Auto és Motorujság, 1924 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1924-01-01 / 1-2. szám
10.OLDAL * 1-2. SZÁM 1924 JANUÁR 1-15 A D. S. de Lavaud-féle önműködő sebességváltó. A párisi őszi autókiállításon volt látható az önműködő sebességváltónak ez az új típusa, mely bár még nem forrott ki tökéletesen, de egy egészen új megoldási módot hoz a sebességváltók ezernyi változata terén. Működési elve két fokozatra bontható: 1. A motor folytonos forgómozgását vele arányos és egyidejű lengő mozgások sorozatává alakítja át. Ezen kilengések különböző nagyságúak a kocsi vontatási ellenállásának változása szerint. A vontatási ellenállás növekedtével a kilengések nagysága csökken és viszont. 2. A második fázisban a szerkezet a fentemlített lengőmozgást a hátsókerekek tengelyére megfelelő rudazat segélyével mint forgómozást viszi át. A forgómozgás sebessége a kilengések mértékével, tehát a vontatási ellenállással fordítva arányos. A szerkezet leírása a következő: A motor tengelyének a meghosszabbításában a dörzskapcsoló mögött van az A tengely, a rajzon a P-vel jelölt jellegzetes hosszmetszettel. Keresztmetszete négyzet, B hüvely az A-ra illő négyzetes belvilága és az A tengellyel forog. Ezen B hüvely az A tengelyre merőleges irányban az 0 pont körül lengő mozgást végezhet, mely mozgást S tengely vezérli. 0 és S tengelyek B forgóhüvelyben megerősítve az A tengely megfelelő nyílásaiban mozoghatnak (O és A B hüvely külsején két golyóscsapágy C tárcsát hordja. C tárcsa egy sorozat D csapot hord. A D csapokhoz az E-vel jelölt rudak csatlakoznak. Mindegyik E rúd G vége az iV-nel jelölt szabadonfutó gyűrűhöz van erősítve. Minden N szabadonfutó gyűrű golyós szabadonfutó szerkezet segélyével f nyíl által jelzett irányban kapcsolatot nyerhet az M aggyal. A C tárcsa azonkívül két átlósan elhelyezett H-val jelölt csapot tart csatlakozólag az F gyűrűhöz. F gyűrű másik két átlósan elhelyezett H-ra merőleges csappal van ellátva, melyek L villa végeiben vannak ágyazva. Ezen L villa csak hosszmozgást tud A végezni, forgás ellen biztosítva van. L villa rudja L' alaplap és K rugó közvetítésével X öntvényen támaszkodik. X semminemű hosszkitérést nem végez. M úgy, mely forgómozgását az N szabadonfutó gyűrűtől nyeri, ezt a mozgást a rajz síkja szerinti elülső felével a kocsi halkerekére ható B hajtótengely útján megfelelő golyós átviteli szerkezettel közvetíti. Malmiak a rajz síkja szerinti hátsó része azonos módon működik a balkerékre. A hátramenet a kerekek és az B tengelyek közé iktatott bolygókerekek útján létesül. A szerkezet működési módja a következő: A forgó A tengely B hüvelyt magával viszi. B hüvely tengelye A körül egy kúpot ír le. C tárcsát az L villához FI csapokkal kötött F gyűrű nem engedi forogni, tehát ez a tárcsa a rajz síkjában merőleges 0 tenger körül kényszerül lengőmozgást végezni. Az 0 tengelyt A forgása magával viszi. Ennek eredményekép minden rúdfej az /1 és f- nyilak irányában lengőmozgást végez. Minden rúd lengőmozgása a megfelelő N szabadonfutó kapcsológyűrűhöz vitetik át. Az N minden félmozgása az / nyíl irányában a golyós zárószerkezet útján mint ugyanezen irányú lökés átadódik M agyra, tehát a kerekek B meghajtótengelyére. N ellenkező irányú félmozgását a szabadonfutó szerkezet nem közvetíti és így az M agyra, tehát a hajtótengelyekre sem vitetik át. így tehát látjuk, hogy M agy az N emeltyűk összes pozitív impulzusait a maguk teljességében fölveszi, míg a negatív mozgások hatástalanok reá. Differenciálhatás. Kanyarodás alkalmával a külső kerék előresietvén, tengelyét a szabadonfutó szerkezet nem hajthatja, míg a belső kerék a hajtószerkezet teljes működését fölveszi, sőt, lassabban forogván, megnövekedett ellenállásával az áttételi viszonyt meg is növeli. Önműködő áttételváltozás. A kerekekre ható minden ellenállásnövekedés azonos arányban növeli a rudazat ellennyomását, tehát hatást gyakorol a C tárcsára. Ez a növekedett nyomás C tárcsa hajlásszögét, annak tengelyeit O' és L' nyílásokban csúsztatva, csökkenti. Ekkor O csap az ábra szerinti jobboldal felé csúszva magával viszi az L villát, melynek rúdjára erősített U alaplapja összenyomja K rugót. Az ellenállás szerinti kisebb vagy nagyobb rugónyomás szabályozza a C tárcsa szögelhelyezését, tehát annak f1 és f irányú kilengéseinek nagyságát azonos motorfordulatszám mellett, ezzel kapcsolatban az M agy, tehát a hajtókerekek forgási sebességét is. Ha a C tárcsa az A tengelyre merőleges helyzetet veszi föl, kilengése nincs, tehát a kerekek teljes motorfordulatszám mellett is állnának. A motor és a kerekek közötti áttételi viszony a C tárcsa kilengéseinek nagyságával, tehát a K rugó összenyomásával arányos. Nagy vontatási ellenállás esetén a K rugó erősen összenyomódik, C tárcsa igen kis kilengéseket végez, a kocsi igen nagy motor fordulatszám mellett is csak lassan, de állandó teljes erőhatás alatt halad s igy igen nagy emelkedések legyőzésére képes. az „utomobilisták Zsebkönyvét HI-ik kiadása bő tartalommal megjelent. Ára 4000 K autóátvonómáz! •IaoildTI97 a legjobb angol és amerikai msMMM.mM.Mi gyártmányokkal egyenrangú Rülinkri japán lakkfesték minden színben Telefon: 22-58, 115-29 Krayer E. és Társa lakkgyár, Budapest V, Váci út 34 Hirdessünk az „AUTÓ- ÉS MOTORÚJSÁG“-ban!