Auto és Motorujság, 1923 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-01 / 1. szám
Budapest, 1923 január 1 A MAGYAR AUTÓVEZETŐK ÉS SZERELŐK HIVATALOS MŰSZAKI LAPJA OFFIZIELLES TECHNISCHES ORGAN DER UNG. KRAFTWAGENFÜHRER U. MONTEURE AUTO • MOTOR • KERÉKPÁR • REPÜLŐGÉP • SPORT • KERESKEDELEM MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN • ÁRA PÉLDÁNYONKÉNT 50 K ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre.................................. 1000 korona Félévre............................................. 500 korona Negyedévre ................................... 250 korona SZERKESZTIK: SCHREIBER JÓZSEF WITTENBERG OTTÓ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Budapest, VII. Dohány utca 92. szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 53116 Érdekes kísérletek benzinpótló üzemmel. Egyik hazai autóvállalatunk egy teljes év óta járatja autóit kísérlet céljából az olajgázgyártásból adódó benzolszerű szénhidrogénpárlattal. A párlat fajsúlya 15 ° C mellett 885 gr/lit., kilogramonkénti melegtartalma pedig 9.700—10.000 kalória volt. Az év első felében a gépkocsik minden nehézség nélkül ugyanolyan teljesítményeket és fogyasztásokat értek el sokkal kisebb üzemanyagköltség mellett, mint benzinüzem alkalmával. Ez év őszén azonban a gépek munkateljesítménye fokozatosan csökkent. A motorok szétszerelése a szívócsatornák oly nagymérvű lerakódását mutatta, hogy azokon ugyancsak nagyon kevés gáz juthatott át a hengerekbe. Ez volt a magyarázata a gépek teljesítőképessége csökkenésének. Nagymérvű lerakódások mutatkoztak a motornak hidegebb részén, amelyek kemény koromszerű jelleggel bírtak és oly mérvben léptek föl, hogy a szívószelepek minduntalan fölakadtak, a porlasztóba való lángvisszavágódások s velük porlasztóégések napirenden voltak, így radikális közbelépés volt szükséges, hogy az üzem nevezett anyaggal, melynek költségei nem sokkal haladták meg a benzin árának egytizedét, fentartható legyen. A koromszerű szénlerakódás a motorok szívócsatornáiban és hidegebb részein nem volt megmagyarázható és csak akkor tűnt ki ezek lényege, amikor oly motorokat szedtek szét, amelyekkel üzemközben még nehézség nem volt. Ekkor kiviláglott ugyanis, hogy a lerasóadmány kátrányszerű ragacsos anyag s koromszerűvé csak a szelepek fönnakadása folytán keletkezett lángvisszavágódások s az ez alkalommal történt oxidáció következtében váltak. A kátrányszerű lerakódások szeszben oldhatók voltak s ez egyelőre módot adott arra, hogy addig, mig az új lerakódásmentes párlat elkészül, a kocsik a raktáron lévő anyaggal üzemben tarthatók legyenek. E célból az összes motorok 2,5 at-ás gőzzel kiflitattak, miáltal a csatornák teljesen kitisztultak s a további üzemhez az összes kocsik oly üzemanyagot kaptak, mely 95% benzolból és 5% 9(°"-os denaturált szeszből állott. Az üzemanyag lerakadmányának megszüntetése érdekében végzett kísérletek arra a következtetésre vezettek, hogy a tavaszi párlat nyersanyaga több év óta állt raktáron ,s a benne lebegő kátrányos részek lassanként leüllepedtek, míg az őszi anyag friss gázgyári termék lévén, a tavaszi anyag desztillálásakor követett eljárás ez utóbbinál megfelelő nem volt. A szívócsatornák hőmérséklete a 80° C-t nem haladja meg, csak kivételes esetben. A párlat desztilálása 90° C-on történt, tehát a 80° és 90° között elpárologtatható lerakódvány a 90°-nál hidegebb motorrészeken lerakódott. Ehhez járult, hogy a phenollerakódmány a szívókanálisban a karburálási levegő hozzájutásával mint polimerizált phenol csapódott ki, tehát már a szívótorokban kezdődött a kátránylerakódás, mely természetesen a fojtó és szabályzócsappantyúkat isa használhatatlanságig bevonta. A ma használatos nehéz benzinek desztillálása hőfoka ugyancsak 90—95° ugyan, de itt az elpárolhatatlan frakció folyékony maradván, a rohanó gázoszlop által részben a hengerekbe jut, ahol a kompressziótemperatúra elpárolja, ami pedig a szívócsőben maradt, az a motor leállításakor a por- tartótorkon — amint azt mindnyájan tapasztaltuk — ki is folyik. A benzolpárlat párologhatatlan részei evvel szemben a falakhoz tapad s ott meg is marad mint leraskódmány. A fönt említett 5%-os borszeszhozzáadással körülbelül egy hónapja járnak kisérletképen a kocsik, eddig káros lerakódások nem észleltettek s addig, miig az új párlat, mely maximálisan 80° C mellett fog pároltatni, elkészül, a gépek ezzel az üzemanyaggal tartatnak üzemben. A további eredményekről a kísérletek elhaladása mérgében beszámolunk..