A Bádogos és Szerelő, 1905 (1. évfolyam, 2-10. szám)

1905-04-20 / 2. szám

4 A BÁDOGOS ÉS SZERELŐ megállapodástól teszi függővé a tárgyalások felvételét. Az értekezlet végül igen alapos vita nyomán egyértelműen el­fogadta Fried Zsigmondnak azt a javaslatát, hogy a tárgya­lások befejezésére rövid határidő szabassék, melynek tar­tama alatt a bérmozgalom további folytatása megakasz­tandó. Ilyen értelemben az értekezlet határidőül április hó 2-át tűzte ki. A munkások előadója mielőtt érdemben szólott volna, rámutatott arra, hogy a legutóbbi munkarend pontjait a mesterek nagyobb része nem tartotta be. Emiatt folyó évi januárban átirattal fordultak a munkások az ipartestülethez, ez azonban ezt a békés közeledést válasz nélkül hagyta. Így kénytelenek voltak harceszköz gyanánt a bojkottot elő­venni. Reméli, hogy egyezség útján marandandó békét le­het teremteni. A szervező­bizottság követeléseit így terjesz­tette elő: 1. A napi munkaidő 9 óra. Számolási egységek ezek 71 nap, 7a nap, 3/4 nap. 2. A bérskála tételei ezek, mindig napibéreket véve: a) bádogosokra nézve: első éves segédminimális napibérek kor. 3. Kívánják a kizárólagos szakszervezeti munkás­közvetítést. 4. Kívánják a bizalmi férfiak rendszerének nyílt és kifejezett elismerését. Megjegyezte egyúttal az előadó, hogy a bérskálára nézve szigorú utasítása van a szervező­­bizottságnak, amely­től el nem térhet. Ezek alapján a követelések előterjesztését tudomásul vette a mesterek bizottsága, jelezte, hogy tárgyalás alá fogja venni és a választ a legközelebbi közös tanácskozáson fogja közölni. A második estén a mesterek bizottsága az előzetes megbeszélések alapján közölte a következőket, részben mint egyhangú megállapodásokat, részben mint ellen­javaslatokat a) A 9 órai munkaidő elfogadható, de épületeken való munkánál az ottan, t. i. a többi építőiparágban honos óra­szám az irányadó. b) A munkásokat illető csoportosítás kiegészítendő egy harmadikkal: a krammunkások és az állandóan egész éven át műhelyben dolgozók csoportjával, akikre nézve külön bértételek javasolását várja. c) Az elfogadandó megállapodás csak a jövőre (egy előre meghatározandó időponttól fogva) lesz hatályos. d) Egész napi, 3/4 és 1/1 napi munkaidőszámítás he­lyett (eltekintve a napi maximális munkaidő kérdésétől), óra szerinti bérszámítást javasolt. e) A kizárólagos munkaközvetítésre és a bizalmi-férfi­­rendszerre vonatkozó feltételekről egyelőre nem nyilatkoz­hatott a 9-es bizottság. A kram-munkások külön kategorizálásáról hajlandó volt eleinte tárgyalni a munkások küldöttsége, de az állandó műhelyben dolgozókat ide nem akarta bevonni. Garanciát kívánt továbbá arra nézve, hogy a 9-es bizott­ságban és a már a plénumban is elfogadott bizottsági meg­állapodások az összes munkaadók által be fognak tartatni. Mivel a leggondosabb írásbeli stipulációk esetén sem talál a munkásság elég anyagi biztosítékot a kisebb meste­rekkel szemben, azt ajánlották, hogy a munkaadók a meg­kötendő árszabály-egyezség keretében anyagilag egyetem­­legesen kössék le magukat. Arra az esetre, ha ez nem me­hetne keresztül, megelégszenek azzal is, ha az aláírók arra kötelezik magukat, hogy az egyezséget megszegő és ezért bojkottált mester kiemelt munkásait a többi mester meg­osztva, munkával ellátja, illetve a kiemelés tartamára fel­fogadja. Erre a kívánságra, t. i. a garanciára nézve, a mesterek bizottsága ezt jelentette ki : 14 napi haladék esetére kötelezi magát arra, hogy az összes számbavehető munkaadótól az árszabály-egyezség­hez való hozzájárulást kellő formában és megfelelő biztosí­tékokkal megszerzi. E 14 nap alatt a munkások bojkott­mozgalmát fel kellene függeszteni. Az egyetemlegesen anyagi kötelezettség­vállalást a 9-es bizottság nem fogad­hatja el, a második idetartozó javaslatot tárgyalás alá fogja venni. Mire a munkások előadója előterjesztette, hogy a 14 napi haladékot megadják, de a bojkott-mozgalom fel­függesztését tartalmazó megállapodás csak április 2-ig ha­tályos, mivel a szervező­bizottságnak ekkor már konkrét alkudozási eredményekkel kell beszámolnia és ha az egyez­ség eddig nem jö létre, kénytelen a bojkott-mozgalmat ismét felvenni. Az u. n. kram-munkásokra nézve a munkások elő­adója kijelentette, hogy a munkások bizottsága nem volt abban a helyzetben, hogy ezekre nézve külön bérosztályt megállapíthasson, mivel a fővárosban alig van 1—2 műhely, hol valóságos kram-munka készül. Ezekkel a munkások szervező­bizottsága esetleg külön-külön fog megállapodni. Miután ez a kérdés mindkét oldalról beható módon megvilágíttatott, az értekezlet tudomásul vette a munkások következő kijelentését: Amennyiben a kram-munkások alatt olyan munkások értetnek, kik konyhafelszerelési és háztartási árucikkeket kézi erővel előállító műhelyekben dolgoznak, annyiban az ezek csoportjára vonatkozó kérdés kikapcsoltatik az alkudozások keretéből. Ezek után a mesterek 9-es bizottságában elfogadott feltételek előterjesztésére került a sor. Első­sorban közölte­­tett, hogy a 9 órás munkaidőt elfogadta a mesterek bizott­sága, az épületekről szóló kivétellel, hol a többi iparágban dívó óraszám a mérvadó (ez a kivétel utóbb elejtetett és a 9 órás munkanap általánosan elfogadtatott). 1-3 „n 3 60 „ 3-5 „„ 4-40 „ 5-ön túl „V » v) 5-— * önálló ornament •n 6- „ b) szerelőknél: segítő munkás minimális napi bére 2'60 kor. tanult szerelő 1-ső évben min. „ „ 4'— „ „ „ „ éven túl „ „ „ 5— „ önálló „ „ „ „ 6­— „ fűtési „­­ „ „ „­­ „

Next