Asztalosmesterek Lapja, 1936 (18. évfolyam, 1-36. szám)

1936-01-01 / 1. szám

n dolatot nem tudom magamévá tenni, mert attól félek, hogyha a közönséget veksza túrának tesszük ki, akkor ott fogja hagyni az iparosokat, a lóé szárú vásárlásra fog áttérni, ez pedig a kisiparosság érdekeit nem fogja szolgálni. A kontárkérdés másik része az, hogy valaki képesítés nélkül, de igazolvány birtokában folytatja az ipart, amit az ipartörvény 4. és 47. §-a engednek meg. Az iparosság már 13 év óta sürgeti ennek a kérdésnek a rendezését és ez év tavaszán történtek is lépések, hogy ezt a kérdést rendeleti úton szabályozzuk. Ám ennek nagy akadálya, hogy itt egy törvény módosításáról van szó, úgyhogy tulajdonképeen a törvényhozás feladata ezeket a rendelkezéseket módosítani. Én ezeket a kívánságokat magamévá tettem, intézkedtem és már el is készült az a törvénytervezet, amely a 4, 47. és 45. §-oknak és ezzel kapcsolatban az ipartörvény még néhány más elavult rendelkezésének módosítását tartalmazza. Többek közt az ipari képesítés emelése, a kötelező mestervizsgálat bevezetése, az ipartestületek működési körének bizonyos mértékben való tágítása, stb. azok a problémák, amelyek a készülő ipartörvény-novellába beveszünk. Az ipartörvénynek ilyen módosítása nem a kereskedők ellenállásán hiúsult meg, hanem tisztán és kizárólag azon, hogy ezt a kérdést a dolog természeténél fogva nem lehet rendelettel szabályozni, hanem csak törvényhozási úton. A kézműiparosság nagy várakozással néz a törvényhozási intézkedés elé, ránk, ami az elő jelek szerint ítélve, munkában még a most lezajlottnál is bőségesebb lehet. Felmerül azonban a kérdés, hogy mit ér majd a több munka, ha minden így megy tovább és ha megfelelő intézkedések nem vetnek gátat, ha kell, a legnagyobb könyörtelenséggel is, a szakma belső ellenségei káros tevékenységének? És ez az a számadási tétel, amivel az új év hajnalán is nyomban, a legnagyobb határozottsággal és elszántsággal foglalkozni kell. Ez az a pont, amiről nem lehet és nem szabad elmozdulni, mert a szakma minden más kérdése emellett csak másod- vagy harmadrangú lehet. Ez az a probléma, ami minden asztalost jobban érdekel és kell, hogy érdekeljen és aminek a megoldásáig nem lehet senkinek, vezetőknek és egyszerűen csak dolgozni, boldogulni akaró asztalosmestereknek megnyugodni. Nem elég a helyzet tarthatatlanságát külön-külön elismerni és hangsúlyozni, nem elég arra számítani, hogy majd a vezetőség a saját erejéből megoldja a kérdést. Itt mindenkinek, kivétel nélkül megvan a maga feladata és kötelessége, ami nem merülhet ki az elégedetlenségben. Tervszerű, céltudatos, lankadatlan munkára és együttműködésre van szükség. Az Irányárak alapjára kell helyezkedni végig az egész vonalon és a szakma ellenségeként kell kezelni mindenkit, aki azoktól eltér. Félre kell tenni ezután minden álszelft érmet és álkartársi érzést, csupán azt az egyet szabad szem előtt tartani, hogy az összesség érdekei ellen vét, aki irreális árakkal megdönti az észszerű vállalkozás lehetőségét. Az évforduló alkalmából lehetne hangulatosabb, lélekemelőbb vezércikket is az olvasók elé tálalni, de nincsen értelme a fellengős szószaporításnak ott és akkor, ahol a szakma feje felett ég a tető és amikor ezek a kérdések jelentik a bukást, vagy a fennmaradást. Ezek a szakma létkérdései és mint ilyenek elég fontosak ahhoz, hogy már az év első napján is ezek jegyében indítsuk meg a munkát, ha kell a harcot. Ha az árrombolás kérdését sikerül, akár a magunk erejével és szervezettségével, akár a kormány megfelelő intézkedéseivel megoldanunk, úgy számos más rendezetlen ügyünk is megoldást nyer és a szakma eljut abba a helyzetbe, amikor az elkövetkezendő új esztendők köszöntése nemcsak üres sablon és a jobb után való reménytelen vágyakozás lesz, hanem amikor a tisztességes munka mindnyájunk számára megtenni a maga gyümölcsét. Ezekkel a gondolatokkal és célkitűzésekkel indulunk el az új esztendőben és ezeknek a megvalósulásán keresztül kívánjuk, hogy a szakma a jövő év végén eredménynyel állíthassa össze számadásait. Füridy Lajos: ASZTALOSMESTEREK LAPJA Bornemisza Géza iparügyi miniszter nyilatkozata a kontár-kérdésről Müller