Asztalosmesterek Lapja, 1930 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-04 / 1. szám
4 Kiválóan fénytálló, kifogástalan pácolást csakis a valódi . st rti-Fanárnk “«sr«!* ' Mlos állandóan használja. LnSSMSS »I- Stein Bernét Budapest, dil., BAROSS-UTCA 50. TELEFONI JÓZSEF 308 — 03. JUSTUS SÁNDOR ÉS FIA Gördülő faredőnyök, acéllemezredőnyök, boltiponyvák, vászonredőnyök, faredőnyök és szövött faredőnyök gyára BUDAPEST, VI., VÖRÖSMARTY UTCA 24/B ALAPITTATOTT 1886-BAN ♦ TELEFON: AUT. 223-08 keresztül egy házaspár lakása, házasságuk első évétől kezdve egész öregségükig. („Wachsende Wohnung“.) Hogy ezt a gondolatot megtoldották egy praktikus eszmével, amikor az első legegyszerűbb lakástól a leggazdagabbig találni az első beszerzés egyes bútorait is: az már az okos németekre jellemző, akik a növekedő lakás gondolatát tervszerűen képzelik el, megtartván a kezdő, fiatal házaspár első jó bútorait és a már gazdagabb, differenciálódottabb lakásban is. Tény az, hogy a mai ember kénytelen esetleg gyakrabban lakást változtatni, mint szeretné, lévén ő bérházban lakó házbéres polgár. Más lakásban máskép elhelyezett bútorok ép olyan felfrissülést jelentenek számára, mint amilyen kellemes érzés, ha az ember este a színházba menet átöltözik. Nem rossz az a hasonlat, amikor lakásunkat ruhánkhoz hasonlítjuk. A lakás is földi hüvelyünk, ha tágabb értelemben véve is, melyben életünk java játszódik le, tehát nyilvánvalóan fontos, hogy ez a lakás kapcsolatba kerül-e az életünkkel vagy idegen merev séma, amelyhez semmi közünk nincsen. Nézetem szerint, ha a lakáskultúrát nem tévesztjük össze a lakásluxussal, úgy nemcsak a legfontosabb szociális problémák egyikével állunk szemben, hanem a legigazabb értelemben vett életörömök egyikével is. Ámde, hogy mennyire távol vagyunk attól, hogy ez az életöröm mindnyájunktól elérhető legyen, azt nemcsak a proletáriátus nyomortanyái mutatják, hanem a középosztály és a gazdagok kedélytelen és gyakran talmian ízléstelen bútorraktárai is. Amíg a régi lakáskultúra a gazdagoktól indult ki, mert hisz a gazdag polgárság utánozta először ebben is a főúri életet, addig a mai lakás igazi megértői nagyobbrészt egyszerűbb sorsú emberek közül kerülnek ki. A ma embere nem akar többnek látszani, mint ami, tehát nem használja föl a régi lakás bevált fogásait és sablonos bútorait. Nemcsak erszénye, de ízlése és amivel a háború előtti polgárság nem bírt, öntudata sem engedi meg, hogy a régi stílusok utánzásának kosztján élősködjék. A mai szegény intellektuális társadalmi réteg formaalkotói lettek segítő társai tehát az ökonómia és a mentalitás. Aki a mai közlekedőeszközöket használja, aki amerikai íróasztalok előtt dolgozik, aki a legmodernebb regiszterekkel játszva elbánik, aki ruházatban a kényelmes angol egyszerűség híve, az nem tűrheti lakásban azt a rengeteg ellentmondást, üres pompát és értelmetlen díszt, amelyek semmikép sem fejezhetik ki a praktikusságot és kényelmet megbecsülő egyszerűséget szerető, nyugalmat kereső ember felfogását. A ma embere bútoraiban közvetlenséget keres, azokat praktikus szerszámoknak látja; használati tárgyaknak — nem pedig dísztárgyaknak melyeket csak egy olyan kor tűrhetett meg lakásában, amelyikben a lakás mindenek előtt egy „látszat-kultura“ teremtménye volt. Mi sem mutatja jobban a mai lakás közvetlenségét mint egy ellenpélda. A régi lakás szimetrikus és megcirkalmazott rendjébe az ember mozgása, élettevékenysége valahogy nem illett bele, az ebbe a szigorú rendbe alig eltűrt rendetlenséget okozott, vagy a mozgási szabadság feláldozásával feszessé tette az érintkezést. És amíg a háziasszonynak nem kis munkát okozott ennek a merev és megszabott rendnek az állandó felügyelete, addig evvel szemben a mai lakás közvetlen asszimetriájában szinte jól illik bele az emberi élet, amely nélkül az csak üres keret volna, míg viszont apáink otthona csak enélkül hatott jobban, mint egy megkomponált színpadi dekoráció. Úgy érezzük, hogy a mai ember, aki világfelfogásában, etikájában, szociális kérdésekben egy felszabadultabb álláspontot foglal el, kell, hogy lakásban is tág teret engedjen ennek a felszabadultságának. De fordítva is áll! Egy őszintén, friss színekkel és egyszerű formákkal kevés, de jó bútorral berendezett lakás, melyben a pietás és fürdő- s emlékek fotográfia-gyűjteménye éppen úgy hiányzik, mint ama sok lim-lom, melyek a falakon és a bútorokon porosodtak, ez az új lakás kell, hogy felszabadítóan hasson azokra is, akik ebben a megújhodásban még csak útban vannak. A régi „gemütlich“ lakás nekünk zavaros és értelmetlen, mi „otthonos“ alatt egészen mást értünk és nem utolsó sorban örülünk annak, ha a szegény háziasszony nem tölti egész életét a portörlés nemes, — de