A Bádogos és Szerelő, 1912 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1912-01-31 / 1. szám
1912. A BÁDOGOS ÉS SZERELŐ Úgyis olyan kevés és Budapest nagy igényeihez képest — mondhatni — szegényes szórakozási helyeink vannak, hogy ezeknek egy nagyvárosi modern centrális attrakcióval való szaporítása általános szempontból is szinte elkerülhetetlennek mutatkozik. Hogy mit kell ez új szórakozóhely központjává tenni, arra nézve ezer példa áll előttünk. A bécsi Prater, a koppenhágai Tivoli, a stockholmi Freiluft- és etnográffiai múzeum, a drezdai Vogelwiese, a Coney Islandi álomország, a berlini Zoo és a többi nagyvárosok nagyszabású és változatosságban bővelkedő szórakozóhelyeinek egyes részletei egyik-másik tekintetben mind mintául szolgálnak s törhetjük a fejünket, hogy minek lehetne a javát a mi számunkra is lemásolni, vagy lényegében átvenni, illetőleg a mi ízlésünkhöz átformálni. Irányjelzés gyanánt hevenyészve csak néhány gondolatot említek meg. A frankfurti pálmaház, a hamburgi akvárium, a berlini jégpalota, a bécsi Gänsehäuser, egyes nagyvárosok nagy, népies hangversenytermei (egyik kiállítási csarnokot már erre való figyelemmel lehetne megkonstruálni), népies sporttelepek, a drezdai kiállítás hullámfürdője, az újabb londoni kiállítások attrakcióinak java, stb. stb. olyan keresett látványosságok volnának, amelyek seregével vonzanák a budapesti publikumot. Ezekkel kapcsolatban persze az olcsó és jó étkező helyiségek mindenféle változatait kellene megtelepíteni a közönség minden rétege legkülönfélébb igényeinek kielégítésére. Hangsúlyozom azonban, hogy nem a tings tangi alacsony színvonala áll előttem, amelynek számára elég terület van a Városligetben és a Népligetben, hanem olyan attrakciók létesítésére gondolok, amelyek az óriási publikum érdeklődésére és támogatására mindenkor számíthatnának. Mihelyt ez megvan, ezek révén az új kiállítási terület egyike lesz a legkeresettebb fővárosi kirándulási és szórakozóhelyeknek és így minden ott rendezendő kiállításnak szinte kész lesz a publikuma, ennek révén pedig a sikere és meg lehet valósítani azokat az ideákat is, amelyeket egy állandó kiállítási terület segítségével az idegenforgalom, a nép ismereteinek hasznos gyarapítása és sok más közérdekű szempontokból számtalanszor tervbe vettünk. Különös nyomatékkal kívánom hangsúlyozni, hogy az állandó kiállítási területnek ezt a népszerű részét, amelyet külföldön is röviden Vergnügungsparknak neveznek, nem tartom fődolognak, hanem egy nélkülözhetetlen segédeszköznek a terület népszerűsítésére, hogy a közönségünk ennek segítségével is már jó eleve hozzászokjék az új vidékhez és a kiállítási centrálé új területéhez. Nagy kiállítások alkalmával ezt a parkot természetesen új és új attrakciókkal lehet majd fölfrissíteni, illetve kiegészíteni. Ha ilyen értelemben egészítjük ki az állandó kiállítási területet, a hozzáfűződő nagy közgazdasági érdekeket játszva és szórakoztatva fogjuk a néprétegek százezrei számára hozzáférhetővé és hasznossá tenni. Röviden: a „panem“-et a „eircenses“ révén visszük be a néprétegek közé, melyeket meghódítottunk a tudományoknak, biztosítjuk fogékonyságát a haladás ezer szükséglete és a maga nemesebb szórakozása számára. Egy művelt, megelégedett nép pedig legbiztosabb talpköve a főváros társadalmi és kulturális élete fejlődésének. Hirmann Ferenc alelnök üdvözölvén az egybegyült tagokat megnyitja az ülést, konstatálva az elöljárósági tagok csekély száma miatt annak határozatképtelenségét és igy határozathozatalra nem kerülhetvén a sor a napirend értelmében 19 tanonc felszabadítását eszközölte, kiknek buzdító beszéd kíséretében adta át felszabaduló levelüket. