A Motoros, 1932 (4. évfolyam, 1-18. szám)

1932-01-01 / 1. szám

OLYMPIA SHOW H­a a nemrég lezajlott londoni Olym­pia kiállítás anyagáról sürgönystí­­lusban akarnánk beszámolni, csak annyit kellene mondanunk: Az átlagos 1932-es modellt alig lehet megkülön­böztetni 1931-es elődjétől. Ami a kül­sőségeket illeti, bizony alapos szem­­meresztgetés kell ahhoz, hogy olyasmit fedezzünk fel, ami a konstrukció fejlő­désére vall. Vannak ugyan kivételek, a négyhengeres Brough, a rugósvázas New Imperial, de az átlag ugyanaz, mint tavaly, legalább is külsőleg. Ha azonban mélyebben tekintünk a dukó alá, akkor már megváltozik a vélemény, mert hiszen kiderül, hogy talán egyet­len olyan modellt sem lehet találni, mely ne volna jobban és műszaki szempontból gazdagabban megoldva, mint tavaly. Az irányzat nem változott, az 500-as okv. egyhengeres, mágnesgyújtásos, kézikapcsolású modell még mindig a legnépszerűbb, feltűnő csupán az, hogy a négysebességes váltók egyszerűen le­hengerelték háromsebességes testvérei­ket. Hogy az anyaggal, helyesebben az irányzattal tisztába jöhessünk, közöljük a kiállított anyag statisztikáját, mely hűen juttatja kifejezésre a kiállítás va­lódi műszaki arcát. A statisztika tanulsága: alaposan megszaporodtak a kétüteműek, ami fő­leg a Snowden-féle adótörvénynek kö­szönhető.­ Alig van gyár, mely a leg­olcsóbb adókategóriába tartozó kis 150 kcm-en aluli gépecske gyártását mellőzte volna, hiszen a tömegek ér­deklődése parancsolja ezt. A másik érdekes tanulság: a nagy garral beha­rangozott akkumulátorgyújtás képtelen volt lekonkurrálni a mágnest, annak ellenére, hogy olcsóbb és egyetlen áramgerjesztővel látja el a gyújtást és a világítást. Igaz, hogy nagy részük van ebben annak a sok bazári kivitelű dinamó gyújtó rendszereknek, melyek sikeresen látták el a kompromittálés eladatát. Mint említettük, az igazi újítások nem külsőségek, hanem a motorok legbel­sőbb zsigereiben rejtőznek. Nem be­szélve a ma már általános fokozott himbarendszerekről azt látjuk, hogy a gyárak végre átlátták az olajozott sze­r kiállított anyag­i statisztikája. $ $ Hengerűrtartalom : 150 kcm. 900/o | 250 „ 143P/0 | | 350 „ 254% | 500 „ 26'4% | 5 600 „ ll‘6°/o­­ 1000 „ 10’0% | Ezen felül 3 3°/o Típus: Egyhengeres........ 7 7'4% Kéthengeres........ 210% | Négyhengeres — 16% Többheng. összesen 22 6°/o Vezérlés : Alulvezérelt sv..........27'3% Felülvezérelt ohv. — 49'2°/o Király tengelyes ohc.. 3 3°/o ^ Kétütemű­.................194% Vegyes vezérlésű — 08% Gyújtás: Mágnes .............. 68 7% Akkumulátor — 10'5% Lendkerékmágnes 208% Sebességváltó : Kétsebességes — 10­ 5% Háromsebességes 27­6% Négysebességes ~ 61­ 9% Kapcsolás : Kézi emelő -....... 81 0% Lábkapcsolású— 145% $ Kettős­­ — ........ 45% lépvezetők fontosságát, amivel végleg beszüntették a csíki­ngó szívószelepszá­­rak kellemetlenkedéseit. Mintha össze­beszéltek volna a gyárosok: egyönte­tűen hosszabbak lettek a dugittyúk, ami a bántó dugattyúcsörgést szüntette be még a legmelegedősebb, tehát nagy dugattyúhézaggal megoldott szupersport modelleknél is. Ugyanakkor szinte sé­mára do­gozták át a vezérműbütykök profilját is, ami bár nem emelte a tel­jesítményt, de csökkentette a régebbi modellek oly bántó vezérmű-csörgését. Népszerűbbé lett az olajos tokban futó elsőlánc, a felesleges sallangok nélkül elrendezett kormány és rajta a drogriff. Szaporodott a rugós hátsóvillás model­lek száma, az egyetlen, de annál kia­­dósabb tekercsrugóval megoldott első villában határozott hossz észlelhető. A különösebb érdekességek ? Első­sorban a négyhengeres Brough Supe­rior. George Brough, a nagy motor­álmodozó négyhengeres, 800 kcm­-es vízhűtéses, önindítós, háromsebességes és visszamenetes Austin autó­motort épített be speciális vázba. A motor mögé kardántengely került, a kardán­tengely kettős csigaházat hajt meg és a csigaházra kétoldalt egy-egy drótküllős kerék került. Megszületett a háromke­rekű szólómotorkerékpár, azaz a négy­kerekű oldalkocsis gép. A két hátsó kerék alig arasznyira van egymástól és egyetlen széles sárhányó fokozza őket Hogy ennek mi az előnye ? Talán a derék „Geo“ sem tudja a jelen pil­lanatban. De hogy a masina árából másfél kiskocsit lehet venni, az bizo­nyos és az sem titok, hogy olyan vál­lalkozó szellem még nem akadt, aki felült volna szólóban a­­ motormásfél­­kerékpárra. Igaza van-e, avagy nincsen George Broughnak, divatos most erről vitázni a csatornán túl, de nincsen ki­zárva, hogy a „Brough Four“ műszaki­lag érdekes, figyelemreméltó, szecessziós alkotmányáé a jövő. Az apróságok ? Érdekes a Sunbeam olajtartányok leeresztő csapja, melyen Polgárjogot nyertek az első láncok automatikus feszítőrugói. •^SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJV/ÍXSSSSSSSSfSSSSS, Ricardo hengerfej az sv. Sunbeameken. A Brough Four motorjának vezérműoldala.

Next