Asztalosmesterek Lapja, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-01 / 1. szám
4 ASZTALOSMESTEREK LAPJA 1928 január 1. re3SaS|Stev Kiválóan fénytálló, kifogéztalan pácolást csakis a valódi a __ » _ _ ■ biztosítanak. ♦ Több Arm Arti-Fapacok sMaatssas: lE.3.bi Is'g^Merákat iff- Stein Bernát Budapest, Vill., BAROSS UTCA 50. 6 TELEFONI JÓZSEF 398 — 03. JUSTUS SÁNDOR ÉS FIA Gördülő faredőnyök, acéllemezredőnyök, boltiponyvák, vászonredőnyök, faredőnyök és szövött faredőnyök gyára BUDAPEST, VI., VÖRÖSMARTY UTCA 24/B ALAPITTATOTT 1886-BAN TELEFON-INTERURBAN 223-00 A járulékot a munkaadó tartozik fizetni, melynek felét az alkalmazottól levonhatja, de csak a javadalmazást követő két fizetési esedékesség alkalmával, annál későbben esedékessé vált javadalmazásból a lejárt időre vonatkozó járulék fejében semmit sem szabad levonni (pótbejelentéseknél.) Akik javadalmazást nem kapnak, azoktól csak akkor vonható le a fele járulék, ha ezt szerződés bizonyítja. Az önkéntes és önként továbbfizetők járulékaikat előre tartoznak fizetni. Betegség (táppénz, gyermekágyi segély, kórház stb.) tartama alatt járulékot fizetni nem kell. De ha betegsége alatt a biztosított teljes javadalmazását kapja, járulékot erre az időre is kell fizetni. Aki betegségszínleléssel, vagy a segélynek más módon jogosulatlanul történt igénybevételével a pénztárt megkárosította, pótjárulékot tartozik fizetni addig, míg a kár meg nem térül, melyet egészben levonhat a munkaadó. Pótjárulékot fizet a munkaadó is, aki az üzemben a hatóság által jogerősen megállapított egészségóvó rendszabályokat nem foganatosította. Munkaadó az, aki a vállalatot, üzemel, saját számlájára fentartja, folytatja ; építkezéseknél a vállalkozó, ilyennek hiányában az építtető. A járulékokért a munkaadó, részvénytársaságnál, szövetkezeteknél az igazgatósági tagok, egyesületeknél, testületeknél a vezetőség egyetemlegesen felelős. Egyetemlegesen felelős a vállalkozóval együtt a fővállalkozó is, továbbá az üzemtudó házastárs, építetéseknél az építtető. Az üzemutód, vagy az építtető az üzemelőd vagy építési vállalkozó tartozásáról kimutatást kérhet. A kimutatás illeték- és bélyegmentes, az intézet azonban a kimutatás kiállításáért az ügyviteli szabályzatban megállapított díjat kérheti. (Folytatjuk.) Felhívjuk olvasóink figyelmét Izsák József festéknagykereskedő olcsó áraira, melyet tájékoztató árrovatunkban közlünk. Csak az építkezésekkel lehet biztosítani az ipar foglalkoztatását. A telet az építkezések előkészítésére kell felhasználni. A magángazdaságon a terhek enyhítésén kívül munkaalkalmak létesítésével lehet segíteni. Az elmúlt esztendő során meglehetős élénkséget hozott az ipari és általában a gazdasági életbe az építkezések megindulása. Az építkezések nem öltöttek ugyanakkora méreteket, ami az egész építőipar és az azzal kapcsolatos szakmák bőséges munkkával való ellátását biztosíthatta volna, de mégis jelentékeny megmozdulásnak lehettünk tanúi. Az idei építkezések az építőipar nagy munka utáni éhsége mellett nem hozhatták meg a kívánt eredményt az iparosság részére, de elvitathatatlanul számos munkásnak nyújtottak foglalkozást és alkalmat arra, hogy keresethez jutva, családjaikat könnyebben eltarthassák. És sajnos ez az, aminek a biztosítása érdekében eddig még semmi sem történt. A lebonyolított munkák legtöbbjét átadták és elszámolták s ma már kevés építkezés van befejezetlenül. Ezekkel is elkészülnek és lezárul a kampány. Az embereknek módjuk és idejük lesz, hogy számadást vessenek munkájuk eredményéről, de idejük lesz ahhoz is, hogy elgondolkozzanak a jövőt illetőleg. Ez alkalommal nem foglalkozunk azzal, hogy a munkára régen váró s így nagobb körültekintés nélkül pályázó iparosok nem érezték az építkezések olyan eredményét, mint azt remélték; ennek azonban régióként, sőt bátran mondhatjuk, kizárólag saját maguk voltak az okozói. A magunk részéről mindenek ellenére is csak értékelni tudjuk a lezajlott fokozottabb építkezési tevékenységet és nagyon kívánatosnak tartjuk, hogy ez a jövő esztendőben még erőteljesebb lendületet vegyen. Mindenki örült az építkezéseknek, mert mindenki tisztában volt azzal, hogy az építkezés az egyik legfőbb éltető eleme a gazdasági életnek. Az építkezés munkaalkalmat nyújt számos iparágnak, melyek munkásokat foglalkoztatnak és juttatnak keresethez. Az építkezések révén keresethez jutó iparosok és munkások módot találnak igényeik kielégítésére, foglalkoztatják az egyéb iparokat és tevékenységhez juttatják a kereskedelmet. Az adófizető