Auto és Motorujság, 1930 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1930-08-01 / 15. szám

24. OLDAL * 15. SZÁM A10­ O1UK­éntt 1930 AUGUSZTUS 1 eset színhelyére vonuló tűzoltó-, mentő- és köz­­biztonságú szervek járóműire. 3. A székesfővárosnak vámvonalak által ha­tárolt belső területén ideiglenes vezetői igazol­vány birtokában is csak az a vezetői vizsgára készülő gyakorolhat gépjáróművezetést, aki külterületi kisforgalmú utakon a vezetésben és Vezetés körüli teendőikben teljes jártasságot szerzett. II. A gyalog- és járóműközlekedés rendje a Mar­­git-hídon, a Széchenyi-Lánchídon, az Erzsébet­­hídon és a Ferenc József-hídon. 13.­­ 1. A gyalogos a Margit hídon, a Széchenyi- Lánchídon és az Erzsébet-hídon a menetirány­nak megfelelő jobboldali gyalogjárón köteles haladni. A Ferenc József-híd gyalogjáróján mindkét irányban közlekedhet. A gyalogjáróról a kocsiútra lelépni nem sza­bad. Egyik gyalogjáróról a másikra átmenni csak a hídfőknél és a margitszigeti összekötőhídnál szabad. Az a gyalogos, aki a gyalogközlekedést aka­dályozó nagyobb poggyászt hord, a kocsiút jobboldalán, a gyalogjáró, illetve a villamos­­vasúti­ vágányok mellett, köteles haladni. A Széchenyi-Lánchíd kocsiúttestén reggel 7 órától este 9 óráig csomagot vivő gyalogos­nak nem szabad közlekednie. Osztag és csoport csak zárt sorban, zeneszó és ütemes lépés nél­kül haladhat át a hídon. 2. Híd be- és kijáratánál minden járómű me­netsebességét csökkenteni köteles. Azon a hídon, amelyen villamos vasúti vá­gány van lefektetve, a személy­gép­járómű balra előz. A Széchenyi-Lánchíd két pillérkapuzata alatt előzni nem szabad. Reggel 7 órától este 9 óráig a Széchenyi- Lánchídon teherjáróművel, kézikocsival, tali­gával és kerékpárral közlekedni tilos. Ez a rendelkezés a másfél tonnánál nem na­gyobb teherbírású gépjáróműre, továbbá a posta és gyorsáruszállító vállalatok lófogatú és géperejű kocsijaira nem vonatkozik. Az egyfogatú teherszekerekre legföljebb 18, a kétfogatú közönséges szekérre 30, a közönsé­gesnél szélesebb, hosszabb, legalább két ló által vont és széles keréktalppa­l bíró szekérre 40 mé­termázsánál nagyobb súlyú terhet fölrakni nem szabad. 40 métermázsát meghaladó terhet a hidakon csak legalább 4 méter tengelytávolsággal és 16 cm széles keréktalppal bíró, erős szerkezetű járóművel szabad szállítani. Olyan terhet, melynek súlya a járómű súlyá­val együtt 120 métermázsát meghalad, a Szé­chenyi­ Lánchídon szállítani tilos. 160 métermázsát meghaladó terhet csak a Margit hídon és a Ferenc József-hídon, a hidak igazgatóságánál történt előzetes bejelentés és általa esetenként meghatározott külön feltéte­lek betartásával szabad szállítani. A dunai hidakon, továbbá a Margitszigetet összekötő hídon és töltésen járóművel meg­állási vagy megfordulni nem szabad. A Margitszigetre irányuló fuvar esetén a személyszállító bérjárómű vezetője a belépő­díjat a fuvar elvállalása alkalmával köteles át­venni és azt a Margitsziget bejáratánál szolgá­latot teljesítő őrnek átnyújtani, hogy ily módon a járóműtorlódás elkerülhetővé váljék. Amennyiben az utas a belépődíj előzetes le­­ v­­l fizetését megtagadná, a fuvar csak a pesti, illetve a budai hídfőig vállalható. III. A gyalog- és járóműközlekedés rendje az Alagútban. 14. 1. A gyalogos a menetiránynak megfelelő jobboldali gyalogjárón köteles haladni. A gyalogjáróról a kocsiútra lelépni nem sza­bad. Az a gyalogos, aki a gyalogközlekedést aka­dályozó nagyobb poggyászt visz, a kocsiút jobb­oldalán, a gyalogjáró mellett köteles haladni. Az alagút kocsiúttestén reggel 7 órától este 9 óráig csomagot vivő gyalogos nem közleked­­hetik. Osztag és csoport csak zárt sorban, zeneszó és ütemes lépés nélkül haladhat át. 2. A be- és kijáratnál minden járómű menet­­sebességét csökkenteni köteles. Teherkocsi és lábbal hajtott kerékpár nem előzhet. Reggel 7 órától este 9 óráig teherjáróművel, kézikocsival, taligával és kerékpárral közle­kedni tilos. Ez a rendelkezés a másfél tonnánál nem na­gyobb teherbírású gépjáróműre, továbbá a posta és gyorsáruszállító vállalatok lófogatú és géperejű teherkocsijaira nem vonatkozik. Az alagútban megállani, vagy megfordulni nem szabad. Gépkocsivezető csak kézikü­rttel jelezhet. IV. Gyalogcsoportok közlekedési rendje. 15. §. Zártrendű gyalogosok a gyalogjárón csa­k tagpárokra szakadozva közlekedhetnek. Csoportok négyes sorokban, az úttest bal­oldalán akként kötelesek haladni, hogy a kocsi­út másik fele szabadon maradjon. Ilyen csopor­tot csak a helyi viszonyokkal ismerős egyén vezethet. Két vagy több nagyobb csoport között kis­forgalmú uccákon 50—50 méter, hídfőknél, alagútnál, forgalmasabb uccakeresztezéseknél és utakon 100—100 méter távközt kell betartani. Az ilyen rendben menetelő csoportok egysé­geit a járóművek nem bonthatják meg. Kivé­telt jelent a baleset vagy veszély színhelyére kivonuló tűzoltó-, mentő- és rendőrségi járómű, amelyek részére a szükséges utat feltétlenül szabaddá kell tenni. Zárt sorokban a villamosvasúti vágányokon haladni — elkerülhetetlen szükség esetét ki­véve — nem szabad. Ha az úttest keskenysége miatt a villamos­­vasúti vágányokon való haladás nem kerülhető el, ez esetben is a villamosvasút közeledésekor a villamosvasúti vágányt el kell hagyni és a villamosvasútn­ak szabad utat kell biztosítani. Zeneszóval templom, kórház, gyógy- és ha­sonló intézetek előtt elhaladni nem szabad. E rendeletben foglalt tilalmak és rendelkezé­sek megszegését, illetve meg nem tartását a 250.000—1929. BM. sz. rendelet 26. §-a értelmében, u. a. rendelet 119. §-a alapján 200 pengőig ter­jedhető pénzbüntetéssel, illetve amennyiben a kihágást elkövető e rendeletben foglaltak meg­szegése miatt 2 éven belül már büntetve volt, 15 napig terjedhető elzárással kell büntetni. Betegh-Huszágh Miklós főkapitány: „Vezim­­S-gu­mijavító is Cégtulajdonos: Autó-, motorkerékpár- és kerékpárgumik vulkanizálása a A Budapest VI. Juhász István legújabb módszer szerint. Használt gumi vétele és eladása Szinyei Messe ucca 39mummt

Next