Asztalosmesterek Lapja, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-01 / 1. szám
4 KÁTAI JÓZSEF BUDAPEST, VH., KIRÁLY UTCA 5. TELEFON: JÓZSEF 123-23. ÉPÜLETVASALÁSOK BÚTORVASALÁSOK ASZTALOSSZERSZÁMOK legrégibb szaküzlete. Cz0mfann FRIEDMAN L. LAJOS ÉS FIA cégnél 0£G fiUU olcsón Budapest, V., Árpád u. 12. Alapítva 1890 . . Tel.: 11-10. Sürgönyeim: Szemledeles Budapest nyúl.) Minden pénztartozás, amely koronáról szól, 1927 január 1-től kezdve pengőben teljesítendő olyképen, hogy a koronaösszeget 12,500-zal osztjuk. Oly pénztartozás, amelyet valamely belföldi aranyérmében valóságban kell teljesíteni, az adós választása szerint a pengőérték aranyérméiben is lehet teljesíteni. Az ilyen teljesítésnél 1 aranyért . 27580645 pengő 1 „ K= 1 1585365 „ Természetes dolog, hogy az aranykoronában kivetett adó az itt közölt átszámítási kulccsal számítandó át és fizetendő pengőben. Az aranykorona összegét tehát meg kell szorozni W585365-el és az így adódó összeg mutatja a fizetendő pengőösszeget. Számlák. Számlák kiállítása. Az 1927 január 1. után kiállítandó számlák a fentiek értelmében csakis pengőben állíthatók ki. A meglevő nyomtatványok felhasználása céljából ajánlatos a koronajelzést áthúzni és föléje a pengőjelzést írni. A leghelyesebb erre a célra bélyegzőt alkalmazni, amelyet a számla fejére rányomunk és amelynek szövege: „Pengőértékben“. Bélyegző helyett azonban megfelel természetesen a tintával való fölirás is. Hogy föltűnő legyen a fölirás, ajánlatos az ilyen kijavított űrlapokon a fölirást piros tintával végezni. Ügyelni kell arra, hogy a számlákon ,és minden egyéb iraton, amelyen pénzösszegről van szó, a kelet el ne maradjon, mert a keletből is megállapítható, hogy az irat kiállításakor már a pengőszámítás érvényben volt és így sok komplikációnak elejét lehet venni. Oly számlákon, amelyek még koronaértékben történt megállapodásokból erednek, nagyon ajánlatos — a szövegrovatban — a koronaértéket is kitenni. Minden számlának a végösszegét pedig feltétlenül szükséges újból betűkben is kiírni a pengőjelölés kifejezésével. Pl. összesen P 120*15, azaz egyszázhúsz pengő tizenöt fillér. Váltók. Váltók. A koronajelzéssel ellátott űrlapok 1927 január 1-től kezdve már nem használhatók. A koronaértékű bélyeggel ellátott kincstári űrlapok azonban további intézkedésig 1927 január 1-e után is felhasználhatók. A felektől még 1926-ban kapott oly váltók, amelyek 1927-ben járnak le, természetesen érvényesek maradnak, noha ezek még koronákban vannak kiállítva. Ezeket a váltókat ajánlatos pengőre átszámítani. A koronaösszeg érintetlenül hagyásával a koronaösszeg felett a jobb felső sarokban piros tintával fel kell tüntetni a megfelelő pengő számösszeget is. Ezt a föléírást már most végezzük, hogy későbbi tévedések elkelhessenek. Január 1-én és későbben kiállított váltók csak pengeértékről szólhatnak és ezért január hó 1-ével kezdődően koronaértékben kiállított váltók semmi szín alatt el nem fogadhatók. Csekkek. Csekkek és postatakarékpénztári befizetési lapok. 