polgárok tehát magasabb adó fizetésére képesek, aminek az egész országra nézve 1, 2, 3 hengerű tisztítógépeket E. CARSTENS nürnbergi gépgyár világhírű gyártmányait és sprosnivágógépeket szállít. OROVA KÁROLY okt. gépészmérnök BUDAPEST, V., BÁTHORY UTCA 20. TELEFON : 146—38. előnyös következményei nyilvánulnak meg. Ez azonban elég kevés. Az építőiparok tagjainak munkaképessége egyáltalán nem elégséges az építkezések megindításához. Ki fog építtetni? Ez a nagy kérdés, amely ma — három vagy négy hónappal az építkezési idő beállta előtt — hétrét görbülő kérdőjelként mered elénk. Az állam ? Tudtunkkal még nem készített elő jelentősebb építkezési programmot. A főváros ? Hallottunk különböző tervekről, de sajnos, azok megvalósítását elhalasztották. A magánosok, mint hírlik építenének, de ennek számos gátló akadályán kívül itt van a legnagyobb akadály: a megfelelő, az építkezést gyümölcsözővé tevő olcsó jelzáloghitelek hiánya. Sok esetben ez sem akadály, de akkor viszont hiányoznak azok a kedvezmények, amelyek a használandó drágább pénzzel folytatott építkezést jövedelmezővé tennék. Az építkezések előkészítésére a tél a legalkalmasabb, de az idén, sajnos, még semmi, vagy csak alig számbavehető történt ebben az irányban. Pedig most ez lenne a legfontosabb. Képzeljük csak el, hogy mi történne, ha az idei mozgalom után a jövő esztendőben visszaesés mutatkoznék. Gondoljunk arra, hogy milyen érzéseket keltene az a magángazdaságban, amelyet mint a talpraállításban sorra kerülőt jelölt meg a kormányzat? Mint tehetne eleget adózási kötelezettségeinek az az ipar, amelynek adóterheit a jövő esztendőben fokozottabb mértékben fogják megállapítani, éppen az idei építkezésekből elért, vagy legalább is feltételezett nagyobb üzleti eredményre való hivatkozással ? De mindezeken kívül gondoljunk arra a nagyfokú és katasztrófális munkanélküliségre, amelyet az építkezések újbóli szünetelése idézne elő. Ezek a következmények úgy anyagi, mint érzelmi vonatkozásokban rendkívüli súlyos jelentőségűek lennének. Az ország dolgozni akaró, reménykedő iparossága a talpraállításába vetett bizalmát vesztené el, amit újból visszaállítani semmiféle áldozattal, eső utáni köpönyegszámba menő intézkedéssel nem lehetne. Ezek olyan kérdések, amelyekkel elsősorban az ország sorsát intézőknek kell foglalkoznak, akik a helyzet mérlegelése után bizonyosan rájönnek arra, hogy a várható következmények elkerüléséért és az építkezési folyamat megindításáért a legnagyobb áldozattól sem szabad viszszariadni. A főváros tanácsa felemeli a bankok által épített bérházak iparosmunkáinak jótállási idejét. A főváros iparossága számára a nyár és az ősz folyamán végzett kislakásépítkezések biztosítottak némi munkaalkalmat. Ezeket a bérházakat, mint ismeretes, a fővárosi nagybankok építtették, mégpedig olyképen, hogy az építkezés vitelével vállalkozókat bíztak meg, akik a részmunkákat viszont különböző szakiparosoknak adták ki elkészítés végett. A főváros tanácsa az átvételt és az ellenőrzést tartotta fenn a maga számára. A főváros tanácsa ilyképen a munkák vállalatba adása és az erről szóló szerződések megkötése idején egy esztendei jótállást kötött ki a szállítandó munkákért. Ez azt jelenti, hogy a különböző munkálatokat végző és szállító iparosok egy esztendeig minden előforduló hibáért felelősséggel tartoznak és kötelesek azt bármi néven nevezendő ellenszolgáltatás nélkül helyrehozni. Felelősségük biztosítására a főváros tanácsa a jótállási idő lejártáig visszatartja az iparosok által letétbe helyezett biztosítási összeget és ezt csak akkor fizeti vissza, ha a jótállási idő alatt nem fordult elő semmiféle hiba, vagy ha a szállító iparos azokat megfelelően kiigazította. Az egy esztendei jótállás meglehetős terhet jelent az iparosokra, különösen azért, mert a bánatpénz teljesen értéktelenül és kihasználatlanul hever az építtető főváros pénztárában és ezt az összeget az iparos nélkülözi üzletvitelénél, vagy kamu- TÁBLAÜVEG Sietek Károly táblaüvegnagykereskedő BUDAPEST, VIli., TAVASZMEZŐ-UTCA 18. Telefon József 325-94, József 330-04 Kondor Rezső redőnygyára Az BUDAPEST, VII., PETERDY-UTCA 14. --------------------- Alapíttatott 1896. --------------------Sziriai acéllemezből készült görredönyök, esslingeni faredőnyök, napellenző szerkezetek és vászonredőnyök, Bostwigh rácsok stb. 1927. évi vas- és fémipari kiállításon nagy arany éremmel kitüntetve ♦ Telefon: 1. 326—18. HUIYHONGYLÉC szükségletét a termelőnél szerezte be Gyártja: VASS IMRE BUDAPEST — VH., DOB UTCA 87.