Aviatika, 1933 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1933-04-01 / 4-7. szám

64 AVIATIKA 1933 április—július másodfőtitkára, míg gróf Ysenburgra, az RRG eddigi főtitkárára a «Deutsches­ Forschungs Institut für Segelflug» Berlinben székelő központjának vezetése hárul. Az Istusban és a FAI-ban a motornélküli repülést ezentúl is dr. Georgij és gróf Ysenburg fogják képviselni. Ezzel a német motornélküli repülés egy jelentős fejezete záródik le. Ezt az új mozgalmat 1920-ban Oskar Ursinus indította meg. A mozgalom oly hamar népszerűvé vált, hogy rövidesen szükséges volt egy központi szerv létesítése, amely tudományos-, technikai- és sportszempontból átveszi az irányítást. így keletkezett előbb a központi iskola a Wasser­­kuppen (Rhön), majd 1924-ben a közlekedési minisztérium légügyi osztálya vezetőjének, dr. Brandburgnak közben­járására a Rositten-i iskola bevonásával a Rhön-Rositten Gesellschaft. 1926-ban kibővült ez a szervezet a Darmstadt-i kísérleti intézettel, amelyet dr. Georgii professzor alapított. Ettől az időponttól kezdve rohamos fejlődésnek indult ez a vállalat, amelynek első elnöke dr. Kotzenburg konzul volt. Úgy belföldről, mint külföldről a tanulók ezrei láto­gatták a vállalat iskoláit, amelynek vezető szerepét az a tény is bizonyítja, hogy úgy az Istasban, mint a FAI motornélküli repülőbizottságában az RRG-é volt a vezetés. A NÉMET LÉGIFORGALOM EGYSÉGESÍTÉSE. Több más állam példáját követve a németek is elhatározták, hogy egybeolvasztják a különböző légiforgalmi vállalatokat. Ez annál könnyebben lesz keresztülvihető, mert a Luft Hanza mellett már úgyis csak egy számottevő vállalat volt, a Deutsche Verkehrsflug A. G., melynek a Luft Hanzával való egyesítése semmi nehézségbe sem ütközik. EGYENRUHÁT A NÉMET REPÜLŐKNEK. Goering német légügyi miniszter által kibocsájtott rendelet szerint, az összes német repülő, tekintet nélkül arra, hogy forgalmi pilóta, sprotrepülő vagy minisztériumi tisztviselő, egységes egyenruhát köteles hordani. A ZEPPELIN-FORGALOM DÉLAMERIKÁBA. Május 6-tól kezdve a menetrendszerű Zeppelin-forgalom Európa és Délamerika közt újra megindult. Az utat egyenlőre havonta egyszer teszik meg, de amennyiben a sevillai és barcelonai léghajókikötő elkészül, a járatok havonta kétszer indulnak. Ha a sevillai gáztöltőállomás elkészül, a járatokat télen is indítják. JUNKERS G. 38, «HINDENBURG»: A D 2500 jelzésű négymotoros Junkers G 38 óriásgépet, mely a Luft Hanza szolgálatában rendszeresen repül, április 29-én nagy ünnep­ség keretében a Berlin-Tempelhof-i repülőtéren «Hinden­­burg»-nak keresztelték. TÖBBMOTOROS GYORSREPÜLŐGÉP NÉMETOR­SZÁGNAK. Rómából visszatérve, Erhard Milch német légügyi államtitkár a német-olasz repülőforgalommal kap­csolatba kijelentette, hogy 1934-től Berlin és Róma közt gyorsrepülő-járatot fognak létesíetni. A gépek ezt az utat leszállás nélkül fogják megtenni. A forgalom lebonyolítá­sára igen gyors többmotoros gépeket fognak felhasználni. A próbagépek építésére a Junkers- és Dornier-cégeket szólí­tották fel. Hír szerint a Dornier-gyár próbagépe még idén elkészül. KISREPÜLŐGÉP 1000 MÁRKÁÉRT. A «Rhön-Rosit­ten Gesellschaft» egy új kisrepülőgépet hozott ki «Motor- Zögling» néven. A beépített motor egy 15 LE Douglas kerékpármotor. Az első próbarepülések igen szépen sikerül­tek. A gép előállítási ára kb. 1000 márka. ÚJ NÉMET MOTOROK: A Bayerischen Motorwerke A. G. új vízhűtéses motort hozott ki. Ez a motor a BMW IXaa., az első német sűrítős repülőgépmotor. A motor 12 hengeres V elrendezésbe. A sűrítő a hajtórúd végére van kapcsolva. Főadatok : súly 615 kg, sűrítési viszony 1 : 7­5, teljesítmény föld felett 715 LE (1730 ford/percnél), elérhető legnagyobb teljesítmény 950 LE, 6,25-ös sűrítési viszonynál a teljesítmény föld felett 715 LE (1690 ford/percnél) és a legnagyobb teljesítmény 800 LE. Új motort hozott ki a