Auto és Motorujság, 1927 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1-2. szám

Budapest, 1927 január* 1-15 ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre.................................................. 12 pengő ll2 évre.................................................. 7 pengő Külföldre az előfizetés: 1 évre................................................. 24 pengő */2 évre.................................................. 12 pengő AUTÓ. MOTOR. MOTORKERÉKPÁR, REPÜLŐGÉP* RÁDIÓ. SPORT* KERESKEDELEM AUTO * MOTOR * MOTORFAHRRADER * AVIATIK * RADIO * SPORT * HANDEL MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN . ÁRA PÉLDÁNYONKÉNT 70 FILLÉR Szerkesztők: SCHREIBER JÓZSEF WITTENBERG OTTÓ KELEMEN LAJOS oki. gépészmérnök Főmunkatárs: ERNYEI FRIGYES SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest VII. Dohány­ utca 92 Szerk. és kiadóhiv. telefon: József 112-68 Műszaki szerkesztő telefon: József 75.00 Postatakarékpénztári csekkszámla: 53.116 Hatodik évfolyam 1-2. szám­ ­­mo­ l H ' ♦ • ■ ^SS> I? * u I* n éoßiÄ* itoToJ? Ui esztendő — ul küzdelmek Egy küzdelmekkel teli esztendő elmúlása meg­állj !-t kiált felénk. Egy percre visszapillantunk a múltba és számonvesszük cselekedeteinket. Mit tet­tünk és miért csak­ úgy és miért csak annyit? A miért csak annyit­ra ezt felelhetjük: mert az, amit tettünk is, erőnkön felüli, hiszen Magyarországon még ma is fölösleges a szaksajtó és annak „támo­gatása“ is ebből a szempontból történik. Öt évvel ezelőtt indultunk el, tele lelkesedés­sel és dolgozni akarással, mert nem volt az ország­ban olyan automobilusság, amely az autó műszaki kezelésével foglalkozott volna, mert nem volt láp, amely népszerűen tárgyalta volna a műszaki kér­dések mellett a sportot. Már ekkor mellénk állottak a tanulni vágyók ezrei és velünk vannak ma is, de még mindig nem elég ahhoz, hogy pusztán előfizetésből tudjon la­punk boldogulni. Az ilyen publicitás mellett is szükség van az életelixk­ másik felére is, a hirde­tésre. Az a közöny, amely a másik oldalon tapasz­talható, itt még nagyobb méreteket ölt. Kevés az automobilgyár, kereskedőink magas vámok mel­lett hozzák be kocsijaikat és alkatrészeiket, de meg egyébként is idegenkednek a hirdetés föladásától és hiába minden meggyőző érv, — a világ szégye­nére, nem akarnak hirdetni. Ha már sikerül itt-ott — legalább látszólag — meggyőzni, a beszélgetés kluja, mindig a nagy szegénység és rossz üzletme­netei, valamint az a megállapítás, hogy „egy ilyen kicsi országban sok a lap, uram, nem bírjuk11. Ilyen viszonyok között dolgoztunk 1926-ban. Írtuk cikkeinket az országnak autóbusszal való be­­hálózása, azoknak itthon való elkészítése, a magyar ipar és kereskedelem fejlesztése érdekében. Híven beszámoltunk a belső és külső sporteseményekről és rámutattunk az országutak járhatatlan voltára. Mindezt azonban szerény keretek között, mert eb­ben is alkalmazkodnunk kellett a mi speciális vi­szonyainkhoz. Különleges támogatásban sehol sem volt ré­szünk, mert amíg előfizetőink kitartottak mellet­tünk, addig hirdetéseink igen gyéren emelkedtek. Az „illetékesek“ is elnéztek kissé a fejünk fölött, de mi csak dolgoztunk, mert éreztük, hogy tény­kedésünk hasznára van a magyar automobilizmus­nak. Munkatársaink — akik előtt meg kell hajtani az elismerés zászlaját — derekasan és önzetlenül dolgoztak és nem egyszer mondották: „csak nem csüggedni, jön még idő, amikor újabb ezrek isme­rik föl a szaklap szükségességét, akiknek szükség­let lesz a műszaki irodalom és akik — más ország­hoz mérten — mellénk állnak és támogatnak11. A KMAC ténykedéséről — minden irányban — a legnagyobb elismerés hangján írhatunk. Min­dent megtett, amit a speciális magyar viszonyok lehetővé tettek számára. Az elmúlt esztendőben határozta el az automobilkereskedők egyesületével egyetemben, hogy 1927-ben nemzetközi automobil­­kiállítást rendeznek, amely úgy a sportot, mint a kereskedelmet mérföldes lépéssel viszi előre. És mi bízunk benne! Hisszük, hogy a magyar automobilizmus fejlődése minden megrázkódtatás nélkül elbír néhány komoly lapot; hogy kereske­dőink is mindannyian fölismerik a reklám nagy és hatalmas erejét és melléállnak annak a lapnak, amely a legrégibb, a legjobban szerkesztett és a leg­elterjedtebb. Ezért folytatjuk tovább is vállalt kötelezettsé­geinket a magyar automobilizmussal szemben és harcolunk egy teljesen automobitizált fővárosért, illetve országért. Schreiber József: Budapesti Nemzetközi Automobilkiállítás 1927 június 4-től június 13-ig az Iparcsarnokban.

Next