Asztalosmesterek Lapja, 1935 (17. évfolyam, 1-36. szám)

1935-01-01 / 1. szám

1935. január 1. Eredeti lignit folyékonyfa Törvényileg védve. Egyedüli képviselő Magyarország területére OERTEL HUGÓ BUDAPEST, VII., MURÁNYI­ UTCA 1. SZ tül nemcsak azt biztosíthatják a ma­guk számára, hogy az év végén ki­­sebb-nagyobb ,megtakarít­oott esszé­ke­t, gyűjthetnek a téli szükségletek kielégítésére, hanem évközben átme­neti kölcsönökkel is segíthetnek ma­gukon. A Takarék Csoport első befizetése január hó 6-án, d. e. 10—12 óra kö­zött lesz, a további befizetéseket üveghajlítóst és 1 ja 1^ m­L m-szükségletét a legol­­­ ■ csobban szerezte be WiQQnGr Ármin tükörgyárában Ezelőtt Menczer és Prégler. Budapest, Vll., Kazinczy­ utca 9. sz. — Telefon: 42—6—40. Pontos kiszolgálás. Preciz munka: ugyancsak délelőttönként tartják, a megjelölt időben. ASZ­I­ALOSMESTEREK. LAPJA Asztalosok Anyagraktár Szövetkezete Főüzlet: Budapest, X. Kerepesi út 27. szám. Telefon: 34-6-74. I. kerületi fiók: Attila utca 101. sz. Telefon: 57-7-96. VII. kerületi fiók: Wesselényi utca 65. szám. VIII. kerületi fiók: Nagytemplom utca 16. szám. IX. kerületi fiók: Bakáts tér 5. sz. Telefon: 87-0-30. Az egyéni érdeknek és a köz­érdeknek bennünket érintő felfogás-változása lefoly.­Az évforduló jó alkalmat nyújt arra, hogy a gazdasági helyzetről elmélkedve az egyéni gazdálkodás új szerepkörét körvonalazzuk. Ho­gyan értelmezzük az egyénnek a kö­zel szemben való jelenlegi magatar­tását és a köznek az egyénnel szem­ben támogató jellegét? Véglegesen más formát ölt-e a gazdaság, vagy milyen új viszony állhat be az egyén és a köz között? Egyáltalában nem kívánunk jóslá­sokba bocsátkozni, de a jelenlegi egymásrahatást boncolgatva, talán meg tudjuk állapítani, milyennek képzeljük a most kívánatos beavat­kozásokat és milyen bevált intézke­déseknek rendszeresítését látnák in­dokoltnak. Abból a határozott álláspontunk­ból indulunk ki, hogy a kapitaliszti­­kus, egyéni gazdasági rendszernek vagyunk a hívei és átmeneti álla­potnak tartjuk, ha a köz segítségét kérjük, hogy munkához juttasson bennünket, hogy létünk biztosítása céljából olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket az egyén normális viszo­nyok között tehernek tekint, mert nem fejtheti ki szabadon azt a mű­ködést, amelyre hivatott. Amilyen sajnálatos, hogy a gaz­dasági helyzet még nem javult, már­is elégtételül szolgálhat, hogy ez a hallatlan nagy krízis megismertette saját magunkkal és a közzel a kéz­műves és kisiparosság életfeltételei­nek figyelembevételével tétessenek meg. Ez a belátás még nem jelenti azt, hogy a részleges gazdasági átcsopor­tosulás (mert ezt jelenti a szükséges intézkedések összessége) ma­holnap már meg is lesz, hiszen az állami összgazdasági berendezkedés válto­zásának irama nem olyan gyors, amint az a mi indokolt óhajainknak megfelelne. Az lett meggyőződéssé, hogy itt még elintézetlen állami fel­adatok vannak, azt is tudják, hogy egy erős kézműves- és kisiparosság a válság mértékét, fokát nemcsak enyhítette volna, de annak fát is gyorsította volna. Ismerjük azt a természeti