Asztalosmesterek Lapja, 1936 (18. évfolyam, 1-36. szám)

1936-01-01 / 1. szám

n­ dolatot nem tudom magamévá ten­ni, mert attól félek, hogyha a kö­zönséget veksza túrának tesszük ki, akkor ott fogja hagyni az iparoso­kat, a lóé szárú vásárlásra fog át­térni, ez pedig a kisiparosság ér­dekeit nem fogja szolgálni.­­ A kontárkérdés másik része az, hogy valaki képesítés nélkül, de igazolvány birtokában folytatja az ipart, amit az ipartörvény 4. és 47. §-a engednek meg. Az iparosság már 13 év óta sürgeti ennek a kér­désnek a rendezését és ez év tava­szán történtek is lépések, hogy ezt a kérdést rendeleti úton szabályoz­zuk. Ám ennek nagy akadálya, hogy itt egy törvény módosításáról van szó, úgyhogy tulajdonképeen a törvényhozás feladata ezeket a ren­delkezéseket módosítani. Én ezeket a kívánságokat magamévá tettem, intézkedtem és már el is készült az a törvénytervezet, amely a 4, 47. és 45. §-oknak és ezzel kapcsolatban az ipartörvény még néhány más el­avult rendelkezésének módosítását tartalmazza.­­ Többek közt az ipari képesítés emelése, a kötelező mester­vi­zsgálat bevezetése, az ipartes­tületek műkö­dési körének bizonyos mértékben való tágítása, stb. azok a problé­mák, amelyek a készülő ipartör­­vény-novellába beveszünk. Az ipar­­törvénynek ilyen módosítása nem a kereskedők ellenállásán hiúsult meg, hanem tisztán és kizárólag azon, hogy ezt a kérdést a dolog természeténél fogva nem lehet ren­delettel szabályozni, hanem csak törvényhozási úton. A kézműiparosság nagy várako­zással néz a törvényhozási intézke­dés elé, ránk, ami az elő jelek szerint ítélve, munkában még a most lezajlottnál is bőségesebb lehet. Felmerül azonban a kérdés, hogy mit ér majd a több munka, ha min­den így megy tovább és ha meg­felelő intézkedések nem vetnek gá­tat, ha kell, a legnagyobb könyör­telenséggel is, a szakma belső el­lenségei káros tevékenységének­? És ez az a számadási tétel, ami­vel az új év hajnalán is nyomban, a legnagyobb határozottsággal és elszántsággal foglalkozni kell. Ez az a pont, amiről nem lehet és nem szabad elmozdulni, mert a szakma minden más kérdése emel­lett csak másod- vagy harmad­rangú lehet. Ez az a probléma, ami minden asztalost jobban érdekel és kell, hogy érdekeljen és aminek a meg­­oldásáig nem lehet senkinek, veze­tőknek és egyszerűen csak dolgoz­ni, boldogulni akaró asztalosmeste­reknek megnyugodni. Nem elég a helyzet tarthatatlan­ságát külön-külön elismerni és hangsúlyozni, nem elég arra szá­mítani, hogy majd a vezetőség a saját erejéből megoldja a kérdést. Itt mindenkinek, kivétel nélkül megvan a maga feladata és köte­lessége, ami nem merülhet ki az elégedetlenségben. Tervszerű, céltudatos, lankadat­lan munkára és együttműködésre van szükség. Az Irányárak alap­jára kell helyezkedni végig az egész vonalon és a szakma ellen­ségeként kell kezelni mindenkit, aki azoktól eltér. Félre kell tenni ezután minden álszelft érmet és álkartársi érzést, csupán azt az egyet szabad szem előtt tartani, hogy az összesség ér­dekei ellen vét, aki irreális árakkal megdönti az észszerű vállalkozás lehetőségét. Az évforduló alkalmából lehetne hangulatosabb, lélekemelőbb vezér­cikket is az olvasók elé tálalni, de nincsen értelme a fellengős szósza­porításnak ott és akkor, ahol a szakma feje felett ég a tető és ami­kor ezek a kérdések jelentik a bu­kást, vagy a fennmaradást. Ezek a szakma létkérdései és mint ilyenek elég fontosak ahh­oz, hogy már az év első napján is ezek jegyében in­dítsuk meg a munkát, ha kell a harcot. Ha az árrombolás kérdését sike­rül, akár a magunk erejével és szervezettségével, akár a kormány megfelelő intézkedéseivel megolda­nunk, úgy számos más rendezetlen ügyünk is megoldást nyer és a szakma eljut abba a helyzetbe, amikor az elkövetkezendő új esz­tendők köszöntése nemcsak üres sablon és a jobb után való remény­telen vágyakozás lesz, hanem ami­kor a tisztességes munka mindnyá­junk számára megtenni a maga gyümölcsét. Ezekkel a gondolatokkal és cél­kitűzésekkel indulunk el az új esz­­tendőben és ezeknek a megvalósu­lásán keresztül kívánjuk, hogy a szakma a jövő év végén eredmény­nyel állíthassa össze számadásait. Füridy Lajos: ASZTALOSMESTEREK LAPJ­A Bornemisza Géza iparü­gyi miniszter nyilatkozata a kontár-kérdésről Müller Antal országgyűlési