Antal országgyűlési képviselő a parlamentben interpellációt mondott el a kontárkérdésről és annak megoldását sürgette. Bornemissza Géza iparügyi miniszter az interpellációra válaszolva, a következő nagyfontosságú választ adta: — A kontárkérdésnek tulajdonképen kettős vonatkozása van. Kontár elsősorban az, aki iparigazolvány nélkül, tehát jogosulatlanul űzi iparát. Ezenkívül vannak a magyar gazdasági életben kontárok, akik sajnos, fennálló törvényes rendelkezések betartásával, tehát ipar- igazolvánnyal, deannak az ipar-nak a műveléséhez megkívánható képesítés nélkül űzik iparukat. Éppen ezért a kontárkérdés kezelése tulajdonképen kettős. — Az első vonatkozásban a kontárkérdés kezelése tulajdonképen rendőrbirósági feladat. — A kontárkérdés eme részének kezelésére a minisztérium már 1928-ban, illetőleg 1932-ben összegyűjtötte az összes vonatkozó jogszabályokat, ezeketegységesen kiadta, tehát is semmi akadálya annak, hogy a rendőrbíróságok egyöntetűen ítélkezhessenek és foglalhatnak állást ebben a kérdésben. A kontárkérdés további rendezésére nincs törvényes lehetőség. A kontárbíróság mindenütt mag van, most már az iparosságon múlik elsősorban, hogy amennyiben ilyen kontárok garázdálkodásáról tud, tegye meg a szükséges feljelentést és a bíróság példásan fogja azokat megbüntetni. Az iparosságban felmerült a gondolat, hogy kontárkodás esetén ne csak az iparűzőt, hanem a megrendelőt is büntessék. Én ezt a gon- KIRCHNER & Co. A. G. GÉPGYÁR LEIPZIG - s magyarországi vezérképviselete VASS HUGÓ Budapest, V., Szalay u. 13. Telefon: 226-85. Ajánlja elismerten a legjobb nagyteljesítményű és új szerkezetű famegmunkáló gépeit szíj meghajtással vagy beépített elektromotorral Páratlan méretűnek leérkezik az 1936. évi lipcsei vásár A lipcsei vásrral kapcsolatban nagyszabású és páratlanul álló technikai, valamint építőipari vásárt is rendeznek, amely 1936 március 19-ig tart majd. Ez a technikai és építőipari kiállítás felül fog múlni minden eddigi, hasonló céllal megrendezett vásárt, mert hiszen tudvalevő, hogy a téli olimpiászra, amelyet a jövő évben Garmisch-Partenkirchenben rendeznek, Németországba a világ minden tájáról nagy tömegek fognak elzarándokolni és így a vásárnak igen nagy propagatív ereje is lesz. A kiállítók — igen helyesen — felismerték ezeknek a szempontoknak jelentőségét és a jelentkezők száma máris oly nagy, hogy most, félévvel a vásár megnyitása előtt, a kiállítási terület 18 csarnokát előre ■lefoglalták azok, akik részt akarnak venni a vásáron. Ez a felfokozott érdeklődés vonatkozik természetesen a külföldi gyárosokra is, akik fontosnak tartják, hogy kiállíthassák új gyártmányaikat, gépeiket Lipcsében. A jelekből arra lehet következtetni, hogy az 1936. évilipcsei vásár az eddigi méreteket messze felül fogja múlni. 1936 január 1. MEGJELENTEK a Bútoripar és az épületasztalosmunkák Irányárai Pontos és részletes árelemzés az őszszel sűrűbben előforduló munkákra. Bútoripari irányárak (320 oldal, 230 ábra 3 pengő (Postai szállítási díj 80 fillér) Épületasztalosmunkák irányárai (Növekvő fokméretek szerint kalkulálva) 2 pengő (Postai szállítási díj 80 fillér) Mindkét könyv megrendelése esetén a szállítási díj 1.10 pengő. A pénz előre küldendő be az Asztalosmesterek Országos Szövetségéhez OVNT, Bérkocsis utca 12.) Megkezdték az OTI amnesztiakérvények tárgyalását 22.000 kérvényt adtak be az egész országban. Utólagosan is alá lehet támasztani a kérelmek jogosultságát. Az IPOK arra kérte a belügyminisztert, hogy a járuléktartozások elengedését kérő beadványok benyújtásának határidejét január 1-ig hosszabbítsa meg, mert az október 31-iki határidő nem volt elég ahhoz, hogy pontos számvetéseiket Fa- és Fornérértékesítő Kft. Cégvezető Kein Henrik Árban, minőségben tökéletes! Budapest, VIII., József körül 36. Telefon : 37—6—74. Minden megrendelést gyorsan és pontosan eszközlünk f elkészíthessék. A miniszter mindezideig nem válaszolt még a beadványára. Az OTI budapesti kerületi pénztárához körülbelül 10.000, a vidéki kerületi pénztárakhoz pedig kb. 12.000, összesen mintegy 22.000 kérelem érkezett be. Száraz asztalosanyag Pollák Ernő cégnél Budapest, 111., Vörösvári út 123. Telefon: 62-8-61.