A Bádogos és Szerelő, 1905 (1. évfolyam, 2-10. szám)

1905-04-20 / 2. szám

A BÁDOGOS ÉS SZERELŐ mesterek Országos Egyesülete“ szakvéleményének meg­hallgatása után és annak lehető figyelembe vételével szer­­kesztessék egy újabb szabályzat. Ennek alapján egyesületünk szerelő szakosztálya több hétre terjedő tanácskozás után elkészített egy tervezetet, melylyel a városi vízművek vizét a pocsékolástól, a háztulaj­donosok berendezését a megrongálástól, a szerelő­­meste­reket pedig a kontárok ijesztő módon való szaporodásától kívánja megóvni. Ezt a tervezetet a vízmű igazgatóság hivatott szak­­férfiai örömmel fogadták. Véleménynyilvánítás céljából a város a tervezetet megküldte az Országos Iparegyesületnek. Ez a körülmény a kartársak körében kedvező hatással volt, annál is inkább, mert ezáltal alkalma nyílt az Országos Iparegyesületnek arra, hogy az iparra, az iparosokra és megrendelőkre egyaránt káros kontárkodásról nyilatkozhassék. Szinte hihetetlen tehát a napi­lapok az a közleménye, mely szerint az Országos Iparegyesület állítólag megoko­­lással — de semmi esetre hivatásának megfelelően — egy­szerűen feleslegesnek tartja a tervezetet. Más szóval: az Országos Iparegyesület nem tartja szükségesnek, hogy az adót fizető iparosok megélhetését alapjában veszélyeztető kontárok ellen megtorló intézke­dések tétessenek , még akkor sem, ha az ezen intézkedé­sekkel elérendő vízmegtakarítás a városnak is tetemes hasznot jelent. Egyesületünk­ elnöksége meg fogja találni a módot, hogy az iparosok védelmére és az ipar fejlesztésére hivatott iparegyesület eme legkevésbé sem jóakaró véleményét ille­tékes helyen ellensúlyozza. Budapest, 1905. március 26. Vámos Imre, titkár. Ezután következett a pénztárnok jelentése az elmúlt évtöredékről és a jövő évi költségvetés, mely szerint: Összes bevétel 1905. január 1-ig.................... 383.9 K. Összes kiadás 1905. január 1-ig.................... 208.04 „ Összes készpénz 1905. január 1-én 174.96 K. Költségelőirányzat 1905. évre. Bevétel: Hirdetésekért.................................. 500 K. Eddig beirt tagok tagsági díjakért 1440 „ Két alapitó tagsági díjért .... 400 „ Ötven új tag beiratási díjáért . . . 100 „ „ „ ,,' tagsági , . . . 600 „ Összes bevétel 3040 K. Kiadás: Házbér, fűtés és világításra . . . 600 K. Lapkiadási költségre....................1500 „ Nyomtatvány és bélyegre . . . . 500 „ Pénzbeszedői jutalékra . ... 1­100 „ Előre nem látott kiadások .... 350 „ Összes kiadások 3040 K. A megüresedett tisztségekre és választmányba egy­hangúlag megválasztottak: Gazda: Pfeifer Nándor. Pénztárnok: Rudas József. Könyvtárnok: Spitzer Miksa. Választmányi I. rendes tagok: Becsey Antal Fischer Adolf Hennefeld Ignác Steiner Ferenc Kaiser Vilma Lugossy Ignác. II. Póttagok: Németh Kálmán Langweil Emil Nagy Károly Janisch János Ausländer Mór. Miután még a közgyűlés hozzájárult, hogy a munkás­kérdés rendezése céljából alakulandó 9-es bizottságba egye­sületünk is delegáltasson 3 tagot, elnök a gyűlést bezárta. A közgyűlést fényesen sikerült 80 terítékes társas­vacsora követte, melyen mint vendég jelen voltak a többek között Gelléri Mór kir. tanácsos, az „Országos Iparegyesü­let“ igazgatója, Goreczky Zsigmond a IV. ker. elöljárósági jegyző és többen. Az első felköszöntőt Boross Soma az egyesület elnöke mondta az egyesület tagjaira, utána Pfeifer Sándor köszön­tötte Goreczky Zsigmondot, ki nyomban hatalmas arányú lendületes beszédben válaszolt. Vámos Imre üdvözölte ez­után Gelléri Mór kir. tanácsost. Gelléri elhangzott válasza a tapasztalatokból merített tudástól volt duzzadt. Beszéltek még Cymbalak István, Sztipán István, Tóth Imre, Szaláts István és mások. A társaság éjfél utánig együtt maradt. fci5nRS5i 0 r^nr^i o r^nn^i Bérmozgalom a fővárosi bádogosiparban. Ismeretes, hogy a főváros tanácsa azt a munkarendet és béregyezményt, amely 1903-ban a fővárosi bádogos­mesterek és munkásaik között jött létre, nem akarta jóvá­hagyni. Ennek következtében a munkarend, habár közös egyetértés útján is keletkezett és az ipartestület is elismerte, nem volt képes általános érvényre jutni. Csak helyi jel­­közzel tartották be a budapesti műhelyekben. Ennek folyo­mánya lett azután az is, hogy a munkásság újból a bér­mozgalomra kezdett gondolni és ezúttal nem az általános taktikai eszközhöz, a sztrájkhoz folyamodott, hanem a boj­kottot vette igénybe, amely kisebb pénzáldozattal és kisebb apparátussal vihető keresztül eredményesen. A folyó esztendő márciusában indult meg a harc. Egyes munkaadók, kiknél nagyobb vállalkozások voltak kilátásban, sorjában kapták a munkások szervezőbizott­ságának átiratait. Valamennyinek egyenlő volt a fogalma­zása, a tartalma pedig röviden az, hogy nyilatkozzék a fel­hívott azoknak a követeléseknek tekintetében, amelyeket az átirathoz csatolt jegyzékben sorolt fel az aláíró szervező­­bizottság. A példa kedvéért itt közlünk egy ilyen átiratot, a követelések jegyzékével együtt.

Next