kép­viselő a parlamentben interpellá­ciót mondott el a kon­tárkérdésről és annak megoldását sürgette. Bornemissza Géza iparügyi mi­niszter az interpellációra válaszol­va, a következő nagyfontosságú választ adta: — A kontárkérdésnek tulajdon­­képen kettős vonatkozása van. Kon­tár elsősorban az, aki ipari­gazol­­vány nélkül, tehát jogosulatlanul űzi iparát. Ezenkívül vannak a ma­gyar gazdasági életben kontárok, akik sajnos, fennálló törvényes ren­delkezések betartásával, tehát ipar-­­ igazolvánnyal, de­­annak az ipar-­­­nak a műveléséhez megkívánható képesítés nélkül űzik iparukat. Ép­pen ezért a kontárkérdés kezelése tulajdonképen kettős. — Az első vonatkozásban a kon­­tárkérdés kezelése tulajdonképen rendőrbirósági feladat. — A kontárkérdés eme részének kezelésére a minisztérium már 1928-ban, illetőleg 1932-ben össze­gyűjtötte az összes vonatkozó jog­szabályokat, ezeket­­egységesen ki­adta, tehát is semmi akadálya annak, hogy a rendőrbíróságok egyöntetű­en ítélkezhessenek és foglalhatnak állást ebben a kérdésben.­­ A kontárkérdés további rende­zésére nincs törvényes lehetőség. A kontárbíróság mindenütt mag van, most már az iparosságon múlik el­sősorban, hogy amennyiben ilyen kontárok garázdálkodásáról tud, tegye meg a szükséges feljelentést és a bíróság példásan fogja azokat megbüntetni.­­ Az iparosságban felmerült a gondolat, hogy kontárkodás esetén ne csak az iparűzőt, hanem a meg­rendelőt is büntessék. Én ezt a gon- KIRCHNER & Co. A. G. GÉPGYÁR LEIPZIG - s magyarországi vezérképviselete VASS HUGÓ Budapest, V., Szalay­ u. 13. Telefon: 22­6-85. Ajánlja elismerten a legjobb nagyteljesítményű és új szerkezetű famegmunkáló gépeit szíj meghajtással vagy beépített elektromotorral Páratlan méretűnek leérkezik az 1936. évi lipcsei vásár A lipcsei vásrral kapcsolatban nagyszabású és páratlanul álló technikai, valamint építőipari vá­sárt is rendeznek, amely 1936 már­cius 1­9-ig tart majd. Ez a tech­nikai és építőipari kiállítás felül fog múlni minden eddigi, hasonló céllal megrendezett vásárt, mert hi­szen tudvalevő, hogy a téli olim­­­piászra, amelyet a jövő évben Gar­­misch-Partenkirchenben rendez­nek, Németországba a világ min­den tájáról nagy tömegek fognak elzarándokolni és így a vásárnak igen nagy propagatív ereje is lesz. A kiállítók — igen helyesen — fel­ismerték ezeknek a szempontoknak jelentőségét és a jelentkezők száma máris oly nagy, hogy most, félév­vel a vásár megnyitása előtt, a ki­állítási terület 18 csarnokát előre ■lefoglalták azok, akik részt akar­nak venni a vásáron. Ez a felfoko­zott érdeklődés vonatkozik termé­szetesen a külföldi gyárosokra is, akik fontosnak tartják, hogy kiál­líthassák új gyártmányaikat, gé­peiket Lipcsében. A jelekből arra lehet következtetni, hogy az 1936. évi­­lipcsei vásár az eddigi mérete­ket messze felül fogja múlni. 1936 január 1. MEGJELENTEK a Bútoripar és az épü­letaszta­losmunkák Irányárai Pontos és részletes árelemzés az ősz­­szel sűrűbben elő­forduló munkákra. Bútoripari irányárak (320 oldal, 230 ábra 3 pengő (Postai szállítási díj 80 fillér) Épületasztalos­­munkák irányárai (Növekvő fokméretek szerint kalkulálva) 2 pengő (Postai szállítási díj 80 fillér) Mindkét könyv megrende­lése esetén a szállítási díj 1.10 pengő. A pénz előre küldendő be az Asztalosmesterek Or­szágos Szövetségéhez OVN­T, Bérkocsis utca 12.) Megkezdték az OTI amnesztia­kérvények tárgyalását 22.000 kérvényt adtak be az egész országban. Utólagosan is alá lehet támasztani a kérelmek jogosultságát. Az IPOK arra kérte a belügy­minisztert, hogy a járuléktartozá­­sok elengedését kérő beadványok benyújtásának határidejét január 1-ig hosszabbítsa meg, mert az ok­tóber 31-iki határidő nem volt elég ahhoz, hogy pontos számvetéseiket Fa- és Fornérértékesítő Kft. Cégvezető Kein Henrik Árban, minőségben tökéletes! Budapest, VIII., József körül 36. Telefon : 37—6—74. Minden megrendelést gyorsan és pon­tosan eszközlünk f­ elkészíthessék. A miniszter mindez­­ideig nem válaszolt még a beadvá­nyára. Az OTI budapesti kerületi pénz­tárához körülbelül 10.000, a vidéki kerületi pénztárakhoz pedig kb. 12.000, összesen mintegy 22.000 kére­lem érkezett be. Száraz asztalos­anyag Pollák Ernő cégnél Budapest, 111., Vörösvári út 123. Telefon: 62-8-61.

Next