végeredménybe improduktív — mesterségében. A hely rövidsége miatt egy más alkalommal fogok válaszolni azoknak, akik a mai otthon kevés tiszti egyszerűségét sivársággal tévesztik össze. Arról is bővebben fogok beszélni, hogy a lakáskultúra megteremtésében a nőkre milyen nagy szerep vár. Azokra a nőkre, akik eddig a „kézimunka“ tömegeit ontották asztalaikra, ágyaikra, függönyeikre, ülőbútoraikra — azokra a nőkre a lakás kiválasztás, bútorok helyes elbírálása és elhelyezése és kevés eszközzel egy igazi emberi otthon megteremtésének sokkal fontosabb szerepe vár. Igazán szociális feladatot a ma nője csak így teljesítheti a mai ember otthonának megteremtésében, ami feladatnak szebb és nagyobb mint az a nem produktív munka, amiben a legtöbb háziasszony feladata kimerülni látszik. A magyar asztalosságnak van talán még nagyobb szerepe ennek az új lakásnak a kialakításában akkor, amikor a rendelkezésre álló nagyszerű anyag, műhelytudás és munkás kéz nem értéktelen, olcsó tervek után — ma a silány tervekkel arányban nem álló kitűnő kivitellel termel végeredményben szellemi tartalmatlansága miatt talmi értéket, hanem a megfelelő művészi vezetés mellett igazi kvalitásmunkát termelhetne. A magyar tudás és készültség újabb erőpróbája lesz ez, amikor európai nívójú tervezés és megszokott kitűnő színvonalú híres magyar asztalosművesség egyesül a polgári lakás kvalitásbútorainak megteremtésében !s alkalmazkodik már akkor, amikor a nagyüzemek az új igények kielégítésére még berendezkedni nem tudnak vagy nem mernek. A kisipar tragikuma, hogyha nagyipar berendezkedésével fokozatosan szorul le arról a területről, amelyen úttörő munkát végzett. A gazdasági fejlődés azonban mindinkább új és új munkalehetőségeket nyújt a kisiparnak, amelynek jelentősége — szemben a sok téves felfogással — a jövőben nagy mértékben fokozódni fog. Ennek előfeltétele azonban az, hogy a kisipart a modern technika legtökéletesebb eszközeivel felszereljük. Füredy Lajos az Asztalosmesterek Országos Szövetségének titkára igen nagy értékű munkát végzett azzal a most megjelent füzettel, amelynek címe „A gazdasági helyzet megjavításának lehetősége a külföldi kész iparcikkek kiszorítása révén“. Ebben a munkában a központi statisztikai hivatal 1929. évi első hat hónapjáról kiadott külkereskedelmi adatokból világosan kimutatja, hogy igen nagy mennyiségben hozunk be külföldről oly árukat, amelyeket idehaza is elő tudnánk állítani. A külföldi munka termékeit és ezzel egyértelműen külföldi munkát fizetünk meg tehát ugyanakkor, amikor nálunk a munkanélküliség komoly arányokat ölt. Egészen kétségtelen, hogy méregdrágán fizetjük meg a legolcsóbb árért behozott külföldi termékeket akkor, amikor idehaza műhelyekbe fektetett óriási nemzeti vagyon parlagon hever, munkaképességek és munkaerők foglalkozás nélkül állanak és amikor a foglalkozásnélkülieket és családjukat részben a társadalomnak kell eltartania, részben maguk kénytelenek szorgalmas munkával megtakarított tőkéjüket felélni. Sokkal nagyobb így a beállott veszteség, amely a nemzeti vagyon apadását idézi elő, mint az a különbözet, amellyel drágábbak az itthon termelt cikkek. A külföld sok behozott cikknél azáltal tud olcsóbb önköltségi áron termelni, mert üzemét a technika modernebb eszközeivel tudja felszerelni és a racionalizálás terén megfelelő útbaigazítások, támogatások és gyakorlati képzettsége alapján a racionális termelés nyújtotta előnyöket ki tudja használni. Ha TÜKÖR kell WAGNER -t keresse fel Budapest, VII., Szövetség utca 6. Telefon: József 453—40. üvegcsiszoló- és tzükörborítótelep. ASZTALOSMESTEREK LAPJA 1930 január 4 1- 2, 3 hengerű tisztítógépeket ERNST CARSTENS nürnbergi gépgyár világhírű gyártmányait és sprosnivágógépeket szállít. OROVA KÁROLY okt. gépészmérnök BUDAPEST, V., BÁTHORY UTCA 20. TELEFON: 146-38. A kisiparosság megélhetésének problémája. írta: Szél Jenő. A kisipar súlyos helyzetét sajnos nem kell bizonyítani. Az általános gazdasági helyzet a kisiparosság válságát még fokozza, mert a kisiparosság amúgy is nélkülözi a gazdasági boldoguláshoz szükséges nélkülözhetetlen eszközöket. A kisiparosságban rejlő nagy nemzeti értékeket, ennek a foglalkozási rétegnek az egész nemzet gazdasági boldogulása szempontjából való igen nagy jelentőségét senki sem vonhatja kétségbe. A kisiparosság társadalma az, amely a legnehezebb úttörő munkát végzi, amely mozgékonyságánál fogva a modern igényekhez leggyorsabban STÍRIAI acél ESSLINGENI FA CSÍN VATTVÁSZON NAPELLENZŐREDŐNYÖK KONDOR REZSŐ REDŐNYGYÁRAUDAPEST, VII., ILOSVAY TÉR 18. ELEFONJ J. 326 — 18. ALAPÍTVA 1896. VASIPARI KIÁLLÍTÁSON REMMEL KITÜNTETVE KÉRJEN AJÁNLATOT ARANYÉ KOPKERIT HOFmflM FfBCrCZ ni/eeníocgy occ* 5 RtflPiTffTWT^Jgo TTl 8<32