1927 január 1-én és az utána következő időben kiállított oly csekkek, amelyek még a régi „K“ vagy „korona“ jelzéssel vannak ellátva, olyképen használhatók fel, hogy a „K“ betűt vagy a „korona“ szót vízszintes vonallal áthúzzuk és utána, közvetlenül hozzácsatlakozva a „P“ betűt vagy „pengő“ szót írjuk piros tintával. Ha a „K“ betű vagy a „korona“ szó az öszszeg felvételére szánt hely után van nyomva, az áthúzás természetesen ugyanúgy végzendő, a „P“ betűt vagy a „pengő“ szót azonban az áthúzott szöveg elé írjuk. A piros tintával való beírás csakis addig alkalmazandó, ameddig koronanyomással ellátott blankettáink vannak. Ez az eljárás az ily csekkek akadálytalan beváltását teszi lehetővé, mert természetes dolog, hogy a pénzintézetek javított csekkek beváltásánál fokozottabb figyelemmel kell hogy eljárjanak és sok esetben — kételyek esetében — először a kiállítóknál fogják a csekk rendben létét ellenőrizni, ami késedelmeket és zavarokat fog okozni. Ezért törekedni kell a koronablanketták mielőbbi becserélésére, de legalább is vigyázni kell arra, hogy az áthúzott koronajelzésű csekkek csakis 1927 január 1-e utáni kelettel legyenek ellátva és hogy ezeknek pengőben kifejezett összege pirossal legyen beírva. Ugyanez irányadó a postatakarékpénztári befizető lapoknál is. Üzleti könyvek. Könyvek vezetése. Az üzleti könyvek — amint már fentebb erről szó volt — 1927 január 1-étől kezdődően pengő értékben vezetendők. A december 31-i zárlat még koronában kell hogy történjék. Az egyes elszámolások egyenlegei tehát koronában írandók be, a szövegrovatba azonban a korona összeg elé ajánlatos a pengőértéket (lehetőleg piros tentával) beírni. A készpénzkészlet tehát december 31-én a kiadás oldalára írandó a következőképen: Pl.: 1926 december 31. Készpénzkészlet (116 P) 1.450.000 K A pénztárkönyv megnyitása a bevételi oldalon már pengőben kell hogy történjék és ott a pengőt írjuk a pénzrovatba, a szövegrovatba pedig az összefüggés céljából az összeg elé zárójelbe a korona összeget. Tehát esetünkben a bevétel oldalán : 1927 január 1. Készpénzkészlet (1.450.000 K) 116.—P. Ugyanígy járunk el az adósokat, valamint a hitelezőket nyilvántartó folyószámlákon is és általában mindenféle elszámolásnál. Átszámítás. Az átszámítás céljára leghelyesebb átszámító táblázatot alkalmazni, amelynél semmiféle külön számítás, művelet nem végzendő. Ha nincs táblázat, úgy az átszámítás koronáról pengőre legkönnyebben úgy történik, hogy alapul vesszük azt, hogy 100,000 KV 8 pengő. A korona összegről tehát azt állapítjuk meg, hogy hányszor 100,000 koronát akarunk átszámítani (vagyis osztunk 100,000-el* és a megállapított eredményt szorozzuk 8-al. Az előbbi példában tehát 1.450,000 :100,000 · 14 50* X 8 · 116 Más formában: 1.450,000X8 100,000 — 116 Forgalmi adó. Az 1926 december hóra fizetendő forgalmi adó — akár bélyegben, akár készpénzben — az 1927 január 1-e utáni esedékességkor is koronaértékben teljesítendő. A koronaértékű bélyegjegyek a forgalmi adó lerovására 1926 december 31-e után is — további intézkedésig — felhasználhatók. A január hóra esedékes forgalmi adó a februári esedékességkor már pengőértékben rovandó le, az átszámított papírkorona forgalmi adóbélyegek felhasználásával. Könnyítések: Hogy a pengőszámításra való átmenet minél könnyebb legyen, szükséges, hogy az iparosság oly helyre fordulhasson, ahol az ezzel