Autó Motor, 1942 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1942-01-15 / 1. szám
MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE 3 P. KÜLFÖLDRE 5 PENGŐ CSAK EGÉSZ ÉVES ELŐFIZETÉSEKET FOGADUNK EL A LEGRÉGIBB MAGYAR MOTORSPORTLAP , /. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, V., PHÖNIX UTCA 12. SZÁM HIVATALOS ÓRA: 9-10-16. TELEFON: 115-093 POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLASZ.:48.438 24 "7"// 1. SZÁM XIV. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1942 JANUÁR 15 A SZERKESZTI ÉS KIADJA: KRAMER JENŐ ! Nem értjük, nem értjük. Mit jelent orvosi nyelven az, ha valakit „nem túl illumináltnak" találnak. Pedig ezt állapította meg egy úrvezetőről a minap a hatósági orvos, aki — mármint az úrvezető — a hajnali órákban elgázolt egy újságosasszonyt. Hogy az úrvezető mit keresett hajnalban és grófi házaspárral súlyosbítva kocsijával az utcán, nem kutatjuk, hiszen lehet, hogy hivatalos útját végezte. Ez nem fontos és nem is érdekes, sőt: nem reánk tartozik. De le kell végre szögeznünk álláspontunkat arról, hogy hatósági szempontból ki az illuminált és ki nem az. Ezt egyszerű rátekintéssel, úgynevezett orvosi Blickdiagnózissel, vagy a patikárusok „ad oculos" rendszerével megállapítani nem lehet. Mert akkor jön az efajta kifejezés, hogy „nem túl" illuminált. Pedig büntetőjogi szempontból igen nagy jelentőségű az a körülmény, hogy valaki részegen ült a kormány mellé, vagy józanul. Vagy „nem túl" illuminált állapotban. Hogy mit jelent a nem túl illuminált kifejezés, ugyan ki tudja megmondani. Talán annyit, hogy a vezetőnek a jókedve nem volt olyan széles, mint a szalag a falusi násznagy fejbelijén? Ki tudja. De vannak csalhatatlan orvosi módszerek, amelyek a beszerzettség fokát pontos és számszerű vérvizsgálattal állapítják meg. Mint például Németországban teszik, ahol a vizsgálati jegyzőkönyvhöz, a vádindítványhoz mellélüik az orvosi leletet, mely szerint a vádlott vérében ennnyi meg ennyi milligramm alkoholt találtak. És hogy tévedés ne legyen a dologban, még azt is megállapítják, hogy az illető átlagban havonta menynyi alkoholt szokott fogyasztani. Mert hiszen másképpen reagál a szeszre a mindig józan, másképpen az, aki reggelire barackot kávézik. Nem lehetne nálunk is bevezetni ezt a csalhatatlan és számszerű eredményeket nyújtó módszert? Ez megnyugtatná nemcsak az ítélkező bíróságot, hanem megnyugtatna mindenkit, aki a kormány mellett ül és a sorsa attól függ, hogy a hatósági orvos a baleset okozta izgalmat mennyiben téveszti össze a szesz okozta izgalommal. Mert hiszen ez is lehetséges. * Elvi jelentőségű döntést hozott a minap a bíróság gázolási üggyel kapcsolatban. Felmentette a BESZKRT- ot a kártérítési kötelezetség ahol azon a címen, hogy az elgázolt szabálytalanul kelt át meg nem engedett helyen az úttesten. Nagyon nagy, roppant jelentősége van ennek az ítéletnek. Az első ablak a veszélyes üzemhez címzett börtön celláján, melyben mindnyájan benne ülünk, akik magunk vezette gépjárművön közlekedünk. A veszélyes üzem elve ugyanis kimondja, hogy baleset esetén a veszélyes üzemet folytató mindenben felelős, kivéve akkor, ha a balesetet a balesetet szenvedett okozta. Viszont — a fizika tudományára és a testek tehetetlenségének törvényére alig gondoltak — kimondották, hogy gépjárművet úgy kell vezetni, hogy az minden pillanatban azonnal megállítható legyen. A gépjárművezető tehát minden esetben hibás, mert hiszen ha az adott pillanatban megállította volna a járművét, úgy nem következett volna be a baleset. A bíróság ítélete rés a régen bezárt ajtón. És közeledés a való élet felé. Közérdekű volna az ítéletet minél szélesebb körben ismertetni és magyarázni. Hogy végre rájöjjenek a gyalogosok, hogy nemcsak a gépjárművezetőknek kell vigyázniok. Hogy minden gyalogos a maga veszélyére lép az úttestre ott, ahol nem szabad és ha szabálytalanul közlekedve baleset érte, úgy nem kaphat jogsegélyt és nem részesülhet kártérítésben a nem vétkes gépjárművezető terhére. Ha ez átmenne a köztudatba, kevesebb volna a baleset, jobban vigyázna minden gyalogos. És kevesebb dolguk volna a sebészeknek, művégtagüzemeknek és a bíróságoknak. ❖ Ilyenkor, a tél derekán évről évre foglalkoztunk a kérdéssel: mit hoz az új sportévad. Az idén alig foglalkozhatunk ezzel a kérdéssel, mert az új évad nekünk aligha hoz valamit. És még azt sem lehet mondani, hogy ebben a KMAC a hibás, hiszen ma még a KMAC sem rendezhetne versenyeket. A KMAC-ról különben sem hallani semmit és bizony azt sem tudjuk, hogy várjon létezik-e még az Apponyitéren. Ha nem létezik, úgy nincsen mit tenni. Ha meg még létezik? Miért nem foglalkozik azzal a nagyfontosságú kérdéssel, mely a leventék motoros kiképzésével kapcsolatos. Itt volna tennivaló és még pénzébe sem kerülne a magyar sportfőhatóságnak, viszont nagyot, értékeset és maradandót alkothatna a magyar motorosság és nemzetvédelem érdekében. * Annak idején tisztelettel kértük a hatóságokat arra, hogy enyhítsék azt a tilalmat, mely a kerékpárosokat tiltja ki a főútvonalakról. Annak idején régen, amikor a főváros közlekedése teljes lendületben volt, amikor ezerszámra közlekedtek a gépjárművek, volt értelme ennek a rendelkezésnek. De ma, amikor negyedórákon át nem látni gépkocsit és vasárnapokon olyan üres az utcák sora, mint munkanélküli légtornász zsebe a hónap utolsó napján, ma talán meg lehetne engedni azt, hogy a doktor úr, a bankcégvezető úr, a kijelölt suszter úr a főútvonalon is közlekedhessék a kerékpárjával, melyet hajdani DKW-ja vagy Mercedese helyett használ. És ne legyen kénytelen mellékutcák útvesztőjében evickélni. Ugyanakkor helyénvaló volna legalább a téli időszakban felfüggeszteni a teherkocsi tilalmat. A mellékutcák nagy részét nem tisztítják meg olyan gyökeresen a hótól, mint a főútvonalakat. A szénszállító lovaskocsi viszont ott kínlódnak a mellékutcák marasztaló havában. A szénszállítás ma életbevágó jelentőségű. Nem lehetne egyszakaszos főkapitányi rendelettel megengedni, hogy amíg az utcák hóval borítottak, addig a lóvontatású szeneskocsik a főútvonalat is használhassák? Végeláthatatlan sorokban viszik a teherautókon az utánpótlást a keleti hadszíntérre. 3 — LET OLAJOK AUTOKEllÉKEK LAKOS ERZSÉBET ÉS TÁRSA I..ATTILA U.14