Asztalosmesterek Lapja, 1935 (17. évfolyam, 1-36. szám)
1935-01-01 / 1. szám
11135. január 1. Színes márványüveg falburkolásra Üvegesszolás, üveghajlítás. — Tükörgyártás KILTZ JAKAB és EMICH TESTVÉREK Budapest, VIII., Práter u. 84. Tel.: 35-4-76. Alapítva 1909 tetem megértése iránt, de az igazgatóság szociáldemokrata munkavállaló tagjai egyenesen tiltakoztak és a legélesebben állást foglaltak a bírságolási rendelet hatálytalanítása ellen. Ismételten lesikkasztották az iparosokat, akik ellopják a munkások béréből levont összegeket és régi recept szerint még ennél is szigorúbb rendszabályok életbeléptetésének szükségességét hangoztatták. Pedig a munkaadók között is vannak szocialista kisiparosok. Végül is az igazgatóság továbbra is érvényben hagyta ezt a kegyetlen intézkedést. Mindezt kénytelenek vagyunk elmondani, egyrészt, hogy az érdekelt iparosság vegye tudomásul, hogy az OTI-nál még az önkormányzat részéről sem számíthat megértésre, másrészt pedig, hogy rámutassunk arra, milyen nagy megértésben részesülhet a kisiparosság a szociáldemokraták részéről, ahova pedig most minden áron igyekeznek őket beszervezni. Ezúttal igazán alkalom nyílott volna arra, hogy beigazolják a kisiparosok iránti megértésüket, alkalom lett volna arra is, hogy tanúbizonyságot tegyenek arról, hogy valóban segíteni akarnak a bajbajutott kisiparosokon, amire ebben az esetben tényleg alkalom is nyílott. Ehelyett azonban ismét az történt, ami eddig minden esetben, hogy a fizetni nem tudást, a kisiparosok legfőbb baját bűnnek minősítették és egyszerűen amellett döntöttek, hogy továbbra is meg kell bírságolni azokat, akik nem tudnak fizetni. Itt így fest tehát a gyakorlatban a szociáldemokrata oldalról hirdetett megértés és kisiparosmentés. Pedig ebben az esetben igazán alkalom lett volna arra, hogy a munkavállalók megbízottai az általuk annyira támogatni óhajtott kisiparosok mellé álljanak, mert itt, az OTI önkormányzatában, ehhez valóban rendelkeznek is megfelelő lehetőséggel. Elképzelhető, hogy milyen támogatást remélhet a kisiparosság erről az oldalról azokban az esetekben, amikor a kisiparososztályt menteni akaró szociáldemokrtáknak vagy semmi, vagy csak nagyon kevés befolyásuk van az ügyek intézésére. Az iparosság ismételten megtanulhatta, hogy mennyire bízhatik azokban a szólamokban és ígéretekben, melyeket az említett oldalról egyre sűrűbben intéznek hozzá, de megtanulhatta azt is, hogy a legközelebbi önkormányzati és egyéb választások során szabad-e egyetlen szavazattal is erősíteni azok pozícióját, akik ennyire minden megértés és méltányosság nélkül intézkednek az iparosság létkérdéseiben. Ami pedig az OTI által újabban bevezetett bírságolások megszüntetését illeti, ennek érdekében az Ipartestületek Országos Központjának kell a legsürgősebben és a legnyomatékosabban a kormányzathoz fordulnia, az OTI önkormányzati tagjainak pedig meg kell vizsgálniuk, hogy pl. a hátralékos munkásszövetkezetek stb.-vel szemben ugyancsak érvényesítette-e az OTI ügyvezetősége azokat a kíméletlen intézkedéseket, melyeknek ma már oly sok kisiparos a szenvedő részese. Uberezéshez használjon Glastolin-t Kapható: szaküzletekben és a gyártónál BRAUN GYULA festékkereskedésében Budapest, VI. Hunyadi tér 2 Telefon: 12—1—93 asztalosmesterek lapja Asztalosok! Faanyagszükségleteiket az Anyagraktár Szövetkezetnél szerezzék be Iparvédő egyezményt létesítenek a budapesti ipartestületek A reális ár biztosítása a kisipar legfőbb védelmi lehetősége. Az iparosság és az ipartestületek körében egyik legfontosabb feladatnak tartják az árrombolások kiküszöbölését és ezen keresztül az ipar védelmének biztosítását. Ugyanis az iparosság nagy zöme tisztában van azzal, hogy hiába történnek a legkülönfélébb részletintézkedések, hiába igyekszik a kereskedelmi minisztérium és a kormány az iparosságon segíteni, ha a legfőbb feltétel, hogy a munka megélhetést és fennmaradást biztosítson az iparosok számára, intézményesen nem vihető keresztül. Ma már általánosan tudott tény, hogy az iparos azért van bajban, azért nem képes különféle fizetési kötelezettségeinek eleget tenni, üzemi kiadásaival megbirkózni, adó és szociális terheket viselni és ezen felül magát és családját eltartani, még akkor sem, ha állandóan van munkája, mert megrendeléseit, értékesítését áron alul teljesíti és nagyon sokszor még az önköltségeket sem képes megkeresni. Az iparosok látják, hogy azok is a legnagyobb gonddal küzdenek, akik állandóan dolgoznak, akik rendszeresen több munkást foglalkoztatnak. Nagy általánosságban megállapítható, hogy akinek munkája van, az csak azért jutott a megrendeléshez, mert mindenki másnál olcsóbb volt. Az ilyen iparosok sem képesek termelésüket gond nélkül és zavartalanul folytatni, mások pedig, akik a reális kalkuláció alapján állnak, éppen áraik magasabb volta