Bányamunkás, 1932 (21. évfolyam, 1-9. szám)

1932-01-30 / 1. szám

1932 címen, hogy a gyermekeket ő tartja el. Az OTI kérelmét elutasította, mert a gyerme­kek a menhely gondozásában lévén, azok eltartásáról kizárólag nem gondoskodott. A bíróság megítélte a félté­ppénzt, mert a vha­vonként fizetett 7 pengőkkel a­ gyerme­kek ellátottaknak nem tekinthetők, ezért nem eshetnek el a havonként 30—32 pen­gőt kitevő táppénztől, a menhely segélye pedig az ellátás fogalmát nem meríti ki. Akkor is segélyezendő a családtag, ha nem él a biztosítottal közös háztartásban. Konkrét esetből kifolyóan a felsőbíróság I. 560/27/6. számú ítéletével kimondotta, hogy a hozzátartozók segélyezése szem­pontjából nem az egy háztartásban élés a döntő, hanem a családtagnak a biztosított által való eltartottsága. Az a tény, hogy a biztosított nem él egy háztartásban a csa­ládtaggal, csupán másodrendű fontosságú és a családtagot a segélyezéstől meg nem foszthatja. Ha az a jogi álláspont lenne az uralkodó, miszerint a­ családtag csak akkor jutna segélyhez, ha a­ biztosítottal közös háztartásban élne, egyes csoportokat meg­fosztana jogaitól, mert vannak biztosítot­tak, akik szolgálati viszonyaik következté­ben nem élhetnek családtagjaikkal közös háztartásban és ilyen kényszerítő okok nem zárhatják ki őket a segélyezésből. A baleseti kártalanítás gyakorlata. Az OTI kártalanítóbizottságán­ak ülésén több esetben szóvátették elvtársaink azt a­ lehe­tetlen állapotot, miszerint a baleseti sérül­tek kártalanítási ügyeikben a bírósághoz kénytelenek fordulni, mert a balesetek or­vosi elbírálása nem felel meg a helyzetnek. Az OTI baleseti osztálya azután a bírósági ítéleteket megfellebbezi. Viszont a felső­­bíróság döntése is az OTI ellen szól. Gya­kori azonban az is, hogy a bíróság által megítélt járadékot is csökkentették, a bíró­ság azonban újból a járadékosnak adott igazat. Szerintünk a­ baleseti, sérült nem lehet a baleseti, osztály, vagy a baleseti orvosok labdája. Amint hogy lehetetlennek tartjuk, hogy egyedül az orvosi vélemény legyen a döntő a baleseti járadék megállapításánál. Mert az, hogy a baleseti sérült testi egész­sége helyreállt-e, vagy sem, annak meg­állapítása, az orvos feladata, de azt, hogy a balesetet szenvedett gyógyult sérülése mellett valamely iparágban és munkánál mekkora a munkaképesség csökkenése, azt az orvos az íróasztalnál elbírálni nem tudja, mert ennek elbírálása egyedül az ugyanolyan szak­­munka gyakorlati mód­ját ismerő szakember alkalmas csak. Ezen a téren egyszer rendet kell terem­teni. Nem igazságos, amit ezen a téren a baleseti osztály gyakorol, mert a törvény nem azért alkottatott meg, hogy baleseti, osztály és azon belül baleseti orvosszak­­értők csoportja létesüljön, hanem­ hogy a baleseti sérültek munkaképessége helyre­­állíttassék. Ahol pedig,ez az eset nem kö­vetkezik be, ott a sérült kártalanítandó. Ha pedig az OTI-val szemben a bíróság dönt, ismerje el a baleseti osztály, hogy ez a­ bíróság igazságosabb, mint a­ baleseti osztály, mert ez a munkás érdekét is védi, ennek megvan az az előnye, hogy a vásár­­igazolványokkal úgy az ország területéről,­­mint a külföldről 50%-os vasúti kedvezmény­nyel utazhatnak az ünnepélyre és vissza a dalosok és a vendégek. Az ünnepély­ pro­gramja nagyon gazdag és változatos. Szom­baton lampionos felvonulás Budapest­­ főbb