A Bádogos és Szerelő, 1909 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1909-01-25 / 1. szám
V. évfolyam. Budapest, 1909. január hó 25. 1. szám. KIADÓ É5 LAPTULAJDONOS F) BÁDOG05 É5 SZERELŐIDÉ A BUDAPESTI BÁDOGOS- SZERELŐ-, FÉmnYOmÓ-, LEJTKEZELŐ-, ÉS 1i BUDAPESTI BÁDOGOS ÉS SZERELŐmESTEREK S. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK : SZTIPÁN ISTV. EGYESÜLETE. É5 RÉZMÜVES IPARIESTÜLET LOS KÖZLÖNYE. AZ EGYESÜLET TAGJAINAK INGYEN. NEM TAGOKNAK : Egész évre............... 8 korona Fél évre .................... 4 „ Negyed évre............ 2 „ FŐSZERKESZTŐ? BOROSS FELELŐS SZERKESZTŐ?#?? POGÁNY N A NB (V 11. . HELYETTES SZERKESZ PJ) : Serkesztőség és kiadóhivatal : sz. AT., Liszt Ferenc.tér 11. sz. (Király utca sarok). TELEFON: 8 -20. gjelenik havonként egyszer. BÁDOGOS SZAKTANFOLYAM. Van szerencsénk i. Kortársaink figyelmét felhívni arra, hogy a „Bádogos és Szerelőmesterek Országos Egyesülete“ által rendezett bádogos szaktanfolyam az 1909. évi január hó 19, 21, 26, 28, február hó 4. 9, 11, 16, 18, 23, 25, és márczius hó 2. 4, és 9-én fog a m. kir technológiai iparmúzeumban (VIII., József-körút 6. sz.) megtartatni. Szakelőadó Sztipán István budapesti bádogos mester, kartársunk. A szakelőadás tárgya: iimértan alkalmazása a bádogosiparban. A tanfolyam ingyenes. Az előadások fenti napokon este 79 óráig tartatnak a felső ipariskola földszinti 22. sz. tantermében. A belépésre jogosító igazolványok naponként d. e. 9—12-ig és délután 37 óráig a technológiai iparmúzeum irodájában díjtalanul (I. em. 2.) kaphatók. Felkérjük t. Kartársainkat, hogy ezen közhasznú előadásokon segédeikkel együtt minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek és tömegsztráik. Lapunk karácsonyi számában Farkas Elek igen érdekes czikket írt a tömegsztrájkról. A felvetett kérdés sokkal hamarább aktuális lett, mint ahogy gondoltuk volna. A magyarországi szociáldemokrata párt bölcs intézősége ugyanis jónak látta némely szakszervezet felfüggesztése miatt az elmúlt év utolsó napján a tömegsztrájk rendezését. A nyíltan és hivatalosan bevallott czélja ennek nem volt más, megmutatni azt, hogy ők erősek és ha majd a nagy tömegsztrájk ideje elkövetkezik az a nap legyen bizonysága annak, hogy a munkások akkor is megállják a helyüket. Épen úgy tehát a mint színházban szokás. Az igazgatóság egy színdarabot kitűz az előadásra, mielőtt azonban ez a nagyközönség elé kerülne szükséges, hogy minél több próba tartassák, mert csak így van biztosítva az, hogy a nyilvános előadáson az összjáték teljes legyen. Szóval a bölcs vezetőség kísérletezik, amely kísérlet igaz, hogy nagy áldozatokkal jár épen a vékony pénzes munkások szempontjából, kiknek e nagy munkanélküliség idején minden fillérre i?szükségük van, de határozottan káros ránk nézve. A kérdés már most az. Volt- e egyáltalában sikere a tömegsztrájknak és mik a tanulságai ránk munkaadókra nézve. Az első kérdésre úgy látszik nehéz a felelet, mert az eltérések ebben a tekintetben óriásiak. A főkapitányi becslés a résztvevők számát 68 ezerre, a Népszava pedig csekély 80 ezerre teszi. Hogy hol itt az igazság, valószínűleg nem a Népszavában, melynek leghatározottabb célja az, hogy magát a tömegsztrájkot az igazság rovására is dicsőítse és amely természetesen valóságos hőskölteményben színezte ki a tömegsztrájk óriási erkölcsi sikerét, mert az anyagi sikerrel nem mer előhozakodni, mert hisz még 10,000 résztvevő mellett is, legalább 50,000 koronás mulatság volt ez. Az azóta összegyűlt adatokból azonban mégis megállapítható az, hogy a résztvevők száma semmilyen körülmények között sem haladhatta meg a 8-10,000-et, mert hiszen a legtöbb nagy üzemben Budapesten üzemmegszüntetés nem volt. A mi szempontunkból tehát bizony ennek a tömegsztrájknak sikerültéről igenis beszélhetünk, de a mi szempontunkból vagyis a mi részünkről sikerült a tömegsztrájk. A második kérdés az, hogy mik ezen tömegsztrájknak a tanulságai? A legelső és legszembeötlőbb az, hogy azok a munkások tartották, de elsősorban a szakszervezeti tanács meggondolatlan parancsát, akiknek erre igazán a legkevesebb okuk lett volna a munkaadókkal szemben. Éspedig épen azok a kik az úgynevezett kollektív szerződés boldog tulajdonosai. Épen azok nem voltak tekintettel arra, hogy ezzel a lépésükkel a munkások által annyira magasztalt és dicsőített kollektív szerződés