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elfogadtatott a pénztári jelentés. Több tárgy nem lévén, elnök berekesztette az ülést. Budapesti Bádogos- és Szerelőmesterek stb. Ipartestületi Ülés. A .Budapesti Bádogos, Szerelő, Fémnyomó, Lemezek), Rézöntő és Rézműves Ipartestület A folyó évi január hó 4-én, Hirmann Ferenc alelnök elnöklete alatt rendes havi ülést tartott, melyről allábbiakban számolunk el. RIREK Budapest építő mozgalma a folyó évben a magánépítkezés terén előreláthatólag nem lesz olyan élénk, mint az elmúlt két esztendőben, habár a biztos prognosztikont nem is lehet fölállítani, mert annyi körülmény játszik közre, hogy a jóslás könnyen megdőlhet. A lakásszükség enyhült ugyan, de még nem szűnt meg teljesen, úgy, hogy a tényleges állapotok még indokolttá tennék az építkezéseknek az eddigi arányokban való folytatását és valószínű is, hogy a IV., V. és IX. kerület ama részeiben, amelyekre nézve a harmincéves adómentesség még fönnáll, tovább is szorgalmasan fognak építeni. A város többi részeiben azonban gátat mutat az építési kedvnek elsősorban az építőiparban az utóbbi időben előfordult feltűnően sok fizetésképtelenség. A pénzviszonyok alakulása is természetesen döntő befolyással lesz az építkezési tevékenység mérvére, mert hiszen ha a pénzpiac feszült, a vállalkozás tartózkodó és ha jelzálog nincsen, úgy az építtető keze meg van kötve. Nemcsak az itt említett, hanem más, teljesen még ki nem alakult körülmények is arra engednek következtetni, hogy az idén kevesebb építkezés lesz. Nagy megrendelés-állománnyal mentek a téglagyárak az új esztendőben 100 millió darabra szóló előjegyzésekről beszélnek — de valószínű, hogy a kereslet nem lesz sem olyan nagy, sem olyan sürgős, hogy azzal a termelés lépést ne tarthatna annyival is inkább, mert legutóbb a gróf Károlyi-féle újpesti mészhomoktéglagyár termelése is föl van véve a kartell kötelékébe. Az ipartörvény revíziójának megsürgetése. A nagyváradi kamara legutóbbi közgyűlésének határozatához képest felterjesztésileg kérte a kereskedelmi minisztert, az ipartörvény revíziójának lehető sürgős keresztülvitele iránt, s amennyiben az rövidesen meg nem történhetnék, úgy arra kérte a minisztert, hogy a hosszú éveken át tapasztalt hiányoknak rendeleti úton való pótlására az intézkedéseket tegye meg, de emellett is a munkaadó és munkásra vonatkozó résznek novelláris úton való szabályozása végett a képviselőházhoz törvényjavaslatot terjesszen be. Minthogy e felterjesztését a nagyváradi kamara csatlakozás végett az ország összes kamaráinak megküldötte, s minthogy biztosra vehető e fontos és égető kérdések megvalósítására irányuló törekvésben a hazai összes kamarák hasonló egyöntetű állásfoglalása, az ipartörvény revíziója a folyó évben talán mégis csak napirendre kerül. Az en-corner ismét működik és a londoni fémtőzsde által életbeléptetett intézkedések dacára ismét fölveri az árakat. December elején a Barca-ón aukción 2500 tonna ón 203 font shárban kelt el, ami rekordárat képvisel. A londoni fémtőzsde az en-corner üzelmei ellen azzal védekezik, hogy módosította a szokványait és kimondta, hogy nemcsak Straitsbeli és ausztráliai ónt, de európai ónt is lehet szállítani, noha a konzervdobozgyárak azt állítják, hogy az európai ónt nem használhatják. A hamburgi fémtőzsde, amelyen újévtől kezdve ónban határidőüzleteket is lehet kötni, az európai ón szállítását szintén megengedi, de csak akkor, ha a Straitsbeli és ausztráliai készáru és a 4—5 hónap múlva szállítandó ón árai közt .