Asztalosmesterek Lapja, 1934 (16. évfolyam, 1-36. szám)
1934-01-01 / 1. szám
1934. ,januiár 1. Új esztendő Egy küzdelmekben, gondokban, munkátlanságban példátlan esztendő pergett le felettünk. Nincs értelme, hogy visszapillantást vessünk mindarra, ami az elmúlt évben történt és arra, aminek történnie kellett volna, ami alkalmas lett volna arra, hogy a helyzetet jobbá és elviselhetővé tegye, de amire mégsem került sor. Az elmúlt esztendőnek csak tanulságai lehetnek, de nem abból a szempontból, hogy a jövőben mit kell az eddigihez hasonlóan csinálni, hanem éppen ellenkezőleg, hogy mi mindent nem szabad úgy tenni, mint eddig, mi mindent kell másképpen, jobban csinálni. Ez az esztendő példátlan volt a rosszban. A szakma legöregebb tagjai nem emlékeznek vissza ilyen megpróbáltatásokra. Soha ilyen sokan nem voltak kizárva a munka, a termelés, a tulajdonképpeni élethivatás gyakorlásának lehetőségéből. A munka és a kereset hiánya mellett a terhek az elviselhetetlenségig fokozódtak és a legtöbbeket az a veszély fenyegette, hogy azért, mert önhibájukon kívül nem tudtak dolgozni, nem tudtak keresni s így közterheket sem viselni, elárverezik, megfosszák meglévő dolgaiktól is. Tűrhetetlen volt a helyzet. Még azok sem dolgozhattak, akiknek erre kilátásuk nyílott, mert forgótőke hiányában nem tudták a szükséges anyagot sem beszerezni. Az iparosság igyekezett minden lehetőt elkövetni, hogy észrevétesse magát és helyzetét az illetékesekkel s hogy megfelelő intézkedéseket kérjen a maga számára, de elsősorban és főként részt vett az egész magyarságnak abban a harcában, amely a mai helyzetet, a minden bajok legfőbb okát képező igazságtalan békeszerződés megváltoztatását célozta. Ezekben a küzdelmekben az év végéig még nem volt meg a kellő siker. A kormányzat az utóbbi időben teljes mértékben felismerte, hogy itt igenis cselekedetekre van szükség, ha meg akarják menteni az iparosságot és történtek is lépések, amelyek a jövő esztendőben már éreztethetik kedvező hatásukat. Az igazságtalan békeszerződés megváltoztatásáért folyó harc is előbbre jutott, mert a külföld józan elemei, tényezői közül egyre többen ismerik fel a velünk történt igazságtalanság tűrhetetlenségét és egyre több bátor szó hangzik el és mind több cselekedet történik a jóvátevés érdekében. Az év mérlegének elkészültével, be kell vallanunk, nincsen sok örvendezni valónk, a kilátások sem rózsásak, de az bizonyos, hogy mindazok után, amit átéltünk, átszenvedtünk, inkább csak múlt lehet a számunkra, mint folytatódó jövő és nem lehet kétséges, hogy úgy a magyar iparosság, mint az egész magyarság keresztül verekszi magát azokon a bajokon és nehézségeken, melyek elmúlása végül is jobb jövőt és az eddigieknél boldogabb új esztendőket hoznak számára. Festéket, lakkot, schellackot, enyvet és szeszt vásároljon Braun Gyula festéküzletében, Budapest, VI. Hunyadi tér 2 Telefon: 12-1-93. ASZTALOSMESTEREK LAPJA_________________________________________________3 Budapest, Vill., Kisfaludy ucca 5. Telefon: 32-3-76, 45-9-86 Kedves üzletbarátainknak és vevőinknek szerencsés-boldog Új esztendőt kívánunk. KORÁNYI és FRÖHLICH Ir társadalombiztosítási hátralékok rendezése Az e tárgyban kiadott 16.500/1933. M. E. számú rendelete a következőket tartalmazza: 1. Az a munkaadó, akinek az Országos Társadalombiztosító Intézet javára az 1932. évi december hó 26- tól az 1933. évi december hó 31-éig terjedő időre, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete javára pedig az 1933. évi január hó 1-től az 1933. évi december hó 31-éig terjedő időre az 1927. évi XXI. te. és az 1928. évi XL. tc. alapján betegségi, valamint öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási járulékok és baleseti biztosítási díjak címén előírt megterhelése egy-egy intézettel vonatkozásban a 250 pengőt nem haladja meg, abban a kedvezményben részesül, hogy a betegségi, valamint az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági, biztosítási (társadalombiztosítási) járulékokból és a baleseti biztosítási díjakból, úgyszintén ezeknek késedelmi pótlékaiból, végül a betegségi, valamint az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítással kapcsolatos munkaadói megtérítésekből és perköltségekből származó az 1933. évi december hó 31-én fennálló tartozását külön kérelem előterjesztése nélkül, késedelmi pótléktól mentesen egyenlő havi részletekben 60 hónap alatt törlesztheti, feltéve, hogy a folyó járulékok és díjak fizetésére vonatkozó kötelezettségének mindenkor szabályszerűen eleget tesz. Az első törlesztési részletet legkésőbben az 1934. évi február hó 28-áig, a későbbi részleteket pedig minden következő naptári hónap végéig kell megfizetni. 