Bányamunkás, 1931 (20. évfolyam, 1-11. szám)
1931-01-16 / 1. szám
2. oldal látták és a nyugbérhez egy 25%-os pótlékot csatoltak. Ez a 25%-os pótlék azonban nem jelentett semmit, mert a nyugdíjasok legnagyobb részének lakbért kell fizetni, mert amikor nyugdíjba megy, a vállalat rögtön megvonja tőle a kedvezményt és így kénytelen lakást bérelni, amely lakbér sokszor annyit vagy többet tesz ki, mint egyhavi nyugdíja Elsősorban tehát az államnak kellene arról gondoskodni, hogy a bányatelepeken nyugdíjastelepekel, áll is soraik föl, vagy pedig a bányavállalatokat törvényes eszközökkel kellene kényszeríteni, hogy a nyugdíjasok részére lakásokat építsenek. Nagyon kívánatos volna, ha azok az urak, akik ilyen könnyűszerrel, egy régebbi, rendeletre hivatkozva, utasítják el a nyugkeresek kérelmét, megtekintenék egyszer már azok nyomorúságos helyzetét. Akkor, amikor a jelenlegi nyugderből egy nyugbéresre átlag 28.50 pengő esik, az özvegyre 12.06 pengő és az árvára 4.5 pengő havonta, el lehet képzelni, mennyire „kielégítő" lehet a helyzetük. Ha meg akarnának győződni csak egy kicsit is a bányanyugbéresek életsorsáról, megtekinthetnék nem messze a fővárostól, Dorog mellett, Sárisápon és környékén s meglátnák, hogy a bányanyugbéresek a hegyek oldalában földbe vájt, ablaknélküli kunyhókban laknak. Arra hivatkoznak továbbá, hogy az ilyen „segélyadás ellenkezik a biztosítás természetévek". Hiszen nem is, azért fordultak a nyugbéresek ilyen kéréssel az illetékes fórumhoz, mert csak karácsonyi ajándékot akartak, hanem mivel egész évben, úgyis csak a nélkülözés és a koplalás jut nekik osztályrészül az alacsony nyugbér miatt, tehát legalább egyszer jóllakni akartak. Hivatkoznak az urak arra is, hogy „a nyugbérpénztár anyagi helyzete nem bírja el, a magasabb kiadásokat. Ezt talán elkellene fogadnunk, nekünk is, azonban ezt a megtakarítást talán nem ott kellene érvényesíteni, ahol egyébként is kevés van, mert hiszen a bányanyugbérpénztár bevételének csupán csak 55%-a az, amit kifizetnek a, bányanyugbéreseknek, 30% tartalékalapra megy, míg 15%-ot az adminisztrációs költségek emésztenek föl. Ha az illetékesek a szívükön viselnék a nyugdíjasok sanyarú helyzetét,, akkor talán gondoskodnának arról, hogy ezeket a megfogarításukat az adminisztrációs költségeknél érvényesítenék. Kíváncsian várják a nyugbéresek, de az egész bányamunkásság is, hogy várjon mi lesz a nyugbér fölemelésével. Mert hiszen az Országos Társadalombiztosító Intézet 1930 szeptember 28-án megtartott közgyűlése elfogadott egy indítványt, amelyet az önkormányzatban"helyet foglaló elvtársak, tették, és amely a nyugbér fölemelését célozza , amire még mindezidáig semmi választ nem kaptak. Mindenesetre ajánlatos lesz egy kevés szociális érzést tanúsítani ennek az ügynek az intézésénél, ne várják, meg, amíg a nyomor és az éhség adomácsol az elkeseredett bányámmá kasok esik. A bánya rejtelmeiből. Kap nap' után. olvasnak bány»^xerenc^fdten.'-égekről (•$ nincs*n lakma, amelyben évről égyre több...,volna a hősi halott, mint a bánya robotosainál, akiknek mustkája folytonos életveszedelemben folyik. Pedig a bánya, terméke és a bányáé» munkája nélkül egyszerre megállnának a gépek és megállna minden, ami ma kttlizrátifiként. Milyen. ., bánya rabjainak "élete? Hogyan dolgoznak"? Hogyan élnek? Mennyit keresnek? Miért a sok bányaszerencsétlenség, Wtther Victor elvtár« évek óta él », német szénbányavidéken, közvetlen tapasztalásból ismeri a dolgokat és minden szépítés és költői kiszínezés nélkül írja le, riportregényében, melynek nagyon jellemző már