Auto és Motorujság, 1924 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1924-01-01 / 1-2. szám
1924 JANUÁR 1-15 1-2. SZÁM * 11.OLDAL Az automobil keletkezéséről. Marcus Aurelius császár korában élt egy római szenátor, akiről azt beszélik, hogy ő már foglalkozott az önmozgó gépkocsi eszméjével. Sokan ismerik Leonardo da Vinci technikai rajzait, amelyeknek a tárgyát éppen az ilyen gépkocsi ábrázolása képezte, szintúgy a lotharingiai Cugnot József konstrukcióját, akinek a gőzkocsiját még ma is őrzi a párisi „Conservatoire des arts et metiers“ múzeuma. Mikor végre az álom valósággá vált, mikor a múlt század nyolcvanas éveinek a közepe táján megjelent az első automobil, akkor végül megoldódott egy probléma, amely a gondolkodó emberiséget már oly sok évszázad óta foglalkoztatta. Az akkori derék polgárságnak ma élő generációja még mosolyogva emlékezhet vissza az automobilnak ama szinte kedélyesnek nevezhető kezdő stádiumára, a tántoríthatatlan föltalálók és az új ügy sportlelkes barátainak ama félig bátortalan, félig dacosan kétségbeesett fáradozásaira. Ma, amikor az automobil a lófogatot majdnem teljesen kiszorította, amikor a hatalmas és nagyszerű automobilipar olyan járműveket produkál, amelyek a legfölcsigázottabb igényeket és a legelkényeztetettebb ízlést is kielégítik, ma az automobiltechnika keletkezésének eme korszakára, eme életfeladására való visszaemlékezés a mérlegkészítés értékével bír számunkra. Mintegy negyven év alatt az automobil páratlanul magas fejlődési fokra ért föl. Számos fölfedező szakadatlan munkájának eredményeképen, a tökéletlen kezdetből olyan járművek keletkeztek, amelyeknek alkalmazására a legtágabb tér nyílik meg. Dacára az összes kezdetben mutatkozó balsikereknek, a többi kevésbé gúnyos csipkedéseknek, amelyeket az automobil szárnybontogatásának ama kezdeti korszakában a gépkocsi és utasa kénytelen volt elszenvedni, ime, az automobil mégis a jelenkor nélkülözhetetlen közlekedési eszközévé lett. Csodálatraméltó teljesítmények, a sikerek beláthatatlan sorozata szinte határtalan elterjedést biztosítottak az automobil számára. A fényűzési tárgyból régóta önmagától értetődő szükségleti cikk vált és a technikai fejlődés még folyton tovább keresi az automobilépítésben az új kifejezési lehetőségeket. Ki nem hallotta már azt a laikus beszédet, hogy tovább már nem mehet a technikai fejlődés, mert elérte már a csúcspontját. Noha úgy látszik, mintha tényleg a fejlődés határát közelítettük volna meg, azonban az automobiltechnika a végérvényes befejezés értelmében kimerítve még távolról sincs. A munkának és a tapasztalatoknak roppant nagy tömege van,fölhalmozva az 1894 július havában a Paris—Rouen-i országúton lezajlott első nemzetközi automobilverseny és a mai sportszerű versenyrendezések között. Ha összehasonlítjuk egymással a legutóbbi évek automobilkiállításait, ismét észlelhetjük a fejlődés jelentőségét, amelyet a legújabb kor automobilépítése jelent a számunkra. Ha az automobil rendkívüli sikereinek az okait keressük, akkor mi, az elektromosság korszakában élő halandók, szinte nem akarjuk elhinni, hogy mekkora nehézségekkel, akadályokkal és körülményességekkel kellett atyáinknak megküzdeniök, hogy sikereink alapkövét lerakhassák. Az első gépkocsik még egyáltalában nem elégítették ki a magasabb igényeket.Az alváz acélból készült, a kerekek kemény, szilárd fából készültek, amely acélabronccsal és acélkerékaggyal volt fölszerelve. Az első kocsikon még nem ismerték a pneumatikot és a rugókat. Az általában nehézkes géphintók hátulfüggő gépszekrényükkel éppenséggel nem keltettek szép benyomást. A mai automobil értelmében felfogott karosszériának nyoma sem volt. Akkor még elsősorban az annyira szeszélyesen és makrancosan működő motorok javításával voltak leginkább elfoglalva. Csak fokozatosan alakult ki a 3—4 lóerős kéthengeres motor felületi, majd később porlasztó gázfejlesztővel szabályozható levegőszállítással, miáltal a motorteljesítmény szabályozása vált lehetővé. Egyik ötlet követte a másikat és a felhalmozott sikertelenségek éveiben némely kísérlet eredménnyel járt és ez aztán a probléma további kialakulására termékenyítő és fejlesztő hatással volt. Elsősorban olyan férfiakat, mint Daimlert és Benzet illeti meg a hála és elismerés, mert a közlekedési eszközök történetét új fejezettel gazdagították. Ha az első automobilok hasonlítottak a lófogathoz, úgy később a motornak elől való elhelyezése, a hűtő elrendezése, mindinkább megszabadították az automobilt első esetlen formájától. Az összes részkonstrukció állandóan tovább fejlődött, a motor kéthengeressé, a kocsi szélesebbé és hosszabbá vált. A kerekekre tömör abroncsot szereltek, és amikor végül felismerték a pneumatik roppant nagy gyakorlati előnyeit, végérvényesen pneumatikot szereltek rá. A szíjhajtása ismét fölváltotta a váltóhajtás. Amikor a kilencvenes évek végén kereken negyvenkilométeres sebességet tudtak elérni, azt hitték, hogy már elérkeztek a lehetőség határáig. Már miután Daimler a nyolcvanas években az első könnyű explóziós motort megépítette, és majdnem egyidőben vele Benz Mannheimban föltalálta benzinmotorját, akkor már élénk érdeklődés nyilvánult meg ezen találmányok iránt. Ami azonban az automobil elterjedését legjobban előmozdította és ennek szinte univerzális alkalmazását leginkább elősegítette, az a nyomban az első használható gépkocsik megjelenése után felvirágzó automobilverseny volt. Ez irányította az általános érdeklődést az automobil jelentőségére és ez buzdította a feltalálókat és a gyárosokat művük mindjobban való tökéletesítésére. Az akkori idők sportverseny rendezései az akkor még zsenge automobilipar szempontja- 0 06 0 0□ 0 Gaa a a / AUTOMOBIL KÉPVISELET eiTw GMRMGE a város középpontján. VII. Dohány-utca 30 (Kazinczy utca sarok) Telefon: József 141-26. FŰTVE. Éjjel és nappal szolgálat: DD 0 Q 0 □DG 0 0 0 0 Vegye meg az AUTOMOBILISTÁK ZSEBKÖNYVÉT 4000 koronáért