Auto és Motorujság, 1924 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1924-01-01 / 1-2. szám
14. OLDAL * 1-2. SZÁM AUHO Hároméros 1924 JANUÁR 1-15 A kerékcsúszás, melyet előbb említettünk, szintén oka lehet a földőlésnek. Ez pl. előfordul, ha a fék igen erősen lép működésbe, avagy, ha a keréken a motor részéről nagy erőhatások lépnek föl, azaz, ha a kerék egyenletesen haladó mozgása gyorsuló mozgássá változik. Ez utóbbi ok különösen egyhengeres motorkerékpároknál léphet föl, ha a motort hirtelen nagy sebességre kapcsoljuk. Ez igen veszélyes, különösen, ha az út síkos. A földülés azonban nemcsak külső, hanem belső szerkezeti okokból is létrejöhet. Ilyen okok pl. az egyes alkatrészek nagy oldalirányú játéka, csapkodó hajtóláncok, rossz kapcsoló, mely hirtelen sebességnövekedésnél nem csúszik s igy a keréken gyorsulást hoz létre stb. Ha a gép szijáttétellel dolgozik, nem szabad a sziíjat erősen megfeszíteni, csak annyira, hogy kissé csússzék a tárcsákon, nehogy az erős megfeszítés következtében a kerék gyorsuló mozgásba s igy csúszásba jöjjön s a bedülés bekövetkezhessék. A kormányzást, a nyerget, általában az egész ülő- és vezetőberendezést úgy kell elrendezni, hogy kényelmes és a súlyelosztás helyes legyen. Ha minderre kiterjesztjük figyelmünket s amellett nem vagyunk idegesek, hanem nyugodtan, minden izgatottság és félelem nélkül vezetjük gépünket, a földőlés veszélye úgyszólván teljesen kizártnak lesz tekinthető. A földülést illetőleg különösen a városban kell vigyáznunk, ahol gyakran piszkos és nedves fakockákkal kirakott utak és villamossínek vannak. Itt könynyen földőlhetünk és ha a pnell kicsi, a vágányokba könnyen beleakadhatnak. Ezért, ha ily objektumokat kell kereszteznünk, ezt sohasem hegyesszögben, hanem mindig derékszögben tegyük meg. Cégét csak úgy ismerhetik, ha állandóan hirdet. Aviatikánk jövője. Irta: ERNYEI FRIGYES. Abban a lázas versengésben, amelyet a világ összes kulturnemzetei folytatnak egymással jólétük, gazdagságuk, hatalmuk biztosítására, növelésére, az aviatika játssza a főszerepet. A külföld, fölismerve azt az óriási előnyt, amelyet az aviatika a hadászat és a békés élet minden ágában nyújt, teljes erejével vetette magát ez új tudomány fejlesztésére. Belátta, hogy az aviatika oly erő, oly hatalom, amely — nem is szólva arról, hogy a háborúban mindennél pusztítóbb és hatékonyabb harci eszköz — eddig elérhetetlennek látszó célokat valósít meg s a fejlődés nem is álmodott fokára emeli az emberiséget. Egy előző cikkemben fejtegettem már az aviatika mindennél fontosabb szerepét gazdasági, kulturális és társadalmi életünk minden egyes ágában, említettem üdvös hatását a nemzetek békés fejlődésére, pusztító hatalmát a népek háborújában. Kifejtettem, hogy amely nemzet aviatikáját elhanyagolja, afölött könyörtelenül átrobog a XX. század rohanó fejlődésének irama, az menthetetlenül elpusztul, lekerül a világtörténelem színpadáról. Külföldön jól tudják ezt s nem is találunk egyetlenegy kulturnemzetet sem, ahol az állam és a társadalom nem támogatná egyesült erővel az aviatikát. Az állam hatalmas anyagi és erkölcsi tőkével látja el a légiforgalmat lebonyolító vállalatokat, a légjárműveket építő gyárakat, a repülés tudományát fejlesztő laboratóriumokat, műhelyeket, aviatikája fejlesztésére és igazgatására hatalmas központi szervet tart fönn, kormányában, parlamentjében képviselteti az aviatikát. A társadalom semmiképen sem marad alatta e tekintetben az államnak; kebeléből számtalan aviatikai egyesületet alakít, amelyek Hirdessünk az „AUTÓ- ÉS MOTORÚJSÁG“-ban.