Asztalosmesterek Lapja, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-01 / 1. szám

4 KÁT­AI JÓZSEF BUDAPEST, VH., KIRÁLY­ UTCA 5. TELEFON: JÓZSEF 123-23. ÉPÜLETVASALÁSOK BÚTORVASALÁSOK ASZTALOSSZERSZÁMOK legrégibb szaküzlete. Cz0mfann FRIEDMAN L. LAJOS ÉS FIA cégnél 0£G fiUU olcsón Budapest, V., Árpád­ u. 12. Alapítva 1890 . . Tel.: 11-10. Sürgönyeim: Szemledeles Budapest nyúl.) Minden pénztartozás, amely koronáról szól, 1927 január 1-től kezdve pengőben teljesítendő olyké­­pen, hogy a koronaösszeget 12,500-zal osztjuk. Oly pénztartozás, amelyet va­lamely belföldi aranyérmében való­ságban kell teljesíteni, az adós vá­lasztása szerint a pengőérték arany­érméiben is lehet teljesíteni. Az ilyen teljesítésnél 1 arany­ért . 27580645 pengő 1 „ K= 1 1585365 „ Természetes dolog, hogy az arany­koronában kivetett adó az itt közölt átszámítási kulccsal számítandó át és fizetendő pengőben. Az aranykorona összegét tehát meg kell szorozni W585365-el és az így adódó összeg mutatja a fizetendő pengőösszeget. Számlák. Számlák kiállítása. Az 1927 ja­nuár 1. után kiállítandó számlák a fentiek értelmében csakis pengőben állíthatók ki. A meglevő nyomtatvá­nyok felhasználása céljából ajánlatos a koronajelzést áthúzni és föléje a pengőjelzést írni. A leghelyesebb erre a célra bélyegzőt alkalmazni, amelyet a számla fejére rányomunk és amelynek szövege: „Pengőérték­ben“. Bélyegző helyett azonban meg­felel természetesen a tintával való fölirás is. Hogy föltűnő legyen a fölirás, ajánlatos az ilyen kijavított űrlapokon a fölirást piros tintával végezni. Ügyelni kell arra, hogy a számlákon ,és minden egyéb iraton, amelyen pénzösszegről van szó, a kelet el ne maradjon, mert a kelet­ből is megállapítható, hogy az irat kiállításakor már a pengőszámítás érvényben volt és így sok kompli­kációnak elejét lehet venni. Oly számlákon, amelyek még ko­ronaértékben történt megállapodások­ból erednek, nagyon ajánlatos — a szövegrovatban — a koronaértéket is kitenni. Minden számlának a vég­összegét pedig feltétlenül szükséges újból betűkben is kiírni a pengője­lölés kifejezésével. Pl. összesen P 120*15, azaz egyszázhúsz pengő ti­zenöt fillér. Váltók. Váltók. A koronajelzéssel ellátott űrlapok 1927 január 1-től kezdve már nem használhatók. A korona­értékű bélyeggel ellátott kincstári űr­lapok azonban további intézkedésig 1927 január 1-e után is felhasznál­hatók. A felektől még 1926-ban kapott oly váltók, amelyek 1927-ben járnak le, természetesen érvényesek marad­nak, noha ezek még koronákban van­nak kiállítva. Ezeket a váltókat aján­latos pengőre átszámítani. A korona­összeg érintetlenül hagyásával a koronaösszeg felett a jobb felső sa­rokban piros tintával fel kell tüntetni a megfelelő pengő számösszeget is. Ezt a föléírást már most végezzük, hogy későbbi tévedések elkelhesse­nek. Január 1-én és későbben kiállított váltók csak pengeértékről szólhatnak és ezért január hó 1-ével kezdődően koronaértékben kiállított váltók semmi szín alatt el nem fogadhatók. Csekkek. Csekkek és postatakarékpénz­tári befizetési lapok. 