2. Annak a munkaadónak, akinek az 1932. évi december hó 26-tól, illetőleg az 1933. évi január hó 1-től az 1933. évi december hó 31-ig terjedő időre az 1927. évi XXI. és az 1928. évi XL. tc. alapján betegségi, valamint öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási (társadalombiztosítási) járulékok és baleseti biztosítási díjak címén egyik intézet javára előírt megterhelése a 259 pengőt meghaladja, az intézet a munkaadónak legkésőbben az 1933. évi január hó 31-éig előterjesztett kérelmére, indokolt esetben a mindenkor érvényes késedelmi pótlék mellett legfeljebb olyan mérvű kedvezményeket engedélyezhet, mint amilyeneket a 250 pengőt meg nem haladó járulék, és díjelőírást felmutató munkaadónak biztosít. A kérelem tárgyában az intézet ügyvitele körében intézkedik. Az intézkedés ellen felszólamlásnak van helye. A felszólamlás tárgyában az Országos Társadalombiztosító Intézet kerületi választmánya, illetőleg a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének elnöksége — minden további jogorvoslat kizárásával — határoz. Az első törlesztési részletet az intézkedés, illetőleg a határozat keltét követő naptári hónap végéig kell megfizetni. (3) Annál a munkaadónál, aki a (2) bekezdés alapján részletfizetési kedvezményben részesült, a kedvezményes törlesztés alá eső hátraléka után az év folyama alatt felszámított késedelmi pótlékok 50%-át az év végén tőketartozása javára kell elszámolni, ha a fizetési kedvezmény feltételei értelmében fizetési kötelezettségének pontosan eleget tett. A folyó járulékok után, azok esedékes részleteinek késedelmes befizetése esetében felszámított késedelmi pótlékok a fizetési kedvezmény feltételei értelmében fizetendő összegekbe nem tudhatok be. (4) Az (1)—(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések a háztartási munkaadókkal vonatkozásban ezeknek a munkaadói megtérítésekből és a perköltségekből származó tartozásaira nyernek alkalmazást. 2. Az a hátralékos, aki az 1. §-ban foglalt rendelkezések alapján engedélyezett fizetési kedvezmények feltételeinek nem tesz eleget és az elmaradt összegeket felszólítás ellenére — a felszólítás kézhezvételét követő naptól számított 15 nap alatt nem pótolja, a részletfizetésre és késedelmi pótlék kedvezményre való jogát elveszti és tőle az egész tartozást a szabályszerű késedelmi pótlékokkal együtt — azonnal be kell hajtani. Nincs helye ama késedelmi pótlékok utólagos felszámításának, amelyeket az 1. § (3) bkezdése értelmében a hátralékos tőketartozásának javára írtak. Az 1. § (1) bekezdésében említett munkaadókkal vonatkozásban is mellőzni kell a késedelmi pótlékoknak felszámítását azokra a naptári évekre, amelyekben a hátralékos a fizetési kedvezmény feltételei értelmében fizetési kötelezettségének pontosan eleget tett. 3. §. Az 1927:XXI. tc. 194. §-ának első bekezdése alapján adott engedményezés esetében a vállalati összegből csak a hátraléknak már lejárt részletei és a folyó járulékok és díjak vonhatók le. A rendelet december 23-án lépett életbe és annak végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik. Fatermelő és Fakereskedelmi rt-1 fornérgyári lerakata ] Budapest, VIII., Rákóczi-tér 12. Cégvezető: Rein Henrik | Árai a legolcsóbbak! — Kérjen ajánlatot! ! Celluloid ajtóvédő, fitincs, sztoselllfév és fürdőssoraGuter Bojár és Társa, Budapest, V. Lipót körút A. Telefon 28 7-52 Asztalosok! Faanyagszükségleteiket az Anyagraktár Szövetkezetnél szerezzék be Meghosszabbították a házátalakítások adókedvezményét A Budapesti Közlöny 1933 december 23-i számában jelent meg a 16.320—1933. M. E. számú kormányrendelet, amely intézkedéseket tartalmaz a házátalakításokra, modernizálásokra nyújtandó adókedvezmények meghosszabbításáról. A rendelet a következőket tartalmazza: 1. §. Ha valamely, különben még használható állapotban levő adóköteles épületet a mai kor követelményeinek megfelelően lényegesebb költséggel átalakítanak és a megkezdett átalakítást legkésőbb az 1934. év végéig befejezik, az átalakítás természetéhez és a befektetett tőke mérvéhez képest a házbirtokos abban a kedvezményben részesíthető, hogy a szabályszerűen igazolt költségek egy részét az átalakított épület után kivetett házadóból, rendkívüli pótlékból és a házadó után járó községi pótadóból levonhatja.- 2. §. Ha valamely állandóan adómentes épületet adóköteles lakássá, üzlethelyiséggé vagy üzleti irodává alakítanak át és a megkezdett átala- Kiltz Jakab és Emich Testvérek üvegcsiszoló, üveghajlító, rézbefoglaló és tükörgyár Budapest, VIII., Práter u. 84. Tel.: 35-4-76. Alapítva 1909