Auto és Motorujság, 1924 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1924-01-01 / 1-2. szám

JO.OLDAL * 1-2. SZÁM 1924 JANUÁR 1-15 A D. S. de Lavaud-féle önműködő sebességváltó. A párisi őszi autókiállitáson volt látható az ön­működő sebességváltónak ez az uj típusa, mely bár még nem forrott ki tökéletesen, de egy egészen u,j megoldási módot hoz a sebességváltók ezernyi vál­tozata terén. Működési elve két fokozatra bontható: 1. A motor folytonos forgómozgását vele arányos és egyidejű lengő mozgások sorozatává alakitja át. Ezen kilengések különböző nagyságúak a kocsi von­tatási ellenállásának változása szerint. A vontatási ellenállás növekedtével a kilengések nagysága csök­ken és viszont. 2. A második fázisban a szerkezet a föntemlitett lengőmozgást a hátsókerekek tengelyére megfelelő rudazat segélyével mint forgómozást viszi át. A forgómozgás sebessége a kilengések mértékével, tehát a vontatási ellenállással forditva arányos. A szerkezet leírása a következő: I A motor tengelyének a meghosszabbításában a dörzskapcsoló mögött van az A tengely, a rajzon a P-vel jelölt jellegzetes hosszmetszettel. Keresztmet­szete négyzet. B hüvely az A-ra illő négyzetes bel- világu és az A tengellyel forog. Ezen B hüvely az A tengelyre merőleges irányban az 0 pont körül lengő mozgást végezhet, mely mozgást S tengely vezérli. 0 és S tengelyek B forgóhüvelyben megerősítve az A tengely megfelelő nyílásaiban mozoghatnak (O'ésS A B hüvely külsején két golyóscsapágy C tárcsát hordja. C tárcsa egy sorozat D csapot hord. A D csapok­hoz az E-vel jelölt rudak csatlakoznak. Mindegyik E rúd G vége az iV-nel jelölt szabadonfutó gyűrű­höz van erősítve. Minden N szabadonfutó gyűrű golyós szabadonfutó szerkezet segélyével f nyíl által jelzett irányban kapcsolatot nyerhet az M aggyal. A C tárcsa azonkívül két átlósan elhelyezett H-val jelölt csapot tart csatlakozólag az F gyűrűhöz. F gyűrű másik két átlósan elhelyezett H-ra merő­leges csappal van ellátva, melyek L villa végeiben vannak ágyazva. Ezen L villa csak hosszmozgást tud Arégezni, forgás ellen biztosítva van. L villa rudja L' alaplap és K rugó közvetítésével X öntvényen tá­maszkodik. X semminemű hosszkitérést nem végez. M agy, mely forgómozgását az N szabadonfutó gyű­rűtől nyeri, ezt a mozgást a rajz síkja szerinti elülső felével a kocsi halkerekére ható B hajtóten­gely utján megfelelő golyós átviteli szerkezettel köz­vetíti. M almiak a rajz síkja szerinti hátsórésze azo­nos módon működik a balkerékre. A hátramenet a kerekek és az B tengelyek közé iktatott bolygókerekek utján létesül. A szerkezet működési módja a következő: A forgó A tengely B hüvelyt magával viszi. B hüvely tengelye A körül egy kúpot ir le. C tárcsát az L villához FI csapokkal kötött F gyűrű nem en­gedi forogni, tehát ez a tárcsa a rajz síkjában merő­leges 0 tengeW körül kényszerül lengőmozgást végezni. Az 0 tengelyt A forgása magával viszi. Ennek eredményekép minden rudfej az /1 és f- nyi­lak irányában lengőmozgást végez. Minden rúd lengőmozgása a megfelelő N szabadonfutókapesoló- gyürühöz vitetik át. Az N minden félmozgása az / nyíl irányában a golyós zárószerkezet utján mint ugyanezen irányú lökés átadódik M agyra, tehát a kerekek B meg­hajtótengelyére. N ellenkező irányú félmozgását a szabadonfutószerkezet nem közvetíti és igy az M agyra, tehát a hajtótengelyekre sem vitetik át. így tehát látjuk, hogy M agy az N emeltyűk összes pozitív impulzusait a maguk teljességében fölveszi, mig a negatív mozgások hatástalanok reá. Differenciálhatás. Kanyarodás alkalmával a külső kerék előresiet­vén, tengelyét a szabadonfutószerkezet nem hajt­hatja, mig a belső kerék a hajtószerkezet teljes mű­ködését fölveszi, sőt, lassabban forogván, megnöve­kedett ellenállásával az áttételi viszonyt meg is növeli. Önműködő áttételváltozás. A kerekekre ható minden ellenállásnövekedés azonos arányban növeli a rudazat ellennyomását, tehát hatást gyakorol a C tárcsára. Ez a növekedett nyomás C tárcsa hajlásszögét, annak tengelyeit O' és S' nyílásokban csúsztatva, csökkenti. Ekkor O csap az ábra szerinti jobboldal felé csúszva magával viszi az L villát, melynek rudjára erősített U alaplapja összenyomja K rugót. Az ellenállás szerinti kisebb vagy nagyobb rugónyomás szabályozza a C tárcsa szögelhelyezését, tehát annak f1 és f irányú kilen­géseinek nagyságát azonos motorfordulatszám mel­lett, ezzel kapcsolatban az M agy, tehát a hajtókere­kek forgási sebességét is. Ha a C tárcsa az A ten­gelyre merőleges helyzetet veszi föl, kilengése nincs, tehát a kerekek teljes motorfordulatszám mellett is állnának. A motor és a kerekek közötti áttételi viszony a C tárcsa kilengéseinek nagyságával, tehát a K rugó összenyomásával arányos. Nagy vontatási ellenállás esetén a K rugó erősen összenyomódik, C tárcsa igen kis kilengéseket végez, a kocsi igen nagy motor fordulatszám mellett is csak lassan, de állandó teljes erőhatás alatt halad s igy igen nagy emelke­dések legyőzésére képes. az „£u!omobilisták Zsebkönyvét HI-ik kiadása bő tartalommal megjelent. Ára 4000 K Mutóátvonőmáz! •Iao1ltlTI97 a legjobb angol és amerikai msMMM.mM.Mi gyártmányokkal egyenrangú R ülinliri japán lakkfesték minden színben Telefon: 22-58, 115-29 Krayev E. és Társa lakkgyár, Budapest V, Váci-ut 34 Hirdessünk az „AUTÓ- ÉS MOTORÚJSÁG“-ban!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék