Auto és Motorujság, 1923 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-01 / 1. szám

4. OLDAL * 1. SZÁM AUTT: A művészet és a gépkocsi. Irta: THOMAS L. HIBBARD. A gépkocsiépítést tárgyaló egy kiadvány leve­lezési rovatában a közelmúltban egy cikk jelent meg, amely au­t­ókarosszér­i­at­er­vezői­nk és gyárosaink ké­pességét becsmérli. A cikk írója amellett érvel, hogy ami ,a művészi kivitelt illeti, autókarosszériaterve­­zőink tehetségtelenek és készítményeik nem érik el a bútortervezők, díszítők és műépítészek esztétikai színvonalát, noha ezt bizonyos mérvben helyesnek ismerem el, viszont azt hiszem, hogy mindenki hozzá­járul ahhoz a kijelentésemhez, hogy az autókarosszé­­riaépítés művészete sok igen szép példánnyal dicse­kedhet, és hogy itt az általános irányzat oda törek­szik, hogy az autókarosszériatervezetben úgy külső­leg, mint belsőleg, fokozatosan szebb és szebb dolgo­kat produkáljon. Az alapnehézségek, ami a háztervezést és díszí­tést illeti, nem olyan szűk korlátok közt mozognak, mint amilyeneket az autókarosszéria tervezőjének le kell küzdenie. Engedjék meg, hogy itt ennek a té­telnek néhány lényeges pontjára rávilágítsak, és bizton hiszem, hogy ,a műépítész egyetért velem ab­ban, hogy az autókarosszéria tervezőjének épp e ne­hézségeik­ miatt nehéz a feladata. Először is azért, mert az autókarosszéria mozgó alapon épül. A kocsi szerkezete rugókon nyugszik és az acélkeret semmi­­esetre sem lehet mereven megrögzített, minthogy a lökés és lengés fölfogása céljából némileg ruga­nyosnak készül. Erre a hajlékony alapzatra az autó- sk­la­ross­zé­r­i­a ép­í­t­ő­n­ek tekintettel kell lennie és így alkatszerkezetében nagymérvű mozgásfölszívásról kell gondoskodnia. A fentebbi okok tehát azzal a ténnyel együtt, hogy a karosszéria bizonyos súlynál nem nyomhat többet, erősen befolyásolják a ter­vezést. Szerkezeti okoknál fogva, úgy mint kényelmi szempontból, az autókarosszériának bizonyos korlátolt méretek szerint kell épülnie, melyek a tervezésre is kihatnak. Az ablakok nagysága és alakja, az ablak­keret, úgy mint a kocsitető magassága a kocsifenék­től nem határozható meg önkényesen és így mun­kájában a tervező itt is korlátozott. A főproblémák egyike, melyeket a gépkocsi­karosszéria tervezésénél meg kell oldanunk, a kere­kek bekapcsolása az általános tervezetbe. A vonalak elemeinél minden más téren csek­ély eltérés megen­gedhető, de a kerék formája természetszerűen kör­­alakú kell hogy legyen, így hát a probléma megol­dása abban csúcsosodik ki, hogy a körök a terve­zetbe bekebeleztessenek. Ha az automobil, mint ré­­gente a szán, hajtókészüléken épülne föl, az au­tó­kar­osszériatervezés lehetőségei erősen gyarapodná­nak. De minthogy kerekeket kell rajta alkalmaz­­nu­n­k­, a tömör, szögletes formától el kell tekintenünk és bizonyos mérvű görbe vonalakat kell alkalmaz­nunk és ez az autókarosszériatervezésnél most már vezérelvül szolgál. A kocsi sárvédője arra használható, hogy a túlzott geometriai kör és magának a karosszé­riának szabadabban lefutó vonalai között azt áthidalj­a. Ezért tehát a sárvédő nagy fontossággal bír és emiatt a tervezést nem a kerettervezőre, hanem az autókarosszériatervezőre kell bízni. A karosszériára nézve kétféle általános stílus áll fönn: a gömbölyű és a szögletes. Tényleg azonban az autókarosszériaépítésnél sem merőleges vonal, sem lapos sík nem használható, minthogy a karosszéria összes felületei ivettek, úgy hogy az a vonal, amely oldalt nézve egyenesnek tetszik, fölülről nézve min­den bizonnyal hajlott vonalnak mutatkozik. To­vábbá, ha egy szép gépkocsi tervezetét gondosan elemezzük, mindig arra az eredményre jutunk, hogy a kocsikarosszéria alakjai és éle, de legfőkép profil­­vonala mindig görbe vonalban végződik. Az autó­­karosszériatervezés ama ritka mű­vészetághoz tarto­zik, amelyben az az elv testet ölt, hogy az egyenes vonalnak görbe vonalba kell futnia, szintúgy vissza­felé is. Aki tapasztalásból ismeri az új épületeken al­kalmazott, rosszul csukódó ajtókat, méltányolni fogja, milyen nehézséggel jár egy görbe vonalban tartott ajtót alkalmazni, amelynek ezenfelül simán be kell csapódnia, hogy jól csukódjék. A karosszériát belülről bírálva, minden bi­zonnyal elismerik, hogy nincs alkalom a perspektí­vára számítani, amikor az autókarosszériát fölépít­jük. Csak igen ritkán fordul elő még a legnagyobb autó belsejében is, hogy 2­­0 métert meghaladó perspektívát biztosíthatunk. A bent ülő tehát csak közvetlen közelből szemlélheti a körülötte levőt és ezt a­­belső díszítés tervezésénél szem előtt is kell tartanunk. És ha tekintetbe vesszük, hogy a kocsi külső látképe bizonyos magasságú tetőt követel, nyilvánvaló lesz, hogy a tervezőnek még ezzel a kor­látozással is számolnia kell. És ennélfogva még több kikötést is tekintetbe kell vennie, amelyekkel mun­kája bizonyos vonalakra szorítkozik, amik mega­ka­­dályozzák abban, hogy teljes művészi ambícióját érvényesíthesse. " Nem célom, hogy valamennyi autókarosszéria­­tervezőnek és autógyárosnak védelmére keljek teljesítményüket illetően, csak azt igyekeztem kifej­teni, hogy a tetszetős alakú gépkocsik előállítása nem megy olyan simán. Az autókarosszériaépítésnél tömérdek bűnt és atrocitást követnek el, de ezért nem mindig a tervező hibáztatható. A gyártási el­járás és a költség kérdése is erősen beleszól az autó­­karosszériaépítésbe, és az autóvásárló közönség néha furcsa nézeteket vall a kocsik tetszetős formáját illetően. Tömérdek olyan tervezőnk van, aki, ha szabad kezet engednek neki, úgy külsőleg, mint bel­sőleg elsőrendű művészi munkát végezne. És ma­napság sok olyan gépkocsi fut az utcán, amelyet akárki megcsodálhat, vagy előkelő külső, mint a szabadon lefutó vonalak, vagy a tetszetős színezés tekintetében. 1923 JANUÁR Fogaskerék, fogaskúg, fogastengely, fogasrúá­r Óragyár " 1 .............................­..... - 11 1 .............. ■ - ■■■■■■■——........ 0 Szklam lit CÍM. 32 válogatott nemes anyagból, szabatos kivitelben, minden megadott méretben rövid idő alatt készül . Telefon 154-34

Next