vitae. .is: Effis a sok közül. A könyv riport a szénbányászok életéről, amelyet részleteiben alig ismer a proletárolvasó és regény, mert a bánya életét és a bányászélet külső eseményeit egy ember életén át hozza elénk és amikor Albert Kamp, a könyv főhősének élete kibontakozik előttünk, ammikor belepillantunk lelkébe, amely lassan osztálytudatos szocialistává érik, akkor megértjük a bánya minden robotos fifjik életét és fejlődését is, megértjük a sokakat, akik ott állnak Kumppal együtt a tárnát mélyén és akiknek vele együtt egy a sorsa. Albert Kump élete minden egyszerűsége mellett, is bővelkedik eseményekban, amelyek eldöntik proletár életét és olyan katasztrófa elé viszik, amely elől csak a halálba menekülhet. Kezdetben nem akar bányász lenni és nem engedi az apja sere, aki egy hosszú élet alatt megismerte a földalatti munkát. Ekkor azonban eléri a munkanélküliség és mert közben már megnősült, még nagyobbnak és erősebbnek érzi a nyomor szorítását, amely végre is a bányába hajszolja. Ettől 2 perctől fogva a bánya irányítja életét és a bánya végső oka annak, amikor családi élete összeroppan és csak egy kivezető utat talál- A szép és érdekes munka a Népszava Olcsó Könyvei -sorozat harmadik kötete Turgennyj Kivágat* és Feldutann: A* anya tonte, után. Ára. szép Kiállításban saarveisen ■tátmkágoknak 80 fillér, kötve piros váraonkötésbeii 150 p* BÁNYAMIj JÍRAS 1931: A m. kir. Népjóléti és Munkaügyi Miniszter 5101/évi. 1930 N. M. M. számú rendelet© a bányanyugbérbiztosítási járulékkulcsának és összegének megállapítása tárgyában A bányanyagbérbiztosítási járulék kulcsa az 1930. évnek az e rendelet hatálybalépése napjával kezdődő szakára az I—XII. napikorosztályokban az átlagos napibér 5.25%-os kulcs szerint fizetendő bányanyagbérbiztosítási járulék összege napibérosztályok szerint a következő: A « eäätval w«jc»ÉKEiinrpsrrAss eéfjösotAivoíc§ 'Stn <z »-«t? ttwi 20 - •->58?. MC- , 2M F-ic. r .MS’? 80- *•too- * Í.MP4? /ocv * Í20- *MaP? 14 CT- * fii jjlJLí 770 P-iij 4320 -® 180- .200- -J?? 8'ocP-efeiyi i?sa -14ff- . i l 3 4 5 8 ? & 5 10 H» 12 FiZETENDŐ BÁNYANYAGBÉRBIZTOSITÁS! JÁRULÉK Tíri "«■ m. -mr T mSód.Vény."IL Ssa-rail 06-08 -14 16 24 26 32 38-42-48 52 5B1 7 -ro-te -26-36 -46-54-•54-74-84 -94 104 T142 3 . -J 6-24 -SS-52 -68•-S2 96 ?T 2 T26 140 156 170.3 4 -20-30-50~70-SO !OS ?28T48 166 168 2062264 5 -26 -38--62-86112 136 160 784 10 234 253 2826 6 -70-46-74 104 134 162 !92 2221»250 280 3103388 7 -30 --46-74 104 1.54 162 192 222 250 280 316 •3387 a -36-54 -68522.158 190 224 260?92 32S 3623968 9 —m —621-140 802 162 56296 334 374 4144529 t6-46~70112 156 202 744 28? 334 376 420 466 508 10 n —se-76124 174 224 270 320 .37041e 4685 16 564 11 12 56—84736190 246 298 352 406 460 514 568 6202 13 60-92 146 208 268 324 384 4445-560 620 67613 T4 60-92 .14S 208 268 324 384 4445-560 620 67614 1 5 66 T-7ez .226 292 352 416 462542 608■ 672 734Hise-70 1081711244 314 378448518 5.84 654 724 790.16 ??—76 !16Ise260 336 406 480556 626 7 776 84617 »a -80t17"196 278 358 432 512592 668 748 826 90218 19 -86 130210 ■294 380 460544 628710 794 a78 .958.9 20_90 188 222 ■312 402 466•576666750 640 930101450 r9-90 738 222312 402 486 576666750 840 930101421 720 m .46 236330 426 514 66S704792 888 952.1072.22 231 154 0.48 348. 4.4.8„540640 740 8.34 934t634. Pl2 8.23 24106 16.2. 2SO364470 568 67277£t 876 9801686H84 24 .25 110 1.66.27238.2. A92 5.94 7043?4 9181028 7 1.36 1240---1§. 