Asztalosmesterek Lapja, 1934 (16. évfolyam, 1-36. szám)

1934-01-01 / 1. szám

1934. ,j­anuiár 1. Új esztendő Egy küzdelmekben, gondokban, munkátlanságban példátlan esztendő pergett le felettünk. Nincs értelme, hogy visszapillantást vessünk mind­arra, ami az elmúlt évben történt és arra, aminek történnie kellett volna, ami alkalmas lett volna arra, hogy a­ helyzetet jobbá és elviselhetővé te­gye, de amire még­sem került sor. Az elmúlt esztendőnek csak tanul­ságai lehetnek, de nem abból a szem­pontból, hogy a jövőben mit kell az eddigihez hasonlóan csinálni, hanem éppen ellenkezőleg, hogy mi mindent nem szabad úgy tenni, mint eddig, mi mindent kell másképpen, jobban csinálni. Ez az esztendő példátlan volt a rosszban. A szakma legöregebb tag­jai nem emlékeznek vissza ilyen meg­próbáltatásokra. Soha ilyen sokan nem voltak kizárva a munka, a ter­melés, a tulajdonképpeni élethivatás gyakorlásának lehetőségéből. A munka és a kereset hiánya mel­lett a terhek az elviselhetetlenségig fokozódtak és a legtöbbeket az a ve­szély fenyegette, hogy azért, mert önhibájukon kívül nem tudtak dol­gozni, nem tudtak keresni s így köz­terheket sem viselni, elárverezik, megfosszák meglévő dolgaiktól is. Tűrhetetlen volt a helyzet. Még azok sem dolgozhattak, akiknek erre kilátásuk nyílott, mert forgótőke hiányában nem tudták a szükséges anyagot sem beszerezni. Az iparosság igyekezett minden le­hetőt elkövetni, hogy észrevétesse magát és helyzetét az illetékesekkel s hogy megfelelő intézkedéseket kér­jen a maga számára­, de elsősorban és főként részt vett az egész magyar­ságnak abban a harcában, amely a mai helyzetet, a minden bajok leg­főbb okát képező igazságtalan béke­­szerződés megváltoztatását célozta. Ezekben a küzdelmekben az év vé­géig még nem volt meg a kellő si­ker. A kormányzat az utóbbi időben teljes mértékben felismerte, hogy itt igenis cselekedetekre van szükség, ha meg akarják menteni az iparos­ságot és történtek is lépések, ame­­lyek a jövő esztendőben már éreztet­­hetik kedvező hatásukat. Az igazság­talan békeszerződés megváltoztatá­sáért folyó harc is előbbre jutott, mert a külföld józan elemei, ténye­­zői közül egyre többen ismerik fel a velünk történt igazságtalanság tűr­­hetetlenségét és egyre több bátor szó hangzik el és mind több cselekedet történik a jóvátevés érdekében. Az év mérlegének elkészültével, be kell vallanunk, nincsen sok örven­dezni valónk, a kilátások sem rózsá­sak, de az bizonyos, hogy mindazok után, amit átéltünk, átszenvedtünk, inkább csak múlt lehet a számunkra, mint folytatódó jövő és nem lehet kétséges, hogy úgy a magyar iparos­­ság, mint az egész magyarság ke­resztül verekszi magát azokon a ba­jokon és nehézségeken, melyek el­múlása végül is jobb jövőt és az ed­­digieknél boldogabb új esztendőket hoznak számára. Festéket, lakkot, schellackot, enyvet és szeszt vásároljon Braun Gyula festéküzletében, Budapest, VI. Hunyadi tér 2 Telefon: 12-1-93. ASZTALOSMESTEREK LAPJA_________________________________________________3 Budapest, Vill., Kisfaludy ucca 5. Telefon: 32-3-76, 45-9-86 Kedves üzletbarátainknak és vevőinknek szerencsés-boldog Új esztendőt kívánunk. KORÁNYI és FRÖHLICH Ir társadalombiztosítási hátralékok rendezése Az e tárgyban kiadott 16.500/1933. M. E. számú rendelete a következő­ket tartalmazza: 1. Az a munkaadó, akinek az Or­szágos Társadalombiztosító Intézet javára az 1932. évi december hó 26- tól az 1933. évi december hó 31-éig terjedő időre, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete javára pedig az 1933. évi január hó 1-től az 1933. évi december hó 31-éig terjedő időre az 1927. évi XXI. te. és az 1928. évi XL. tc. alapján betegségi, valamint öreg­ségi, rokkantsági, özvegységi és ár­­vasági biztosítási járulékok és bal­eseti biztosítási díjak címén előírt megterhelése egy-egy intézettel vo­natkozásban a 250 pengőt nem ha­ladja meg, abban a kedvezményben­ részesül, hogy a betegségi, valamint az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági, biztosítási (társadalom­­biztosítási) járulékokból és a bal­eseti biztosítási díjakból, úgyszintén ezeknek késedelmi pótlékaiból, vé­gül a betegségi, valamint az öreg­ségi, rokkantsági, özvegységi és ár­vasági biztosítással kapcsolatos munkaadói megtérítésekből és per­költségekből származó az 1933. évi december hó 31-én fennálló tartozá­sát külön kérelem előterjesztése nél­kül, késedelmi pótléktól mentesen egyenlő havi részletekben 60 hónap alatt törlesztheti, feltéve, hogy a fo­lyó járulékok és díjak fizetésére vo­natkozó kötelezettségének minden­kor szabályszerűen eleget tesz. Az első törlesztési részletet legkésőbben az 1934. évi február hó 28-áig, a ké­sőbbi részleteket pedig minden kö­vetkező naptári hónap végéig kell megfizetni. 