulati adó kulcsa aszerint változik, hogy az évi nyereség a vállalat saját tőkéjének milyen részét teszi ki. A nyereség azon része után, amely nem haladja meg a vállalat saját tőkéjének tíz százalékát 16 százaléka, saját tőkéhez arányított nyereség minden következő 5%-os növekedésénél az adókulcs 2%-kal emelkedik úgy, hogy 30%-ot tesz ki az adókulcs a nyereség azon része után, amely a saját tőke 40%-át meghaladja. A társulati adó összegéhez községi pótadók (Budapesten 60, vidéken 50%), kereskedelmi és iparkamarai illeték és útadó járul. A társulati adó összege ugyanúgy fizetendő be, mint az általános kereseti adó. Az adóbevallás a közgyűléstől számított 30 napon belül, de legkésőbb az üzletév végétől számított négy hónapon belül nyújtandó be. III. Jövedelemadó. A jövedelemadó alapja az előző évben elért tiszta jövedelem. Az egyéni cégeknél a kereskedelemből származó jövedelem az általános kereseti adó során megállapított adóalappal egyenlő, mégis azzal az eltéréssel, hogy a jövedelemadó alapjából az egyenes adókra befizetett összegek levonhatók. Közkereseti és betéti társaságok tagjainál a keresA vagyonadó alapja az esztendő utolsó napján meglévő tiszta vagyon úgy, amint az az összes passzívák levonása után fen marad. Vagyonadót kötelesek fizetni az egyéni cégek tulajdonosai, valamint a közkereseti és betéti társaságok tagjai az üzletben fekvő vagyonuk után. A vagyonadó alól mentes a 4000 aranykoronát meg nem haladó tiszta vagyon, 4000 aranykoronánál az adó egy ezrelék, amely fokozatosan emelkedik úgy, hogy 16 millió aranykoronánál éri el az egy százalékot. A vagyonadó összege után semmiféle pótadó nem jár. A vagyonadó kivetésének céljaira évenként bevallást kell benyújtani. A bevallás a jövedelemadóval közösen történik. Az adó befizetésére irányadó ugyanaz, mint az általános kereseti adórö.kedelemből származó. Jgvedelem a társaságra kivetett kereseti adó alapjából állapítandó meg úgy, amint az egyes cégtagokra a jövedelemnek a szerződés szerint történő elosztása alapján mekkora része esik. A jövedelemadó kulcsa 1926 január 1-ével megváltozik, 800 aranykoronán aluli jövedelem adómentes, 800 aranykoronánál a jövedelemadó kulcsa 172%, innentől kezdve fokozatosan emelkedik úgy, hogy évi egymillió aranykorona jövedelemnél éri el a 40 százalékot. A jövedelemadó összege után semminemű pótadó nem jár. A jövedelemadó kivetésének céljaira minden esztendőben bevallás nyújtandó be, amelynek határidejét a pénzügyminiszter évről-évre rendeletileg állapítja meg. Az adó befizetése ugyanúgy történik, mint a kereseti adóé. IV. Vagyonadó. December 31- ével December 31-én le kell zárni az üzleti könyveket és leltárt kell készíteni. Azok a vállalatok, melyeknek rendes kereskedelmi könyvvezetésük van, ezen kötelezettségüknek amúgy is eleget tesznek, de ezen évben különben elvégzik a felértékelést is, mert az jövő adózásuk szempontjaiból saját érdekükben való. A felértékeléssel kapcsolatos tudnivalókat Szél Jenő, a Kisipari Hitelintézet rt. igazgatója ismertette lapunkban , így az ilyen, rendes kereskedelmi könyveket vezető üzemek tulajdonosai ezúton is tájékozódást szereztek arról, hogy miként kell eljárniuk. Ez alkalommal azokat a kartársainkat hívjuk fel a leltári elkészítésére, akik szabályszerű kereskedelmi készítsünk leltárt könyvvezetést nem vezetnek. Ezen kartársaink, is saját érdekükben cselekszenek, ha leltárt készítenek. A leltárra nagyon sok esetben saját érdekükben is szükség lehet. Leltárt kell azonban azoknak is készíteniük, akik az általános kereseti adó szempontjából elrendelt könyveket kötelesek vezetni. A leltárba fel kell venni az anyagkészletet, a készárú és félkészárú készletet és az üzemi berendezést. Az anyagkészletet a leltárban olyan árakon kell értékelni, mint amilyen árakon az egyes anyagok a leltár felvételének idején beszerezhetők. Természetesen vigyázni kell, hogy ne a legmagasabb beszerzési árakat állítsuk be. A félkészárukat azok előállítási ára FAUTEUIL múzeumom számára régi és antique fauteuilokat veszek BODONYI JENŐ BUDAPEST VIII., ÜLLŐI ÚT 12. TELEFON: JÓZSEF 66-07. Keményfa, Puhafa, Furnér