jelen­séget, hogy a magaslégnyomású öv­ben van a jó időjárás. A hasonlatot a gazdasági életre átvive, halljuk, hogy milyen magasnyomású a gaz­dasági időjárás Angliában, mennyi­re enyhült ott a krízis. Tévednénk azonban, ha feltételeznők azt, hogy a gazdasági változások teljesen ter-­ mészeti jelenségként foghatók fel. A krízis előtt azon az állásponton voltak a közgazdászok, hogy a gaz­dasági élet szabályait ki lehet ku­tatni (és az ismert tételeket a köz­­gazdaságtanban össze is foglalták) és ha ezen szabályok szerint jár el min­den egyes gazdasági tényező, akkor emberileg mindent megtettünk, mert az állam beavatkozására alig volt szükség. A gazdasági krízisről ma már elég világos képet nyújtanak az arra hi­vatottak. Ha pl. egy háború felborít­ja a rendet, arról az egyes gazda­sági tényezők nem tehetnek, de ha a háború befejezése után az országok nem tudják rendbe hozni gazdasá­gukat, annak az országok és az egyes emberek az okai, mert ma már tudjuk, hogy helyes állami és ma­gánintézkedésekkel a rendes kerék­vágásba lehet visszatérni, vagy leg­alább is az új helyzet legjobb meg­oldásához el lehet jutni. Fényes pél­dát nyújt erre éppen Anglia, ahol az angol font értékének új megálla­pítása, domíniumokkal és gyarma­tokkal való gazdasági összeállás, vagyis helyes emberi, illetve állami intézkedések eredményezték a gaz­dasági fellendülést. Sajnos, a mi helyzetünket a krízis egyéb okai mellett a reánk diktált Kromofag »»--------------------------------------“ a jelenkor legideálisabb lakk- és festékeltávolító szere. Old, de nem mar! Legolcsóbban képkeretléceket, kereteket Hoffmann ferenc keretléc és képkeretgyárában Budapest, IV. Gerlóczy u. S. Telefon : 899 4—95, 89-3­05. békekötés is megzavarja, de ha nem is várhatunk egyhamar tökéletes gazdasági rendre, mi magunk lénye­gesen befolyásolhatjuk a krízis mi­előbbi megszűnését. Figyeljük meg azt az óriási erőfeszítést, amelyet mindenfelé (Egyesült­ Államok, Olasz­ország, Németország stb.) kifejte­nek, okuljunk azokból, merítsünk bi­zalmat és erőt a továbbműködésre, mert a polgárok akaratereje és kö­telességérzete viszi előre a nemzetet. Tehát mi a teendőnk? Ne várjunk az államtól vagy nem jövedelmező A belügyminiszter csökkentette a társadalombiztosítási bejelen­tések elmulasztása miatt kirótt bírságokat A bírságoknak 20 százalékra való munkaadókat, csökkentése nem elégíti ki a Nagy felzúdulást idézett elő annak idején az, amikor az ipartestületek­­­nél, részint pedig a munkaadóknál az OTI kiküldöttei vizsgálatokat­­ tartottak és pótlólag nemcsak kirót­ták a munkások bejelentésének el­mulasztása folytán a munkaadók terhére a járulékokat, hanem a beje­lentések elmulasztása miatt nagy­­öszegű bírságokat is róttak ki. Ha­sonló bírságokat vetettek ki azokra a munkaadókra is, kik a bejelentése­ket késedelmesen teljesítették. Ezeket a bírságokat a belügymi­niszternek a hivatalos lap december 28-iki számában megjelent 286.918— 914. sz. rendelete némiképpen csök­kentette. A rendelet szerint: a mun­kaadónak az illetékes társadalom­­biztosító intézetnél, illetőleg