kapcsolatos mindenféle felvilágosítást és a kezeléssel járó minden könnyítést megkaphassa. * A tizedespontot 5 számjeggyel balra tesszük ki. A Budapesti Kisipari Hitelintézet R. T. ez alkalommal is a legmeszszebbmenően óhajt a kisiparosság rendelkezésére állani. Ezért minden erre vonatkozó ügyben a legkészségesebben ad minden kisiparosnak díjtalan felvilágosítást. A felvilágosítást kérők forduljanak akár személyesen, akár telefonon (József 63—10) az intézet felvilágosító osztályához. Zavarok és tévedések elkerülése végett ajánlatos, hogy az iparosok január 1. után lehetőleg csak pengő értékű pénzeket kezeljenek és hogy korona bankjegyeiket lehetőleg azonnal pengő pénzekre váltsák fel. Miután a forgalomban levő korona bankjegyeket — akár felül vannak bélyegezve pengőértékre, akár nem,— mindenkinek korlátlanul el kell fogadnia, a Budapesti Kisipari Hitelintézet rt. lehetővé teszi a korona bankjegyeknek pengő pénzekre való beváltását olyképen, hogy pénztárhelyiségében (VII., Rákóczi út 30, félemelet) külön beváltó pénztárt állít fel, amelyben az iparosság naponként 9—1 óráig korona bankjegyeit — természetesen díjtalanul — pengő pénzekre beválthatja. Az intézet helyiségében egyébként megfelelő táblázatok és útmutatások is lesznek kifüggesztve és általában az intézet minden lehetőt megtesz arra vonatkozóan, hogy az iparosságot az átmenet nehézségeiben megsegítse. Kívánatos, hogy hatóságaink, intézményeink és az iparosság összes érdekképviseletei és szervei hasonlóképen a leghathatósabban legyenek az iparosság támogatására, nehogy a konszolidáció érdekében elkerülhetetlen átmenet felesleges energiapazarlásokkal és egyébként elkerülhető költségekkel, zavarokkal és veszteségekkel járjon és a javulás kétségtelenül megállapítható folyamatát megakassza. ASZTALOSMESTEREK LAPJA 1927 január 1. OROVA KÁROLY mérnök v., Báthory utca 20. Világhírű német TEICHERT & SOHN famegmunkálógépek. Elsőrangú remseheidi SZERSZÁMOK. Több mint *1000 telepet BB rendeztem be. ■■ Állandó nagy raktár. Költségvetés díjtalan. Alapítva 1907-ben □ Telefon 146-38 Köteles-e az iparos betegsegélyző járulékot fizetni az üzletben kisegítő családtagja után? Általános a panasz az iparosok és kereskedők körében, hogy az üzletben vagy műhelyben időnként kisegítő családtagjaikat (feleség, gyermek stb.) egyes kerületi munkásbiztosító pénztárak bejelentésre kötelezik és így saját családjaik után is betegsegélyző járulékot fizettetnek. Ezen mindinkább megismétlődő panaszok alapján a győri kereskedelmi iparkamara részletes felterjesztést intézett a népjóléti és munkaügyi miniszterhez, mely felterjesztésre a miniszter 119,137/1926—III. szám alatt azt a hivatalos választ adta, miszerint ezen panaszok ügye- MŰBÚTORKELESÉST MEGMUNKÁLÁST szakszerűen, leggyorsabban készít VÁMOS D. Budapest, VII., Aréna-út 9. Tel.hivó: J. 101-91 WAGNER ÁRMIN BUDAPEST VII., Szövetség-utca 6. **' Árajánlatot ne mulasszon el kérni. ^ Teltsch Mór és Fia FORNER- ÉS FAKERESKEDŐK BUDAPEST, VIl., DOBOZI UTCA 47 (Baross-utca sarok) Telefon: József 33—58 Bel- és külföldi főmérők és fák, faragott hullámlécek, lécek, gyöngylécek, görlécek. Enyvezett lemezek. Enyv, kova, papír, faragott és esztergályozott árak.