Autó Motor, 1943 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-15 / 1. szám
GONDOLATOKA MOTOR MELLETT! Nemcsak az emberek és állatok világában ismerünk faji különbségeke, hanem a motorok világában is. Hiszen ismerünk szorgalmas és lusta, hosszú- és rövidéletű konstrukciókat, takarékos és „költekező" típusokat. Annyiféle, annyi fajtájú, annyi különféle műszaki megoldású motor létezik szerte a világon, hogy ezen nem is szabad csodálkoznunk. Hiszen az utolsó hivatalosan kiadott, az 1932. évi világstatisztika szerint kereken 38 millió gépjármű közlekedett az öt világrész országútjain, ezek között akadhatott mindenféle „motornáció". Ha egy egy motor teljesítményét átlagosan 10 lóerőnek vesszük, úgy a fent említett létszám annyit jelent, hogy összesen 380.000.000 lóerő szolgálja a szárazföldi gépjárműközlekedés céljait, természetesen nem sorolva a gépjárművek sorába a végeredményben szintén gépjárműjellegű gőzmozdonyokat Ha a motorok teljesítményét csak egyetlen százalékkal sikerülne fokozni, úgy ez nem kevesebbet jelentene, mint 3.800.000 lóerőt, ami kétségtelenül tekintélyes szám. Látjuk, mire képes a tömeg. A teljesítményfokozás nemcsak a politikusok kedvelt jelszava, hanem vesztezőparipája a motorkonstruktőrnek is. És kétszeresen az, amikor arra az egyetlen százalékra gondolunk. A teljesítményfokozás az az út, mellyel az eszményi motorhoz akarunk jutni, a teljesítőképes, a nemes anyagból a tökéletes formakészséggel megoldott konstrukcióhoz. Hogy a háborús viszonyoknak mi a befolyásuk, nem kutatjuk, de tény, hogy a jelenben főleg a kétütemű háza táján folyik hatalmas munka. Mert itt nyílik a legtöbb alkalom arra, hogy jobbat, egyre jobbat teremtsenek azok, akik munkaképességüket ennek a célnak a szolgálatába állították. Hiszen a kétütemű fejlődött a legtöbbet az elmúlt évek során és kézenfekvő, hogy újabb fejlesztésének mi sem áll útjában. Hiszen kötetekre rúgna a megszámlálhatatlanul sok kétütemű szabadalom ismertetése és talán még többre lehetünk elkészülve a jövőben, mert a mai kétütemű konstrukció bármennyire is kiforrottnak látszik, korántsem az és még beláthatatlan jövő előtt áll. A megfelelő fémanyagok alkalmazásával már-már elértünk a megbízhatóság, hosszú élettartam és üzembiztosság csúcsára, a teljesítőképesség dolgában azonban talán még csak a feleúton vánszorgunk annak ellenére, hogy az elmúlt években ugrásszerűen fogyott az a hosszú út, mely a tökéletességig vezet. Felvetődik a kérdés: hogyan lehet a teljesítményt, a nyert lóerőszámot fokozni? A motor hajtóerejét az üzemanyag szolgáltatja, a benzin, a benzol és ennek szeszes keverékei. Akár szénből, akár kőolajból készül a hajtóanyag, kilogrammonként körülbelül 10.000 kalóriát képes fejleszteni, amiből legfeljebb 35%-ot tudunk hasznosítani, a többi elvész anélkül, hogy munkára volna átváltoztatható. Hogy erre a prédálásra vagyunk kényszerítve, abban nem az üzemanyag a hibás, hanem a motor fémanyaga. A ma használatos fémanyagok ugyanis többet nem bírnak el, mert elolvadnának. A motor fémanyagai ma bizonyos normák alapján készülnek, egyelőre kevés kilátással arra, hogy merőben új anyagok, soha nem remélt hőellenállású és szilárdságú anyagok alkalmazásával ezt a 35%-ot lényegesen haladhassuk túl. A teljesítmény fokozásának ma két módját ismerjük, a fordulatszám és a hengertöltés mennyiségének növelését. Mindkét lehetőség erősen korlátolt, mindkét tényező egyben egymástól is függ, mert a fordulatszámot nem lehet fokozni anélkül, hogy a hengertöltés mennyiségét növelnék, ugyanakkor gondoskodni kell az égés folyamatának gyorsításáról is, ami csak bizonyos határokon belül lehetséges. A hengertöltés elméletileg eggyel egyenlő, ami annyit jelent, hogy az egyliteres űrtartalmú hengerbe egy liternyi gázt tudunk beszívatni. A gyakorlatban azonban más a helyzet, a CONTINENTAL GUMMIÁRU KERESKEDELMI K.F.T. BUDAPEST, V., SZÉCHENYI-RAKPART 19. TELEFON: 122-042 — 3 — RIV HENGERGÖRGŐSCSAPÁGYAK