miatt nem tudnak megrendeléshez, munkához jutni. Ezzel szemben itt áll az a tény, hogy a termelés különböző tényezői nem lettek olcsóbbak, sőt a legtöbb iparág az anyagok zömét kartelektől kénytelen beszerezni. Ez ellen a tény ellen hiába igyekszik a kisipar úgy védekezni, hogy a kartelek elleni harcol és azok megszüntetését kívánja. Elképzelhető, hogy az anyagot forgalombahozó gyárak, nagykereskedők, stb. kartelek nélkül is, csupán a józan üzletviteli politika alapján megkérnék az általuk forgalomba hozott anyagok, félkészgyártmányok és egyéb cikkek árát és a feldolgozóipar azután sem jutna kedvezőbb beszerzési lehetőségbe. Tehát nem a kartelek elleni harc hozhatja a szükséges megoldást a kisipar számára, hanem olyan megfelelő védekező lépések, melyek a feldolgozóipar és magát az egész kisipart is biztosítják arról, hogy becsületes munkája után megkaphassa az előállítási költséget és a tisztességes polgári hasznot magában foglaló ellenértéket. Lehetséges, hogy ,ez a kérdés a közönség felé nem szimpatikus és az iletékes tényezők sem szívesen fogadják a kisiparosságnak ezirányú szervezkedését, azonban ebben a kérdésben most már végre dűlőre kell jutni és tiszta helyzetet kell teremteni. Őszintén fel kell tárni az illetékesek előtt a tényeket és rá kell mutatni arra, hogy a kisipart és a kézműipart nem lehet másképpen megmenteni, csakis úgy, ha intézményes gondoskodás történik arra nézve, hogy munkája után megélhessen. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem árdrágításról és az iparcikkek árainak jogtalan felemeléséről van szó. Nem vitathatja senki sem, hogy a kisiparosnak joga van ahhoz, hogy munkájának tisztességesellenértékét megkapja. Az már megállapítást nyert, hogy a munkaalkalmak elégtelensége és a kisiparosok kedvezőtlen helyzete miatt ez nem oldható meg az egyes szakmák társadalmi szervezkedése révén, mert ha egyegy szakma tagjainak csak egy kis része is kitér a józan megállapodások betartása elől, úgy a szakma többsége sem képes boldogulni és minden erőlködése hiábavaló. Tehát megfelelő hatósági intézkedésekre van szükség, legalább is átmenetileg, amíg a kényszereszközök megértetik az iparosok minden rétegével, hogy nem áll jogukban akármilyen áron munkát vállalni, mert ezáltal nemcsak a maguk, hanem az összesség helyzetét rontják. Különben is a kérdés nem kezelhető úgy, mintha csak kizárólag az iparosságot érintené, mert ennek rendezésétől jelentős mértékben függ a kincstár, a városok, a községek és a társadalombiztosítási intézmények helyzete is. Ugyanis nem vitás, hogy az árrombolók sem köz-, sem pedig szociális teherviselési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, de éppen az ő káros munkavállalásaik révén, azok sem jutnak munkához, akik az említett fizetési kötelezettségeiknek eleget tennének. Tehát a kérdés ebből a szempontból is megoldást kíván. A budapesti ipartestületek éppen ezért szükségesnek tartják, hogy együttesen keressék a megoldás módjait, hogy az egyes szakmák által összegyűjtendő adatok alapján tárják fel a kereskedelmi miniszter és a kormány előtt a helyzetet. Rá kívánnak mutatni arra, hogy hiába teszi a kereskedelmi miniszter az iparosság érdekeit szolgáló különféle részletintézkedéseket, az iparosság számára, nincsen mentség és a pusztulást nem lehet feltartóztatni, ha meg nem gátolják, hogy kétségbeesett, már semmit sem veszthető iparosok, ki nem fizetett anyagokkal, a közteherviselés alól kibújva, a közönség és általában a megrendelők megkárosítása mellett, ne folytathassák tovább mindenkire és mindenre nézve káros üzelmeiket. Az ipartestületek és az iparosság nem árdrágításra törekszik, nem kíván egyebet, mint hogy fennmaradását és reális üzletvezetését biztosítani tudja és ehhez kéri a kereskedelmi miniszter támogatását. Első rendű kárpitosmunkát készt jutányossn SCHIFF V., Báthory-utca 26. Telefon : 19 5-46 Fatermelő és Fakereskedelmi rt. fornérgyári lerakata Budapest, VIII., Rákóczi tér 12. Cégvezető: Rein Henrik urrai a legolcsóbbak! — Kérjen ajánlatot! ! 3 ztalosipari gépek legmodernebb faipari szerszámok, újak és használtak, gyárilag javítva, jótállás mellett, olcsón és kedvező fizetési feltételek mellett kaphatók. Vétel! Csere ! Javítás Jótállás mellett. RÓNAY ZOLTÁN famegmunkáló gépek és szerszámok gyári vezérképviselete BUDAPEST, VI., BÉKE TÉR 10. SZ. TELEFON: 92-658. FüRST-féle MODERN BÚTORALBUMOK 2. számú kombinált szekrények és kombinált berendezések. 3. számú konyha, előszoba, hall, gyermekszoba. 4. számú kisbútorok (asztalok, székek, állványok, lámpák, tolókocsik). 5. számú hálószobák. 6. számú ebédlők. 7. Számú ülőbútorok, heverők. Bármely számára darabonként P 6.—, színezve P 8.—. Egyedárusítója: GYÖRGY és SOMOGYI vaskereskedés, asztalosipari szaküzlet. BUDAPEST, Vill., ÜLLŐI ÚT 52/b. Egyéb albumokban nagy választék.