1927 január 1-én és az utána következő időben kiállított oly csekkek, amelyek még a régi „K“ vagy „korona“ jelzéssel vannak ellátva, olyképen használha­tók fel, hogy a „K“ betűt vagy a „korona“ szót vízszintes vonallal át­húzzuk és utána, közvetlenül hozzá­csatlakozva a „P“ betűt vagy „pengő“ szót írjuk piros tintával. Ha a „K“ betű vagy a „korona“ szó az ösz­­szeg felvételére szánt hely után van nyomva, az áthúzás természetesen ugyanúgy végzendő, a „P“ betűt vagy a „pengő“ szót azonban az át­húzott szöveg elé írjuk. A piros tin­tával való beírás csakis addig alkal­mazandó, ameddig koronanyomással ellátott blankettáink vannak. Ez az eljárás az ily csekkek akadálytalan beváltását teszi lehetővé, mert ter­mészetes dolog, hogy a pénzintéze­tek javított csekkek beváltásánál fo­kozottabb figyelemmel kell hogy el­járjanak és sok esetben — kételyek esetében — először a kiállítóknál fog­ják a csekk rendben létét ellenőrizni, ami késedelmeket és zavarokat fog okozni. Ezért törekedni kell a korona­blanketták mielőbbi becserélésére, de legalább is vigyázni kell arra, hogy az áthúzott koronajelzésű csekkek csakis 1927 január 1-e utáni kelet­tel legyenek ellátva és hogy ezek­nek pengőben kifejezett összege pi­rossal legyen beírva. Ugyanez irány­adó a postatakarékpénztári befizető lapoknál is. Üzleti könyvek. Könyvek vezetése. Az üzleti könyvek — amint már fentebb erről szó volt — 1927 január 1-étől kez­dődően pengő értékben vezetendők. A december 31-i zárlat még koro­nában kell hogy történjék. Az egyes elszámolások egyenlegei tehát koro­nában írandók be, a szövegrovatba azonban a korona összeg elé aján­latos a pengőértéket (lehetőleg piros tentával) beírni. A készpénzkészlet tehát december 31-én a kiadás ol­dalára írandó a következőképen: Pl.: 1926 december 31. Készpénzkészlet (116 P) 1.450.000 K A pénztárkönyv megnyitása a be­vételi oldalon már pengőben kell hogy történjék és ott a pengőt írjuk a pénz­rovatba, a szövegrovatba pedig az összefüggés céljából az összeg elé zárójelbe a korona összeget. Tehát esetünkben a bevétel oldalán : 1927 január 1. Készpénzkészlet (1.450.000 K) 116.—P. Ugyanígy járunk el az adósokat, valamint a hitelezőket nyilvántartó folyószámlákon is és általában min­denféle elszámolásnál. Átszámítás. Az átszámítás céljára leghelyesebb átszámító táblázatot alkalmazni, amelynél semmiféle külön számítás, művelet nem végzendő. Ha nincs táblázat, úgy az átszámítás koronáról pengőre legkönnyebben úgy történik, hogy alapul vesszük azt, hogy 100,000 K­V 8 pengő. A korona összegről tehát azt álla­pítjuk meg, hogy hányszor 100,000 koronát akarunk átszámítani (vagyis osztunk 100,000-el* és a megálla­pított eredményt szorozzuk 8-al. Az előbbi példában tehát 1.450,000 :100,000 · 14 50* X 8 · 116 Más formában: 1.450,000X8 100,000 — 116­ Forgalmi adó. Az 1926 decem­ber hóra fizetendő forgalmi adó — akár bélyegben, akár készpénzben — az 1927 január 1-e utáni esedékes­ségkor is koronaértékben teljesítendő. A koronaértékű bélyegjegyek a forgalmi adó lerovására 1926 decem­ber 31-e után is — további intéz­kedésig — felhasználhatók. A január hóra esedékes forgalmi adó a februári esedékességkor már pengőértékben rovandó le, az át­számított papírkorona forgalmi adó­bélyegek felhasználásával. Könnyítések: Hogy a pengőszá­mításra való átmenet minél könnyebb legyen, szükséges, hogy az iparosság oly helyre fordulhasson, ahol az ezzel kapcsolatos