Asztalosmesterek Lapja, 1938 (20. évfolyam, 1-35. szám)

1938-01-01 / 1. szám

2ASZTALOSMESTEREK LAPJ­a talán és reménységeink sincsenek, úgy csak a legnagyobb szomorú­sággal és az elkeseredés fájó érzé­seivel bocsájthatnók útjára lapunk­nak újévi számát. Tekintettel azon­ban arra, hogy ennek az ellenke­zője áll fenn és nem vitás, hogy a sikertelenségnek magunk va­gyunk az okozói, mégis bizakodás­sal köszöntjük az új esztendőt és a szakma tagjait, mert így az orvos­lás eszköze a magunk kezében van és rajtunk múlik, hogy akarunk-e az edigi helyzeten változtatni. Hisszük, hogy a szakma tagjai az eddigiekből éppen eleget okultak és azzal az elhatározással indulnak el az új esztendő felé, hogy annak minden lehetőségét józan és okos üzleti politikával, összefogással és egymás megbecsülésével igyekez­nek kihasználni a maguk javára. Ha erre az útra fogunk lépni, úgy az elkövetkezendő esztendő biztosítja az asztalosiparosság szá­mára is végre, hogy az eredményes munka jegyében folyjék le s hogy azután mind sikeresebb esztendők kövessék munkálkodásának állomá­sait. Bornemisza Gáza iparügyi miniszter üzenete a kézművesiparossághoz Az iparügyi miniszter a karácso­nyi ünnepek alkalmával az „Ipar­testületek Lapjá“-ban üzenetet inté­zett a magyar kézművesiparhoz. Ki­emelte a mestervizsga intézményét, amelynek bevezetése nemcsak kor­szerű intézkedés, hanem helyesen al­kalmazva egyúttal mérték is, amely­­lyel csak azokat engedjük a kézmű­vesipar védett területére, akik az önállósuláshoz megkívánt szaktu­dásról és felkészültségről, annak megvizsgálására hivatott bizottság előtt, tanúságot tesznek. Gondoskodott a miniszter arról is, hogy a mestervizsga letétele meg­felelő szakkönyvek kiadása és szak­­tanfolyamok felállítása révén meg­­könnyíttessék. A miniszter intézke­dései a korszerű iparosképzést cé­lozzák. A magyar kézművesiparos­ságnak meg kell értenie az idők intő szavát, eredményesen kell be­kapcsolódnia a tudását fejlesztő tanfolyamokba. Az elharapódzott árrombolásról szólva az iparügyi miniszter többek között a következőket mondotta: az irreális ár nem csak a munkavál­lalóra, hanem az egész iparra ka­tasztrofális kihatású. A magyar ipar józan elemei sohasem feledhe­tik el, hogy az iparosságnak köte­lességei vannak az állammal, a tár­sadalommal, a családjukkal szem­ben, amelynek eleget tenni nemcsak illő, hanem állampolgársági köte­lessége is. A középlejáratú hitelellátás szer­vezésével — mondotta a miniszter — lehetővé kívánom tenni, hogy a kéz­művesipari üzemek, amelyek ily kedvező hitel segítségével rentábilis működést fejthetnek ki, újult erővel kapcsolódhatnak be a nemzeti ter­melésbe. Végül az iparosság összetartásáról szólva kifejtette a miniszter, hogy a helyesen gondolkozó iparostársa­dalomnak rá kell jönnie arra, hogy nem szabad minden bajnak orvos­lását a kormányzattól várnia. Van­nak kérdések és problémák, ame­lyek csak kortársi összefogással oldhatók meg. A törvényhozó aka­rata és az iparosság összefogása együttesen lehet az a megterméke­nyítő erő, amelynek a gazdasági jobblét a gyümölcse. Új rendelet a faanyagok fázisadójáról A Budapesti Közlöny december 24-i számában jelent meg a faanya­gok után fizetendő forgalmiadó váltságról (fázisadóról) szóló