Auto és Motorujság, 1923 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-01 / 1. szám
4. OLDAL * 1. SZÁM AUTT: A művészet és a gépkocsi. Irta: THOMAS L. HIBBARD. A gépkocsiépítést tárgyaló egy kiadvány levelezési rovatában a közelmúltban egy cikk jelent meg, amely autókarosszériatervezőink és gyárosaink képességét becsmérli. A cikk írója amellett érvel, hogy ami ,a művészi kivitelt illeti, autókarosszériatervezőink tehetségtelenek és készítményeik nem érik el a bútortervezők, díszítők és műépítészek esztétikai színvonalát, noha ezt bizonyos mérvben helyesnek ismerem el, viszont azt hiszem, hogy mindenki hozzájárul ahhoz a kijelentésemhez, hogy az autókarosszériaépítés művészete sok igen szép példánnyal dicsekedhet, és hogy itt az általános irányzat oda törekszik, hogy az autókarosszériatervezetben úgy külsőleg, mint belsőleg, fokozatosan szebb és szebb dolgokat produkáljon. Az alapnehézségek, ami a háztervezést és díszítést illeti, nem olyan szűk korlátok közt mozognak, mint amilyeneket az autókarosszéria tervezőjének le kell küzdenie. Engedjék meg, hogy itt ennek a tételnek néhány lényeges pontjára rávilágítsak, és bizton hiszem, hogy ,a műépítész egyetért velem abban, hogy az autókarosszéria tervezőjének épp e nehézségeik miatt nehéz a feladata. Először is azért, mert az autókarosszéria mozgó alapon épül. A kocsi szerkezete rugókon nyugszik és az acélkeret semmiesetre sem lehet mereven megrögzített, minthogy a lökés és lengés fölfogása céljából némileg ruganyosnak készül. Erre a hajlékony alapzatra az autó- sklarosszéria építőnek tekintettel kell lennie és így alkatszerkezetében nagymérvű mozgásfölszívásról kell gondoskodnia. A fentebbi okok tehát azzal a ténnyel együtt, hogy a karosszéria bizonyos súlynál nem nyomhat többet, erősen befolyásolják a tervezést. Szerkezeti okoknál fogva, úgy mint kényelmi szempontból, az autókarosszériának bizonyos korlátolt méretek szerint kell épülnie, melyek a tervezésre is kihatnak. Az ablakok nagysága és alakja, az ablakkeret, úgy mint a kocsitető magassága a kocsifenéktől nem határozható meg önkényesen és így munkájában a tervező itt is korlátozott. A főproblémák egyike, melyeket a gépkocsikarosszéria tervezésénél meg kell oldanunk, a kerekek bekapcsolása az általános tervezetbe. A vonalak elemeinél minden más téren csekély eltérés megengedhető, de a kerék formája természetszerűen köralakú kell hogy legyen, így hát a probléma megoldása abban csúcsosodik ki, hogy a körök a tervezetbe bekebeleztessenek. Ha az automobil, mint régente a szán, hajtókészüléken épülne föl, az autókarosszériatervezés lehetőségei erősen gyarapodnának. De minthogy kerekeket kell rajta alkalmaznunk, a tömör, szögletes formától el kell tekintenünk és bizonyos mérvű görbe vonalakat kell alkalmaznunk és ez az autókarosszériatervezésnél most már vezérelvül szolgál. A kocsi sárvédője arra használható, hogy a túlzott geometriai kör és magának a karosszériának szabadabban lefutó vonalai között azt áthidalja. Ezért tehát a sárvédő nagy fontossággal bír és emiatt a tervezést nem a kerettervezőre, hanem az autókarosszériatervezőre kell bízni. A karosszériára nézve kétféle általános stílus áll fönn: a gömbölyű és a szögletes. Tényleg azonban az autókarosszériaépítésnél sem merőleges vonal, sem lapos sík nem használható, minthogy a karosszéria összes felületei ivettek, úgy hogy az a vonal, amely oldalt nézve egyenesnek tetszik, fölülről nézve minden bizonnyal hajlott vonalnak mutatkozik. Továbbá, ha egy szép gépkocsi tervezetét gondosan elemezzük, mindig arra az eredményre jutunk, hogy a kocsikarosszéria alakjai és éle, de legfőkép profilvonala mindig görbe vonalban végződik. Az autókarosszériatervezés ama ritka művészetághoz tartozik, amelyben az az elv testet ölt, hogy az egyenes vonalnak görbe vonalba kell futnia, szintúgy visszafelé is. Aki tapasztalásból ismeri az új épületeken alkalmazott, rosszul csukódó ajtókat, méltányolni fogja, milyen nehézséggel jár egy görbe vonalban tartott ajtót alkalmazni, amelynek ezenfelül simán be kell csapódnia, hogy jól csukódjék. A karosszériát belülről bírálva, minden bizonnyal elismerik, hogy nincs alkalom a perspektívára számítani, amikor az autókarosszériát fölépítjük. Csak igen ritkán fordul elő még a legnagyobb autó belsejében is, hogy 20 métert meghaladó perspektívát biztosíthatunk. A bent ülő tehát csak közvetlen közelből szemlélheti a körülötte levőt és ezt abelső díszítés tervezésénél szem előtt is kell tartanunk. És ha tekintetbe vesszük, hogy a kocsi külső látképe bizonyos magasságú tetőt követel, nyilvánvaló lesz, hogy a tervezőnek még ezzel a korlátozással is számolnia kell. És ennélfogva még több kikötést is tekintetbe kell vennie, amelyekkel munkája bizonyos vonalakra szorítkozik, amik megakadályozzák abban, hogy teljes művészi ambícióját érvényesíthesse. " Nem célom, hogy valamennyi autókarosszériatervezőnek és autógyárosnak védelmére keljek teljesítményüket illetően, csak azt igyekeztem kifejteni, hogy a tetszetős alakú gépkocsik előállítása nem megy olyan simán. Az autókarosszériaépítésnél tömérdek bűnt és atrocitást követnek el, de ezért nem mindig a tervező hibáztatható. A gyártási eljárás és a költség kérdése is erősen beleszól az autókarosszériaépítésbe, és az autóvásárló közönség néha furcsa nézeteket vall a kocsik tetszetős formáját illetően. Tömérdek olyan tervezőnk van, aki, ha szabad kezet engednek neki, úgy külsőleg, mint belsőleg elsőrendű művészi munkát végezne. És manapság sok olyan gépkocsi fut az utcán, amelyet akárki megcsodálhat, vagy előkelő külső, mint a szabadon lefutó vonalak, vagy a tetszetős színezés tekintetében. 1923 JANUÁR Fogaskerék, fogaskúg, fogastengely, fogasrúár Óragyár " 1 .................................. - 11 1 .............. ■ - ■■■■■■■——........ 0 Szklam lit CÍM. 32 válogatott nemes anyagból, szabatos kivitelben, minden megadott méretben rövid idő alatt készül . Telefon 154-34