az Or­szágos Társadalombiztosító Intézet illetékes kerületi pénztáránál leg­későbben az 1935. évi február hó 15-éig írásban előterjesztett kérelmé­re az 1927:XXI. tc. 135. §-a alapján tartott vizsgálattal kapcsolatiban a be nem jelentett vagy a késedelme­sen bejelentett munkavállalók után az 1933. évi január hó 1-je és az 1934. évi június hó 30-a között az il­lető munkaadóra utólag kirótt be­tegségi, valamint öregségi, rokkant­sági, özvegységi és árvasági bizto­sítási járulékokkal kapcsolatos és a kirovás időpontjáig felszámítható késedelmi pótlékoknak azt a részét, amely a kirótt járulékok összegének­­9 százalékát meghaladja, törölni kell. Ezt a rendelkezést azok után a munkavállalók után utólag kirótt járulékkülönbözetekkel vonatkozás­ban is megfelelően alkalmazni kell, akiknek javadalmazását a munka­adó a valóságosnál kisebb összeg­ben jelentette be, vagy akik javadal­mazásában beállott emelkedés beje­lentését elmulasztotta, vagy késedel­mesen teljesítette. Az ismertetett rendelet értelmében tehát minden egyes munkaadónak, kire bírságot róttak ki, 1935. évi feb­ruár hó 15-éig kérelmeznie kell a bírságok csökkentését­. Kérelmezni azokat a bírságokat le­het, melyeket a) a be nem jelentett vagy kése­delmesen bejelentett munkavállalók után róttak ki, b) azokat a bírságokat, amelyeket azért róttak ki, mert a munkaadó a valóságosnál kisebb összegben jelen­tette be a munkavállaló javadalma­zását, vagy amikor a javadalmazás­ban beállott emelkedés bejelentését elmulasztotta, vagy­­késedelmesen teljesítette. Nem minden egyes bírságot csök­kentenek, csak azokat a bírságokat, melyek 1933. évi január hó 1-e és az 1934. évi június hó 30-ika közötti „STABIL“ asztaloslemezek Minden épület és bútormunkára nélkülözhetetlen. Vetemedésmen­tes, száraz, használatkész. Kivül-belül ágmentes és hibátlan kivitelben. LÖVY DÁVID ÉS FIAI Újpest, Váci út 60. 5 Krayer Lakk, Festék KRAYER E. ÉS TÁRSA Budapest, V., Váci út 34 Telefon : 90—5—73 áldozatokat, mert ha segélyjellegű kiadásokba bocsátkozik az állam, akkor adó alakjában kell ugyaneze­ket az összegeket a lakosságon be­hajtania. Olyan közmegrendeléseket sürgessünk, amelyekre szükség van a közel­jövőben. Pl. rövidesen meg­indítják a telepítést, bizonyára ezré­vel épülnek a kisebb épületek. Amint a telepítés pénzügyi lebonyolításá­nak módja eldől — hiszen csakis hosszúlejáratú kötvényekről lehet szó — máris kérhetnék a bizonyos szabványok szerint kiadandó ajtó, ablak és egyszerű bútorzat megren­delését és más esetekben is ezen a csapáson kell haladni. Amennyire óvatosan kívánunk el­járni az állam pénzének igénybevé­telénél, olyan határozottan, meggon­doltan és körültekintéssel kell az ál­lamtól mindent kérnünk, ami az ál­talunk helyesnek tartott intézkedé­sek keresztülvitelét lehetővé teszi. (Folytatom). S. M. Tetőcserép ABLAK­Solin- Homélyos-ORNAMENT­Zsinór- Öntött- Drót-Kathedral-TÜKÖR­Prisma- Szines- Csont-MÁRVÁNY­­IFJ. WEISS GYULA tábla - és tükörüveg nagykereskedő Budapest, V., Vadász-utca 29. sz. Üveghíz. Telefon: MO-1-14. Sürgönyeim: Glasweise U V E fi Talapzatlap

Next