új 105.000/1937. évi pénzügyiminszteri rendelet. A rendelet újból szabályozza a forgalmiadó váltság alá eső anya­gok és áruk jegyzékét. A rendelet második paragrafusa értelmében a fényűzési forgalmi adó alól mentesek a fából készült szép­­művészeti alkotások és iparművé­szeti tárgyak, a díszítési célt szol­gáló, fából készült tárgyak, az olyan dobozok, amelyek nem más fényűzési tárggyal együtt történő átruházás esetén elhelyezésre szol­gálnak, az exotikus fákból készült kép- és tükörkeretek, a lakás- és a háztartás berendezésére szolgáló tárgyak (bútorok), az irodai és üz­leti bútorok, a fából készült fal­és mennyezetburkolatok, játéksze­rek, a zongorák és a pianinók. Az előbb felsorolt tárgyak abban az esetben, ha mint régiségek ke­rülnek forgalomba a rendelet élet­belépésétől, fényűzési forgalmi adó alá esnek. Egyébként ha nem régi­ségek, úgy a fényűzési forgalmiadó alól mentesülnek. A forgalmiadó váltság (fázisadó és a forgalmiadó alól) a 10. § (4) pontja értelmében mentesek a következő iparágak: asztalos, ács, barkácsoló, bognár, bútorké­szítő (ideértve a hajlított és fonott­bútor előállítókat is), csónak, yacht (készítő,­ esztergályos, famegmun­káló), bot, ernyő, facipő, facipősa­rok, fadiszmó, faedény, fajáték, fa­redőny, faszeg, faszerszám, háztar­tási cikk, intarzia, kaptafa, orsó, ostor és portálkészítők), fagyapot­­előállító, fakivágó, fatelítő, faszob- Hillít­ vasöntöde és gép­­rt.NI­id 1 gyár r­t. Budapest modellű, legmodernebb szalagfűrésze. Elsőrendű kivitel, kedvező fizetési feltételek. Kapható az egyedárusítónév : Vass Hugó és Társa gép és szerszámkeresk. kft.-n­ál Budapest, V., S­alay­ utca 13. Telefon: 122-633. rász, (műfaragó, pipametsző), fog­vasókészítő, hangszerkészítő, kádár, kárpitos, kefekötő, kerékgyártó, kép­keretező, kocsigyártó, koporsóké­szítő, kosárfonó, láda (doboz) előál­lító léckészítő, létrakészítő, parket­ta előállító, parketta lerakó, seprő- és szitakészítő, talicskakészítő, tek­nő, zsindely előállító, végül a fá­ból való sportcikkek és tornaszerek készítői. Az előbb felsorolt iparágakat a mentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az általuk akár saját számlára, akár munkadíjért előállí­tott áruk adóváltsággal már ter­helt olyan anyagokból (tűzifából, gömbölyűfából, fűrészelt fából, fur­­nérból, lemezből, panellapból vagy olyan árukból készültek, amely áruk után a forgalmiadó váltságot már lerótták és ezzel terhelten kerülnek f­orgalomba. A rendelet az asztalosipar szem­pontjából nem idéz elő különösebb változást azon kívül, amit már em­lítettünk, hogy a forgalmiadó vált­ság kulcsa és ennek megfelelően az adóteher is emelkedik, ami a faanyagok árának alakulásában is éreztetheti hatását. 1938 január 1. Megjelent az átalakítási­tatarozási rendelet A pénzügyminiszter 173.000/1937. VIII. a. sz. alatt rendeletet adott ki, az épületek átalakításával kap­csolatban engedélyezhető adóked­vezményekről. A rendeletet a Bu­dapesti Közlöny december 24-i szá­ma közli. A rendelet részletesen intézkedik arra nézve, hogy mely esetekben és milyen átalakítási munkálatok kap­csán engedélyezhető ház adómentes­ség. Ezek közül szakmánkat közvetle­nül az elavult padlóknak, ajtóknak, abla­koknak újakkal való kicseré­lése és