Asztalosmesterek Lapja, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-05 / 1. szám

1929 január 5 ASZTALOSMESTEREK LAPJA fcODAPe^ '^i-UDV-u. 5/A * TELEFON - 3 SPECIÁLIS GYÁRTMÁNYAI: SZAB.PÁNCÉLREDÖNYACELREDÖNYFAREDÖNYVASZOHREDÖNT • BOSTWIGH-TOLÓRÁCS NAPELLENZŐ-SZERKEZETEK • SZAB.ABLAKSZELLŐZTETŐ­ SZAB. AJTÓCSUKÓ • SZÍNHÁZI­ VASFÜGGÖNY ményét is teljes odaadással támo­gassa jövő munkájában. Nagy Antal elnök meghatóban mondott köszönetet az őszinte üdvöz­lésekért, amelyekből személye iránti megbecsülés jut kifejezésre. Utal a legutóbbi testületi közgyű­lésen tanúsított pompás megnyilat­kozásra, amikor a szakma tagjainak nagy többsége oly nagy lelkesedés­sel álltak melléje és az igazság ál­láspontja mellé, megállapítja, hogyha az iparosság abban az esetben is olyan erővel állt volna melléje, ami­kor az iparososztály életbevágóan fontos kérdésének helyes megoldá­sáért küzdött, akkor ma felfelé is nagyobb tekintélye lenne az iparos­ságnak. Ezután utal a szakma vidéki szer­vezkedésére, megállapítja, hogy azt továbbra is folytatni kell, mert csak az egész asztalosiparosság össze­fogása révén lehet számítani a ki­tűzött célok megvalósítására. — A mai helyzet sivár — mondja a to­vábbiakban Nagy Antal elnök. Ma még a jelen szomorú árnyai és a jövő remény­ségeinek ködképei vannak előttünk. Azon­ban nem szabad csüggednünk, hanem tel­jes összefogással kell nekivágnunk az új esztendőnek. Egy egész sereg nagyjelentő­ségű szakmai és általános jellegű gazda­sági kérdés megoldása háramlik ránk. A mi iparunk túlnőtte a megcsonkított ország szükségleteit és ezért minden úton és mó­don lehetőséget kell találni az export meg­teremtésére. Azonban úgy ezt, mint a többi kérdéseket csak akkor oldhatjuk meg si­kerrel, ha az ellentéteket kiküszöböljük magunk közül.­­ Az év folyamán felvetettem a gondo­latot, hogy félreállok és felajánlom kartár­saimnak, hogy másra bízzák a szakma ve­zetését. (Zajos ellentmondások.) Azonban erre nem kerülhetett sor, mert aki előtt csak megpendítettem, a leghatározottabban ellene volt és magam is mindinkább meg­győződtem arról, hogy nem hagyhatom el azokat a kartársaimat, akik oly hűségesen és megingathatatlanul álltak mellettem a legutóbbi sorsdöntő közgyűlésen és állnak mellettem ma is. (Hosszantartó taps és él­jenzés.) — Kijelentem, hogy lelkiismeretem nyu­godt, mert soha semmit sem tettem egye­bet, mint az iparosérdekeket szolgáltam. Továbbra is csak ezt akarom és ezt fogom tenni teljes odaadással, ha magam mellett tudom mindazokat, akik ennek a jobb sorsra érdemes szakmának a békéjét, egy­más iránti megbecsülését és boldogulását akarják. Ezután ismételten megköszöni az üdvözlést és szintén jókívánságait fejezi ki a megjelenteknek, valamint a Testület és a Szövetség minden egyes tagjának és a tagok családjai­nak. Az üdvözlő beszédek elhangzása után Nagy Antal elnök és felesége igazi magyaros vendéglátásban ré­szesítették a megjelenteket, akik fesz­telen beszélgetésben és egy meg­­elégedettebb esztendőben remény­kedve, kellemesen töltötték a dél­előttöt az elnök vendégszerető há­zánál. T­ársadalombiztosítás­i Társadalombiztosító Intézet közszállítási bizonylati díjai indokolatlan megterhelést jelentenek az iparosokra. Két pengőt kell fizetni egy-egy bizonyítványért, hogy az iparosok igazolást kapjanak arról, hogy nincs munkásbiztosítási tartozásuk. A közszállításokban való részvételt nem lehet összefüggésbe hozni az iparosok betegsegélyző tartozásával. Schnchardt és Schulte BUDAPEST, VI., TERÉZ­ KÖRÚT 46 ♦ TELEFON: Aut. 239-81 Legmodernebb befpg mólom tömegmod­ilgépel. Faipari telepek speciális gépekkel való berendezése. Asztalos gépi szerszámok raktára. Eredeti amerikai „Garnet“ csiszolópapírok ívekben­­ és tekercsekben. A biztosításról szóló törvény értelmé­ben tehát a versenytárgyalásokon résztvevő iparosok ajánlatukhoz kö­telesek a Társadalombiztosító Intézet vagy kerületi pénztárainak kimutatá­sát csatolni, amelyből a kiíró ható­ság megállapíthatja, hogy van-e tar­tozása az illető iparosnak vagy