Autó, 1930 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1930-01-01 / 1. szám
XX. évfolyam 1. számú c / 1 ' ' ........................................ A KIRÁLYI MAGYAR AUTOMOBIL CLUB ÉS ÖSSZES KARTELKLUÍBJAINAK,r éS A MAGYAR AUTOMOBILKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE14#W^»iYj HIVATALOS LAPJA 1 »» AUTOMOBILIZMUS MOTOROSHAJOZAS AVIATIKA SPORT TÁRSASÁG ELŐFIZETÉSI ÁR BUDAPESTEN ÉS VIDÉKEN Egész évre __ __ -- -- -- -- — — 20 P Félévre-. -- — -- -- -- -- -- -- — 10 P Negyedévre .. — — -- — -- -- -- 6 P SZERKESZTIK LINDNER ERNŐ ÉS ILLÉS ISTVÁN Megjelenik minden hó 1-én és l0-én. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V. Vilmos császár út 34. Budapest, 1930 január 1 KÜLFÖLDRE EGÉSZ ÉVRE Ausztriára 35 schilling Csehszlovák.. 160 csk. Romániára .. 1200 lei Jugoszláviára 300 din Németországra egész évre Amerikára 26 dollár Olaszországra 140 lira Scnweizra 25 schw. fr. Franciaorszá Módosítják a közlekedési kódexet^^^^ A végrehajtás az átmeneti időben nem lesz szigorú ^ A 250.000/1929. számú, a közúti közlekedés rendjének és a közutakon a közrend fenntartásának egységes szabályozásáról szóló rendelet, vagyis köznyelven közlekedési kódex a gazdák körében és a vasút részéről felmerült kiváltságoknak megfelelően egy újabb belügyi és kereskedelemügyi miniszteri rendelettel, amely a 261.340/1929. számot viseli, módosítást nyert. Egy olyan nagyszabású és mélyreható rendelet, mint aminő a közlekedési kódex, természetesen nem készülhet el rövid idő alatt oly tökéletes módon, hogy az idők folyamán ne mutatkoznának fogyatékosságok, illetőleg hibák. Mindenesetre általános helyesléssel fog találkozni az a gyorsaság, amellyel az illetékes minisztériumok a felmerülő kívánságokat tudomásul véve igyekeznek a hiányokat kiküszöbölni, továbbá az az előzékenység, amely e tényben mutatkozik. Ez utóbbi reményt nyújt arra nézve is, hogy az életbeléptetésnél kétségkívül mutatkozó nehézségekkel szemben a hatóságok bizonyos elnézést fognak tanúsítani. A rendőrség közlekedési osztálya napról-napra erősebben teszi magáévá álláspontunkat. Az őrszemek az utóbbi időben csak figyelmeztetésre szorítkoznak. Ez az út vezet a megértéshez s az igazi utcai rendhez. Az új rendelet a következőkép hangzik: 1. A 4. § (2) bekezdése szerint a 10.000-nél nagyobb lélekszámú községekben és városokban az egyes járóművek vezetőinek személyazonosságuk igazolása végett valaminő okmánnyal (cselédkönyv, adóív stb.) kell rendelkezniük. Ezt a rendelkezést vidéken azokkal a gazdálkodásuk körében fuvarozó helybeli gazdálkodókkal és alkalmazottaikkal szemben, akiket a helyi rendőrhatóság és közegei amúgy is személyesen ismernek, nem kell alkalmazni. 2. A 6. § (3) bekezdésében említett autóbuszok megkülönböztető jele 25 cm. átmérőjű, kerek, átlósan piros-fehér mezőkre osztott tárcsa, amelyet a kocsi felső keretén felfelé túlterjedően a menetirány szerinti jobboldalon a kocsiszekrényen kell alkalmazni. E megkülönböztető tárcsákat — az előállítási költségnek megfelelő díjért — a gépjáróműkerület szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóságok bocsátják az igénylők rendelkezésére. Csakis a rendőrhatóság által kiszolgáltatott ily tárcsákat szabad megkülönböztető jelzésül alkalmazni. E tárcsákat csak azok a személyszállító vállalatok igényelhetik (az előbb említett illetékes rendőrhatóságoknál), amelyeknek előre meghatározott útvonalon rendszeres járatú személyszállító közhasználatú gépjáróművállalat fenntartására szabályszerű engedélyük van. Az ily megkülönböztető jelzéssel ellátott személyszállító autóbusz azonban a sötétség beálltával csak abban az esetben tarthat igényt a közúti forgalomban kivételes elbánásra, ha a tárcsája is megfelelően meg van világítva. 3. A 15. § (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy nappal az alagútban a járóműveket csak akkor kell kivilágítani, ha az alagút nincs kellően megvilágítva. 4. A 47. § (2) bekezdésének rendelkezését egyelőre csak a kiépített állami, törvényhatósági és vasúti hozzájáró utakon elhelyezett sorompókra kell alkalmazni és ezeknek a sorompóknak megvilágításáról, illetőleg megfelelő fényvisszaverő üveggel való ellátásáról legkésőbb 1930. évi március hó 1-ig kell gondoskodni. 5. A 94. § (2) bekezdésében említett járóműüzem alatt rendszeres járatot fenntartó vállalatot kell érteni. 6. A 105. § (4) bekezdése értelmében többek között rugós lovat sem szabad járóműbe fogni. Ez alatt oly nyilván rosszindulatú állatot kell érteni, amely a közelébe jutó járókelők testi épségét állandóan veszélyezteti. 7. A 106. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából az említett nagyobb forgalmú város alatt főként a törvényhatósági joggal felruházott városokat kell érteni. 8. A 109. § (1) bekezdésében megállapított életkorral kapcsolatos korlátozó rendelkezés vidéki helyeken kizárólag gazdálkodás körében történő kisebb fuvarozás vagy állathajtás esetére nem vonatkozik. 9. A 111. §-ban említett „kizárólag személyszállításra szolgáló kocsikkal“ a megállapított sebesség szempontjából azonos elbírálás alá kell venni vidéki városokban a rugónélküli üres falusi szekereket is akkor, amidőn azokat csak személyszállításra használják. 10. A 112. § (1) bekezdésének rendelkezése természetszerűleg nem vonatkozik a kizárólag gazdasági célt szolgáló falusi járóművekre (szekerekre, szánokra stb.), de csak akkor, amikor azokat csupán a gazdálkodás körében szükséges vidéki helyi (pl. gazdaság-tanya közti) fuvarozásokra használják. Ha azonban ily járóművek bármily célból távolabbi közúti vagy nagyobb városok belterületét érintő forgalomban vesznek részt, az idézett rendelkezés értelmében azokat is megfelelő világítókészülékkel, illetve fényvisszaverő üveggel kell ellátni. Befogott vagy szabadon hajtott állatoknak a gazdálkodás körében egyes vidéki helyi szokásoknak megfelelően csengővel ellátása nem esik a 112. § (3) bekezdésének tilalma alá. A rendelet előírásai 1930. évi január hó 1-től kötelezőek.