egyéb más munkálatokkal kapcsolatos asztalosipari munkák végzése érdekli. A portálok és kirakatszekrények­re nézve általában a kedvezmény nem terjed ki. A rendelet 5. §-a szerint azonban ha valamely üzlet­helyiségben olyan átalakítást vé­geznek, amely után átalakítási adó­­kedvezmény jár és az átalakítás következtében az üzlethelyiség bére legalább 10 százalékkal emelkedik, a portálénak fából vagy vasból ké­szített vázára és beüvegezésére eső költségek — mint az átalakítással együtt végzett tatarozási költségek — az adókedvezmény szempontjá­ból figyelembe vehetők. Az épület rendes karbantartásá­hoz szükséges olyan munkálatok, melyek az adókedvezményre egyéb­ként nem szolgáltatnak jogalapot, de a rendelet által megszabott át­alakítási munkálatokkal egyidejű­leg kerülnek teljesítésére, mint pl. ajtók és ablakok kijavítása „tata­rozási költségek“ címén, az egyéb költségekhez hozzászámíthatók. A rendelet egyéb részleteire a ké­sőbbiek során még visszatérünk. Az iparügyi miniszter a házfelügyelők által vé­gezhető ipari munkákról A budapesti kereskedelmi és ipar­kamara a napokban felterjesztéssel fordult az iparügyi miniszterhez és e probléma gyökeres megoldását kérte. Az iparügyi miniszter most a következő választ intézte az ügyben a kereskedelmi és iparkamarához: „­ A kamara az ipar jogosítvány­nyal nem bíró házfelügyelők által elkerülhetetlen szükségből végzett ipari munkakeretének rendeleti meghatározását kéri. A szóbanfor­­gó határvonalnak minden bekövet­kezhető esetre szóló megvonása azonban nem lehetséges, a tájékoz­tató jellegű felsorolás pedig sok esetben inkább zavart okoz, mint­sem útbaigazít. Ezért meg kell elé­gednünk a 30.000/1936. Ip. M. számú rendelet 39. paragrafusának máso­dik bekezdésében levő általános sza­bállyal. Ami Budapest székesfővá­ros Lakásbérleti Szabályrendelete 59. paragrafusát illeti, ez az előbb említett miniszteri rendelettel el­lentétben nincs. Az említett szabály­rendeleti rendelkezés ugyanis nem azt mondja, hogy a házfelügyelő va­lamely ipar körébe vágó munkát egyáltalán nem végezhet, hanem csak azt, hogy nem végezhet olyan munkát, amely a fennálló jogszabá­lyok értelmében csak ipari jogosít­vány alapján végezhető. Azt pedig, hogy mily munkának mily körül­mények között végzéséhez kell ipar­igazolvány, továbbá hogy milyen munkát milyen körülmények kö­zött szabad olyannak is végezni, akinek arra szóló iparigazolványa nincsen, a mindenkori közigazgatási szabályok határozzák meg. Fa- és Fornérértékesítő Kft. Cégvezető: Rein Henrik Árban, minőségben tökéletes! Budapest, VIII., József körút 36. Telefon: 137—674. Minden megrendelést gyorsan és pon­tosan eszközlünk ! A Leipzigi Vásár budapesti irodája Magyarország és a német biroda­lom közötti gazdasági viszonyok kedvező továbbfejlesztése arra indí­totta a Leipzigi Vásár Központi Hi­vatalát, hogy Budapesten egy saját irodát nyisson. Az új iroda feladata az, hogy a két ország gazdasági kapcsolatait kiépítse és mindjobban kimélyítse és különösen a magyar üzletembe­rek üzleti összeköttetései létesítésé­nél segítségére legyen. A vásáriroda elsősorban a Leip­zigi Vásár magyar látogatóinak ki- Famegmunkálás VII., Jobbágy­ u. 11. (volt Bem-utca) Ambrovits László Telefon : 349—796.

Next