Junkers-gyár is, a L 5 G-t. Ez a motor az ismert 280/310 LE-s L 5-ös motorból lett kifej­lesztve, szerkezeti javításokkal és megnövelt fordulatszám­mal. Legnagyobb teljesítménye 5­ 5-ös sűrítési viszonynál 380 LE és 7­0-ás sűrítési viszonynál 425 LE. Állandó teljesítmény 340, illetve 360 LE. Főadatok : löket 190 mm, furat 160 mm, hengertérfogat 22­9­1, üzemi fordulatszám 1600/perc, legnagyobb fordulatszám 1700/perc, súly 348 kg, 6 henger sorban, vízhűtéses. Olaszország AZ OLASZ AVIATIKA KÖLTSÉGVETÉSE AZ 1933—34. ÉVRE. Az olasz aviatikának a képviselőház által megszavazott költségvetése az 1933—34. költségvetési évre összesen 695.948.000 líra. Ez az összeg, amely az egész magyar költségvetésnek több mint egyharmadát teszi ki, talán mégis gondolkozóba ejti azokat, akik a magyar állam költségvetését ismerik. Az előirányzat részleteiben a következő tételekre oszlik: Központi kiadások .............................. 27.641,200 « Személyi « 246.643,000 « Kiadások a repülőanyagra ................. 234.633,000 « Üzemanyagokra.................................... 30.000,000 « Földi organizációra.............................. 78.565,000 « Polgári és kereskedelmi repülésre .... 73.900,000 « Dispoziciós alap ................................ 2.385,800 « Nyugdíjak és kegydíjak .................... 2.180,000 « összesen.........695.948,000 L A költségvetés egyes tételei az előző évek költség­­vetéseihez viszonyítva csökkentek, viszont bizonyos tételek megnövekedtek, így például az idei költségvetésben a múlt évihez viszonyítva az adminisztrációs kiadásokat 58.252.000 L-val csökkentették. Ugyancsak hasonlóan magas összeggel, 59.984.000 L-val csökkentették a kizárólagosan katonai célokat szolgáló kiadásokat is. Mindkét hatalmas csökkentés az olasz kormánynak a leszerelés mellett hangoztatott állás­pontját illusztrálja. Az egyetlen tétel, amely az elmúlt évi költségvetéshez képest emelkedett, a központi kiadások tétele, az emelkedés azonban csak 732.000 líra. Az egyes tételek részletezésével szintén több helyen csak redukcióval találkozunk, amelyek közül külön ki kell emelni, hogy a gépek javítására szánt összeg 36.990.000 L- val, az új repülőterek berendezésére szánt összeg 8.585.000 L-val, a műszerek bevásárlására szánt összeg 8.477.000 L- val és végül a fegyverek beszerzésére szánt összeg 3.800.000 L-val csökkent az előző évi költségvetéshez viszonyítva. Párhuzamot vonni a magyar és olasz aviatikai költség­­vetések közt nehéz, sőt majdnem lehetetlen. De mégis szabadjon leszögeznünk azt, hogy a magyar költségelő­irányzat (67 millió P), az olasz költségelőirányzatnak (cca 235 millió P) kb. állam­része. Továbbá ha Olaszország lakos­ságát a gyarmatokkal együtt 60 millió lélekkel vesszük szá­mításba, úgy megállapíthatjuk, hogy amíg Magyarország minden lakosát csak 62 fillérrel terheli az aviatikai költség­­előirányzat, addig Olaszország lakossága fejenkénti átlag­ban cca 4 P-vel járul hozzá aviatikájának költségeihez a most már lecsökkentett előirányzat keretében. Kérdezzük, hogy ezeket az arányokat meddig lehet fenntartani? A CINA 21. KÖZGYŰLÉSE. A Commission Inter­nationale de Navigation Aerienne május 10-től 13-ig tar­totta meg 21. rendes közgyűlését Rómában. A közgyűlésen Chil­a, Irak és Perzsia kivételével az összes tagállamok kép­viseltették magukat. Megjegyzendő azonban, hogy a tag­államok között csak a győző és semleges országok foglalnak helyet, mert azok az államok, amelyekben a katonai repülést a békeszerződések eltiltották, — így Magyarország is — nem tagjai a CINA-nak. A közgyűlés napirendjén 42 különböző technikai, jogi és politikai kérdés szerepelt, amelyek kivétel nélkül a polgári aviatikára vonatkoztak. A közgyűlésen elhangzott javaslatok közül a legnagyobb érdeklődést az új román delegációnak javaslata keltette. A román javaslat lényege az volt, hogy a CINA-ban egyesült

Next