Auto és Motorujság, 1923 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-01 / 1. szám

Budapest, 1923 január 1 A MAGYAR AUTÓVEZETŐK ÉS SZERELŐK HIVATALOS MŰSZAKI LAPJA OFFIZIELLES TECHNISCHES ORGAN DER UNG. KRAFTWAGENFÜHRER U. MONTEURE AUTO • MOTOR • KERÉKPÁR • REPÜLŐGÉP • SPORT • KERESKEDELEM MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN • ÁRA PÉLDÁNYONKÉNT 50 K ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre.................................. 1000 korona Félévre............................................. 500 korona Negyedévre ................................... 250 korona SZERKESZTIK: SCHREIBER JÓZSEF WITTENBERG OTTÓ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Budapest, VII. Dohány­ utca 92. szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 53116 Érdekes kísérletek benzinpótló üzemmel. Egyik hazai autóvállalatunk egy teljes év óta járatja autóit kísérlet céljából az olajgázgyártásból adódó benzolszerű szénhidrogénpárlattal. A párlat fajsúlya 15 ° C mellett 885 gr/lit., kilo­­gramonkénti melegtarta­lma pedig 9.700—10.000 kalória volt. Az év első felében a gépkocsik minden nehézség nélkül ugyanolyan teljesítményeket és fogyasztásokat értek el sokkal kisebb üzemanyag­költség mellett, mint benzinüzem alkalmával. Ez év őszén azonban a gépek munkateljesítménye fo­kozatosan csökkent. A motorok szétszerelése a szívócsatornák oly nagymérvű lerakódását mutatta, hogy azokon ugyancsak nagyon kevés gáz juthatott át a henge­rekbe. Ez volt a magyarázata a gépek teljesítőké­pessége csökkenésének. Nagymérvű lerakódások mutatkoztak a motor­nak hidegebb részén, amelyek kemény koromszerű jelleggel bírtak és oly mérvben léptek föl, hogy a szívószelepek minduntalan fölakadtak, a porlasz­tóba való lángvisszavágódások s velük porlasztó­­égések napirenden voltak, így radikális közbelépés volt szükséges, hogy az üzem nevezett anyaggal, melynek költségei nem sokkal haladták meg a benzin árának egytizedét, fentartható legyen. A koromszerű szénlerakódás a motorok szívó­­csatornáiban és hidegebb részein nem volt megma­gyarázható és csak akkor tűnt ki ezek lényege, ami­kor oly motorokat szedtek szét, amelyekkel üzem­közben még nehézség nem volt. Ekkor kiviláglott ugyanis, hogy a lerasóadmány kátrányszerű raga­csos anyag s koromszerűvé csak a szelepek fönn­­akadása folytán keletkezett lángvisszavágódások s az ez alkalommal történt oxidáció következtében váltak. A kátrányszerű lerakódások szeszben oldhatók voltak s ez egyelőre módot adott arra, hogy addig, mig az új lerakódásmentes párlat elkészül, a kocsik a raktáron lévő anyaggal üzemben tarthatók le­gyenek. E célból az összes motorok 2,5 at-ás gőzzel ki­fli­tattak, miáltal a csatornák teljesen kitisztultak s a további üzemhez az összes kocsik oly üzemanya­got kaptak, mely 95% benzolból és 5% 9(°"-os dena­turált szeszből állott. Az üzemanyag l­erakadmányának megszünte­tése érdekében végzett kísérletek arra a következte­tésre vezettek, hogy a tavaszi párlat nyersanyaga több év óta állt raktáron ,s a benne lebegő kátrányos részek lassanként leü­llepedtek, míg az őszi anyag friss gázgyári termék lévén, a tavaszi anyag desz­­tillálásakor követett eljárás ez utóbbinál megfelelő nem volt. A szívócsatornák hőmérséklete a 80° C-t nem haladja meg, csak kivételes esetben. A párlat deszti­lálása 90° C-on történt, tehát a 80° és 90° kö­zött elpárologtatható lerakód­vány a 90°-nál hide­gebb motorrészeken lerakódott. Ehhez járult, hogy a phenollerakódmány a szívókanálisban a karburá­­lási levegő hozzájutásával mint polimerizált phenol csapódott ki, tehát már a szívótorokban kezdődött a kátránylerakódás, mely természetesen a fojtó és szabályzócsappantyúkat is­­a használhatatlanságig bevonta. A ma használatos nehéz benzinek desztil­­lálása hőfoka ugyancsak 90—95° ugyan, de itt az el­párol­hatatlan frakció folyékony maradván, a ro­hanó gázoszlop által részben a hengerekbe jut, ahol a kompressziótempe­ratúra elpárolja, ami pedig a szívócsőben maradt, az a motor leállításakor a por- ta­rtótorkon —­ amint azt mindnyájan tapasztaltuk — ki is folyik. A benzolpárlat párologhatatlan részei evvel szemben a falakhoz tapad s ott meg is marad mint leraskódmány. A fönt említett 5%-os borszeszhozzáa­dással kö­rülbelül egy hónapja járnak kisérletképen a kocsik, eddig káros lerakódások nem észleltettek s addig, miig az új párlat, mely maximálisan 80° C mellett fog pároltatni, elkészül, a gépek ezzel az üzem­anyaggal tartatnak üzemben. A további eredmé­nyekről a kísérletek el­haladása mérgében beszá­molunk.­­.

Next