2. Annak a munkaadónak, akinek az 1932. évi december hó 26-tól, ille­tőleg az 1933. évi január hó 1-től az 1933. évi december hó 31-ig terjedő időre az 1927. évi XXI. és az 1928. évi XL. tc. alapján betegségi, vala­mint öregségi, rokkantsági, özvegy­ségi és árvasági biztosítási (társa­dalombiztosítási) járulékok és bal­eseti biztosítási díjak címén egyik intézet javára előírt megterhelése a 259 pengőt meghaladja, az intézet a munkaadónak legkésőbben az 1933. évi január hó 31-éig előterjesztett ké­relmére, indokolt esetben a minden­kor érvényes késedelmi pótlék mel­lett legfeljebb olyan mérvű kedvez­ményeket engedélyezhet, mint ami­lyeneket a 250 pengőt meg nem ha­ladó járulék, és díjelőírást felmu­tató munkaadónak biztosít. A kére­lem tárgyában az intézet ügyvitele körében intézkedik. Az intézkedés ellen felszólamlásnak van helye. A felszólamlás tárgyában az Országos Társadalombiztosító Intézet kerületi választmánya, illetőleg a Magánal­kalmazottak Biztosító Intézetének elnöksége — minden további jogor­voslat kizárásával — határoz. Az első törlesztési részletet az intézke­dés, illetőleg a határozat keltét kö­vető naptári hónap végéig kell meg­fizetni. (3) Annál a munkaadónál, aki a (2) bekezdés alapján részletfizetési kedvezményben részesült, a kedvez­ményes törlesztés alá eső hátraléka után az év folyama alatt felszámí­tott késedelmi pótlékok 50%-át az év végén tőketartozása javára kell el­számolni, ha a fizetési kedvezmény feltételei értelmében fizetési kötele­zettségének pontosan eleget tett. A folyó járulékok után, azok esedékes részleteinek késedelmes befizetése esetében felszámított késedelmi pót­lékok a fizetési kedvezmény feltéte­lei értelmében fizetendő összegekbe nem tudhatok be. (4) Az (1)—(3) bekezdésekben fog­lalt rendelkezések a háztartási mun­kaadókkal vonatkozásban ezeknek a munkaadói megtérítésekből és a per­költségekből származó tartozásaira nyernek alkalmazást. 2.­­ Az a hátralékos, aki az 1. §-ban foglalt rendelkezések alapján enge­délyezett fizetési kedvezmények fel­tételeinek nem tesz eleget és az el­maradt összegeket felszólítás elle­nére — a felszólítás kézhezvételét követő naptól számított 15 nap alatt nem pótolja, a részletfizetésre és ké­sedelmi pótlék kedvezményre való jogát elveszti és tőle az egész tarto­zást a szabályszerű késedelmi pótlé­kokkal együtt — azonnal be kell haj­tani. Nincs helye ama késedelmi pót­lékok utólagos felszámításának, ame­lyeket az 1. § (3) b­kezdése értelmé­ben a hátralékos tőketartozásának javára írtak. Az 1. § (1) bekezdésé­ben említett munkaadókkal vonat­kozásban is mellőzni kell a késedelmi pótlékoknak felszámítását azokra a naptári évekre, amelyekben a hát­ralékos a fizetési kedvezmény felté­telei értelmében fizetési kötelezettsé­gének pontosan eleget tett. 3. §. Az 1927:XXI. tc. 194. §-ának első bekezdése alapján adott engedmé­nyezés esetében a vállalati összegből csak a hátraléknak már lejárt rész­letei és a folyó járulékok és díjak vonhatók le. A rendelet december 23-án lépett életbe és annak végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.­ ­ Fatermelő és Fakereskedelmi rt-1 fornérgyári lerakata ] Budapest, VIII., Rákóczi-tér 12.­­ Cégvezető: Rein Henrik | Árai a legolcsóbbak! — Kérjen ajánlatot! ! Celluloid ajtóvédő, fi­tincs, sztoselllfé­v és fü­rdőssoraGuter Bojár és Társa, Budapest, V. Lipót­ körút A. Telefon 28 7-52 Asztalosok! Faanyagszükségleteiket az Anyagraktár Szövetkezetnél szerezzék be Meghosszabbították a ház­­átalakítások adókedvezményét A Budapesti Közlöny 1933 decem­ber 23-i számában jelent meg a 16.320—1933. M. E. számú kormány­­rendelet, amely intézkedéseket tar­talmaz a házátalakításokra, moder­nizálásokra nyújtandó adókedvezmé­nyek meghosszabbításáról. A rendelet a következőket tartal­mazza: 1. §. Ha valamely, különben még használható állapotban levő adókö­teles épületet a mai kor követelmé­nyeinek megfelelően lényegesebb költséggel átalakítanak és a meg­kezdett átalakítást legkésőbb az 1934. év végéig befejezik, az átalakítás ter­mészetéhez és a befektetett tőke mér­véhez képest a házbirtokos abban a kedvezményben részesíthető, hogy a szabályszerűen igazolt költségek egy részét az átalakított épület után ki­vetett házadóból, rendkívüli pótlék­ból és a házadó után járó községi pótadóból levonhatja.- 2. §. Ha valamely állandóan adó­mentes épületet adóköteles lakássá, üzlethelyiséggé vagy üzleti irodává alakítanak át és a megkezdett átala- Kiltz Jakab és Emich Testvérek üvegcsiszoló, üveghajlító, rézbefoglaló és tükörgyár Budapest, VIII., Práter u. 84. Tel.: 35-4-76. Alapítva 1909

Next