sem, s hogy ilyképen részesülhet-e meg­bízásban, vagy pedig ajánlatát tárgy­talannak kell tekinteni. A szóbanforgó törvény azonban nemcsak azokat az iparosokat sújtja, akik tartozásaik miatt nem vehetnek részt a közmunkákban, hanem azo­kat is, akik járulék­fizetéseiket pon­tosan eszközölhetik. Ugyanis a tör­vény említett és 27. §-a szerint a biztosítónak jogában áll az ajánlat­hoz csatolandó kimutatás kiállításá­ért kiállítási díjat szedni. Ezt a lehe­tőséget sem az Intézet, sem a kerü­leti pénztárak nem mulasztják el s igy két pengő kiállítási díjat szednek minden kimutatásért. Ezek a két pengők teljesen indokolatlanul sújt­ják az iparosságot, de különösen nagy megterheltetést jelent azokra nézve, akik állandóan több verseny­­tárgyaláson vesznek részt. Az ilyen iparosoknál a kimutatásokért kifize­tett két pengők végül is jelentős összeget tesznek ki, miáltal üzemi költségeik is feleslegesen és indoko­latlanul emelkednek. Az iparosság panasza teljes mér­tékben jogos is, mert a sokat han­goztatott iparpártoló politika mellett az iparosokat rossz anyagi helyzetük miatt nem szabadna büntetni azzal, hogy a pályázatokból és kereseti lehetőségből kizárják őket, de éppen úgy nem lehet kívánni azt sem, hogy az iparosok pénzt adjanak olyan ki­mutatásokért, melyek azt igazolják, hogy fizetési kötelezettségeiknek ren­desen eleget tettek. Az iparosság mai helyzete azt kö­veteli, hogy ezek a sérelmes intézkedé­sek mihamarább megszűnjenek s hogy az iparosság legalább részben szaba­duljon meg azoktól a terhektől és káro­sodásoktól, melyeket más társadalmi osztályok érdekében kell viselnie. Az 1927. évi XXI. t.-c., amely a betegségi, a baleseti kötelező bizto­sításról intézkedik, 194. § -ban ki­mondja, hogy azok a munkaadók, akik hat hónapnál régebbi betegségi vagy baleseti biztosítási járulékkal, avagy járulékelőleggel tartozásban vannak, az állam, a törvényhatósá­gok, községek, a Máv., stb. által kiírandó versenytárgyalásokon részt nem vehetnek és ezek részéről sem munkák teljesítésére, sem pedig szál­lítására megbízást nem nyerhetnek. Lapunk már hónapokkal azelőtt szóvátette az idézett törvény sérelmes rendelkezését és az Asztalosmesterek Országos Szövetsége volt az első érdekképviselet, amely annak meg­változtatását szorgalmazta. Már annak idején rámutattunk a­­ szóban forgó rendelkezés tarthatatlan­ságára és megállapítottuk, hogy az­­ egyáltalán nincs tekintettel az iparo­sok nehéz helyzetére, sőt még inkább súlyosbítja azt, amikor lehetetlenné teszi, hogy közmunkákban részt­­vegyenek. Ezek a rendelkezések már eddig is számos iparost zártak ki kü­lönböző közmunkákból, akik pedig ha munkához és keresethez jutottak volna, úgy könnyebben fizethették volna ki betegsegélyző és balesetbiz­tosítási járuléktartozásukat, mint úgy, hogy elütötték őket az adódó munka­­alkalomtól is. A kifogásolt intézkedés egyébként a generálvállalkozóknak kedvez, akik így, ha járuléktartozásuk nincsen, magukra maradnak a versenytárgya­lásokon, mert a különböző szakipa­rosok, de különösen a kisiparosok járuléktartozásaik miatt kénytelenek a versenytárgyalásokról távolmaradni. A betegségi és baleseti kötelező­ ­ Langfelder Károly f­őn­oki, gépészmérnök . • Budapest, V., Kárpát­ utca 7/b. £ 5 Azelfitt a Langfelder V. gépgyár X­­. tulajdonosa. I Faipari telepek tervezése. jf Szakvéleményezések. | Biztosítási előbecslések | Y Erőtelepek tervezése és ellenőrzése £ T üzemi és fogyasztási szempontokból. X Karteren kivül Figyelem! 39 éves cég Ravatalozás.. Szemfedő ... Koporsódisz.. Tapéta...... Sírkoszorú... Szalag...... . „OLCSÓN“ 0 Friedman k tains és Fia cégnél Budapest, II., Árpád-álca 12. Telefon: Aut. 211—10. Sürgönyeim: SZEMFEDELES BUDAPEST, Fornér, Keményfa, Enyvezett lemezek, GRÜN SÁNDOR BUDAPEST, Hullám-, préselt-, gyöngy- és görlécek, faragvány, eszter- VII., KAZINCZY­ UTCA 22. gált árak. Enyv, schellak, kovapapir és stb. legjobban Telefons JÓZSEF 426-97. ______________________beszerezhetők_______________ Vidékre pontos és gyors szállítás.

Next