26f»6y76 284398 514622735 750 9SO1074nSS 1?9626 27p20r84296 416536 648768 888 ten2012401352,27 28 ?20y842964tg 536 64 5763 8SS10n201240135228 29!26i.923TO434560 676S -92gT042n 68 12921410 29 3073C -p-322 452562 702632 .9.62Í08412141344146630 51?36208 334408604730864 TOPT26126013961.522 31 í.mart. Harem!! a jobb életért és építsd a szervezetedet! A magyar bányamunkások éveken át nehéz küzdelmet folytatnak az életük fönntartásáért. Éveken át a legnagyobb nélkülözések között szenvednek és éheznek családjukkal együtt. A szenvedéseknek még mindig nem érték el. a legutolsó állomását, mert a bányaipar • fokozódó • válsággal • küzd, és mint azt a jelek mutatják, az egyes bányavállalatoknál ismét bevezetik a szünnapokat, sőt is munkások elbocsátását, valamint"a bérek redukálását is kilátásba helyezik. Nem tudjuk még, hová fog vezetni, ha a munkások százait ismét elbocsátják, s ha a béreket ismét redukálják, hiszen a bányaiparban a munkabérek úgy is a legalacsonyabbak, úgyhogy ezekből már nem lehet elvenni, ezeket csak emelni lehet. Ha ezt mégis végrehajt - .ják, úgy még szomorúbb helyzet előtt áll .• magyar bányamunkásság. Úgy látszik, a bányavállalatok mindent elkövetnek, hogy a munkabéreket leszorítsák és ha egyes bányavállalatok ezt már nem tehetik, akkor más eszközökhöz folyamodnak és más irányban redukálnak. Ezt a szomorú helyzetet nem kell külön ...leírni és a bányamunkásságnak külön magyarázgatni, mert saját testén érzi napról napra ennek súlyát, látja, miképpen rongyolódik le úgy maga, mint családja, látja, hogy gyermeke miként gyengül napról napra, mert nem tudja azokat a minimális szükségleteket beszerelni, amire családjának szüksége van. A bányamunkások ezrei éheznek családjukkal együtt. Erről a szomorú helyzetről egész köteteket lehetne írni és föltárni, hogy keserves munkája mellett milyen nyomorúságos az élete. Hogyan lesznek kizsarolva, milyen hajcsarkodási rendszer van bevezetve, a bányaipariban, és a bányamunkások a vállalat részéről, milyen kísérletezéseknek vannak kitéve! A bányaipari válságot csak a bányamunkások és családjuk érzik a legerősebben, mert maguk a vállalatok ezzel szemben igen jól érzik magukat, sőt nagy profitra tesznek szert akkor, amikor a bánya rabszolgáinak ezrei éheznek és nem jut még a mindennapi kenyér sem az asztalra. Egymás között tárgyalják a bányamunkások, hogy miképp?.. is lehetne ezen segíteni, hogy el ne pusztuljanak, vagy miképpen tudnának oly helyzetet teremteni, hogy a mindennapi kenyeret megkereshessék, valamint az éveken át tartó szenvedéseknek hogy lehetne véget vetni. Miképpen lehetne abból a rettenetes adósságból menekülni, amely idáig összegyűlt. .Egyesek azt hiszik, ha a bányavállalat által fölállított kaszinóba szaladnak, majd a vállalat az adósságukat megfizeti, vagy jó fiúknak fogja, tartani őket és nagyobb darab kenyeretfog adni. Mások a Credóhoz szaladnak és azt hiszik, hogy ott fognak majd megváltást találni vagy pedig a .»politikamentes 51 köpönyeg alatt igyekszenek, mint bűnbánók üdvözölni. Nagyon sokáig leell még azoknak várni, akik azt hiszik, hogy ily módon meg tudják érdekeiket védeni a bányavállalatokkal szemben! Az összes bányamunkásoknak ebben a komoly és súlyos helyzetben össze kell fogni és tömörülni kell abban, a szervezetben, amely először írta a zászlajára, hogy a jobb életért, rendezett munkaviszonyokért és emberségesebb bánásmódért harcol! Azt kell nekünk is csinálni, amit a munkáltatók, hogy zárt fronttal kell a harcot fölvenni a kapitalistákkal szemben, mert csak így tudja a bányamunkásság jogos érdekeit megvédeni, nem pedig a vállalat által fölállított különböző egyesületekben keresni a megmentést. Ha minden bányamunkás megérti ezt és