Auto és Motorujság, 1927 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-01 / 1-2. szám
Budapest, 1927 január* 1-15 ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre.................................................. 12 pengő ll2 évre.................................................. 7 pengő Külföldre az előfizetés: 1 évre................................................. 24 pengő */2 évre.................................................. 12 pengő AUTÓ. MOTOR. MOTORKERÉKPÁR, REPÜLŐGÉP* RÁDIÓ. SPORT* KERESKEDELEM AUTO * MOTOR * MOTORFAHRRADER * AVIATIK * RADIO * SPORT * HANDEL MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN . ÁRA PÉLDÁNYONKÉNT 70 FILLÉR Szerkesztők: SCHREIBER JÓZSEF WITTENBERG OTTÓ KELEMEN LAJOS oki. gépészmérnök Főmunkatárs: ERNYEI FRIGYES SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest VII. Dohány utca 92 Szerk. és kiadóhiv. telefon: József 112-68 Műszaki szerkesztő telefon: József 75.00 Postatakarékpénztári csekkszámla: 53.116 Hatodik évfolyam 1-2. szám mo l H ' ♦ • ■ ^SS> I? * u I* n éoßiÄ* itoToJ? Ui esztendő — ul küzdelmek Egy küzdelmekkel teli esztendő elmúlása megállj !-t kiált felénk. Egy percre visszapillantunk a múltba és számonvesszük cselekedeteinket. Mit tettünk és miért csak úgy és miért csak annyit? A miért csak annyitra ezt felelhetjük: mert az, amit tettünk is, erőnkön felüli, hiszen Magyarországon még ma is fölösleges a szaksajtó és annak „támogatása“ is ebből a szempontból történik. Öt évvel ezelőtt indultunk el, tele lelkesedéssel és dolgozni akarással, mert nem volt az országban olyan automobilusság, amely az autó műszaki kezelésével foglalkozott volna, mert nem volt láp, amely népszerűen tárgyalta volna a műszaki kérdések mellett a sportot. Már ekkor mellénk állottak a tanulni vágyók ezrei és velünk vannak ma is, de még mindig nem elég ahhoz, hogy pusztán előfizetésből tudjon lapunk boldogulni. Az ilyen publicitás mellett is szükség van az életelixk másik felére is, a hirdetésre. Az a közöny, amely a másik oldalon tapasztalható, itt még nagyobb méreteket ölt. Kevés az automobilgyár, kereskedőink magas vámok mellett hozzák be kocsijaikat és alkatrészeiket, de meg egyébként is idegenkednek a hirdetés föladásától és hiába minden meggyőző érv, — a világ szégyenére, nem akarnak hirdetni. Ha már sikerül itt-ott — legalább látszólag — meggyőzni, a beszélgetés kluja, mindig a nagy szegénység és rossz üzletmenetei, valamint az a megállapítás, hogy „egy ilyen kicsi országban sok a lap, uram, nem bírjuk11. Ilyen viszonyok között dolgoztunk 1926-ban. Írtuk cikkeinket az országnak autóbusszal való behálózása, azoknak itthon való elkészítése, a magyar ipar és kereskedelem fejlesztése érdekében. Híven beszámoltunk a belső és külső sporteseményekről és rámutattunk az országutak járhatatlan voltára. Mindezt azonban szerény keretek között, mert ebben is alkalmazkodnunk kellett a mi speciális viszonyainkhoz. Különleges támogatásban sehol sem volt részünk, mert amíg előfizetőink kitartottak mellettünk, addig hirdetéseink igen gyéren emelkedtek. Az „illetékesek“ is elnéztek kissé a fejünk fölött, de mi csak dolgoztunk, mert éreztük, hogy ténykedésünk hasznára van a magyar automobilizmusnak. Munkatársaink — akik előtt meg kell hajtani az elismerés zászlaját — derekasan és önzetlenül dolgoztak és nem egyszer mondották: „csak nem csüggedni, jön még idő, amikor újabb ezrek ismerik föl a szaklap szükségességét, akiknek szükséglet lesz a műszaki irodalom és akik — más országhoz mérten — mellénk állnak és támogatnak11. A KMAC ténykedéséről — minden irányban — a legnagyobb elismerés hangján írhatunk. Mindent megtett, amit a speciális magyar viszonyok lehetővé tettek számára. Az elmúlt esztendőben határozta el az automobilkereskedők egyesületével egyetemben, hogy 1927-ben nemzetközi automobilkiállítást rendeznek, amely úgy a sportot, mint a kereskedelmet mérföldes lépéssel viszi előre. És mi bízunk benne! Hisszük, hogy a magyar automobilizmus fejlődése minden megrázkódtatás nélkül elbír néhány komoly lapot; hogy kereskedőink is mindannyian fölismerik a reklám nagy és hatalmas erejét és melléállnak annak a lapnak, amely a legrégibb, a legjobban szerkesztett és a legelterjedtebb. Ezért folytatjuk tovább is vállalt kötelezettségeinket a magyar automobilizmussal szemben és harcolunk egy teljesen automobitizált fővárosért, illetve országért. Schreiber József: Budapesti Nemzetközi Automobilkiállítás 1927 június 4-től június 13-ig az Iparcsarnokban.