mindenféle felvilá­gosítást és a kezeléssel járó minden könnyítést megkaphassa. * A tizedespontot 5 számjeggyel balra tesszük ki. A Budapesti Kisipari Hitelintézet R. T. ez alkalommal is a legmesz­­szebbmenően óhajt a kisiparosság rendelkezésére állani. Ezért minden erre vonatkozó ügyben a legkészsé­gesebben ad minden kisiparosnak díjtalan felvilágosítást. A felvilágo­sítást kérők forduljanak akár szemé­lyesen, akár telefonon (József 63—10) az intézet felvilágosító osztályához. Zavarok és tévedések elkerülése végett ajánlatos, hogy az iparosok január 1. után lehetőleg csak pengő értékű pénzeket kezeljenek és hogy korona bankjegyeiket lehetőleg azon­nal pengő pénzekre váltsák fel. Mi­után a forgalomban levő korona bankjegyeket — akár felül vannak bélyegezve pengőértékre, akár nem,— mindenkinek korlátlanul el kell fo­gadnia, a Budapesti Kisipari Hitel­­intézet r­­t. lehetővé teszi a korona bankjegyeknek pengő pénzekre való beváltását olyképen, hogy pénztár­­helyiségében (VII., Rákóczi­ út 30, félemelet) külön beváltó pénztárt állít fel, amelyben az iparosság napon­ként 9—1 óráig korona bankjegyeit — természetesen díjtalanul — pengő pénzekre beválthatja. Az intézet he­lyiségében egyébként megfelelő táb­lázatok és útmutatások is lesznek kifüggesztve és általában az intézet minden lehetőt megtesz arra vonat­kozóan, hogy az iparosságot az át­menet nehézségeiben megsegítse. Kívánatos, hogy hatóságaink, in­tézményeink és az iparosság összes érdekképviseletei és szervei hasonló­képen a leghathatósabban legyenek az iparosság támogatására, nehogy a konszolidáció érdekében elkerül­hetetlen átmenet felesleges energia­­pazarlásokkal és egyébként elkerül­hető költségekkel, zavarokkal és veszteségekkel járjon és a javulás kétségtelenül megállapítható folya­matát megakassza. ASZTALOSMESTEREK LAPJA 1927 január 1. OROVA KÁROLY mérnök v., Báthory­ utca 20. Világhírű német TEICHERT & SOHN f­amegmunkálógépek. Elsőrangú remseheidi SZERSZÁMOK. Több mint *1000 telepet BB rendeztem be. ■■ Állandó nagy raktár. Költségvetés díjtalan. Alapítva 1907-ben □ Telefon 146-38 Köteles-e az iparos betegsegélyző járulékot fizetni az üzletben kisegítő családtagja után? Általános a panasz az iparosok és kereskedők körében, hogy az üzlet­ben vagy műhelyben időnként ki­segítő családtagjaikat (feleség, gyer­mek stb.) egyes kerületi munkásbiz­tosító pénztárak bejelentésre kötele­zik és így saját családjaik után is betegsegélyző járulékot fizettetnek. Ezen mindinkább megismétlődő panaszok alapján a győri kereske­delmi iparkamara részletes felterjesz­tést intézett a népjóléti és munka­ügyi miniszterhez, mely felterjesz­tésre a miniszter 119,137/1926—III. szám alatt azt a hivatalos választ adta, miszerint ezen panaszok ü­gye- MŰBÚTORKELESÉST MEGMUNKÁLÁST szakszerűen, leggyorsabban készít VÁMOS D. Budapest, VII., Aréna-út 9. Tel.­hivó: J. 101-91 WAGNER ÁRMIN BUDAPEST VII., Szövetség-utca 6. **' Árajánlatot ne mulasszon el kérni. ^ Teltsch Mór és Fia FORNER- ÉS FAKERESKEDŐK BUDAPEST, VIl­., DOBOZI­ UTCA 47 (Baross-utca sarok) Telefon: József 33—58 Bel- és külföldi főmérők és fák, faragott hullámlécek, lécek, gyöngylécek, gör­­lécek. Enyvezett lemezek. Enyv, kova, papír, faragott és esztergályozo­tt árak.

Next