útvonalain és ünnepélyes fogadtatás. Vasár­nap díszhangverseny a Városi Színházban, ahol minden or­szág egy külön összkarban énekel. Ezen a hangversenyen kerül először bemutatásra Farkas Antal és Pogátschuigg Guidó „Ének a munkáról“ című hatalmas kantátája, amelyet az összes magyar női, vegyes és férfikarok egy összkarban fognak énekelni zenekísérettel. A félórás művet már szorgalmasan tanulják az egész országban a m­un­kásdalár­dák. A­ vegyeskari oszlopkórus pedig Liszt Ferenc: „A munka dala“ című karművet fogja bemutatni, amelynek ez lesz Magyarországon az első magyar nyelvű elő­adása. Vasárnap délután szabadtéri monstre­­hangverseny lesz, amelyen minden ország saját anyanyelvén énekel két szocialista kompozíciót. A magyar vegyes kórusok pedig itt fogják bemutatni munkásdalos inter­­­nacionále múltévi kiadványát, Gerster „Mun­kásszózat“ című munká­skórust. Vasárnap este tűzijátékkal, csóna­kszépségversennyel és hang­versennyel egybekötött folyamünnepély a Dunán, amelybe a Munkás Testedző Egyesü­let is bekapcsolódik. Hétfőn délelőtt csoport­­hangversenyek Budán, Újpesten, Kispesten és Pester­zs­ébet­en. Az ünnepéllyel kapcsolatban a Természet­­barátok Turista Egyesülete május 17-ére 3 egynapos túrát szervez: egyet a­ Balatonra­, eg­yet Visegrádi­ra és egyet Budapest környé­kére. A tömegek elszállásolása már biztosítva van a főváros iskoláiban. A rendezőbizottság pedig lázasan dolgozik, hogy a dalosok és vendégek részére olcsó és jó élelmezést bizto­sítson. Minden oldalon serényen folyik a munka, hogy a magyar munkásdalárdák első nemzetközi dalosünnepélye a­­ szocialista tö­megkultúra és a kollektív énekművészet dicső­séges megnyilatkozása, legyen. Szaktársak! Támogassátok dalosaink nemes törekvéseit és nagy tömegeitekkel tüntessetek a jövő kul­­tuúrája, a munkáskultúra mellett. A M­unkásdalosszövetség nemzetközi dalosünnepélye Budapesten A Magyar­ors­zág­i M­unkásdalegyletek Szö­vetsége ez év pünkösdjén ünnepli fönnállásá­nak 25 éves jubileumát és ez alkalomból nagyszabású nemzetközi dalosünnepélyt ren­dez Budapesten. Erre a hatalmas szocialista kul­túrünnepély­re meghívást kapott a világ valamennyi szervezett munkásokból álló dalárdája. Az előkészítő munkálatok már egy éve a legnagyobb buzgalommal folynak és eddig már jelezték részvételüket Anglia, Bel­gium, Luxemburg, Lengyelország, Német­ország, Norvégia, Csehország, Románia, Hol­landia és Lettország nagyobb mun­kásdalárdái, és daloscsopor­tjai. Csak Ausztriából 1000 dalos részvételére számítanak, ahol széleskörű agi­táció folyik az irányban, hogy a magyar mun­kásdalárdák első nemzetközi ünnepélyén mi­nél több osztrák dalos és vendég vegyen részt. A Szövetség az ünnepélyt egyidejűleg ren­dezi a Budapesti­ Nemzetközi Vásárral és BÁNYAMUNKÁS Gyűlések Ajka. Az ottani helyi csoport tagjai 1­ év január hó 10-én, délelőtt 11 órakor a­ Lázár­­féle vendéglő helyiségében tartották meg az évi rendes közgyűlést, amelyen az ottani és környékbeli falvakban lakó bányamun­kások szép számmal jelentek meg. A köz­gyűlést Zembich János elnök nyitotta meg. Jelentést tett a­ vezetőség működéséről, va­lamint a helyi csoport ügykezeléséről. Utána Dorner József pénztáros tett jelen­tést a csoport vagyonáról. A közgyűlés mindkét jelentést egyhangúlag tudomásul vette. Takács József felszólalásában­­ismertette az utóbbi időben történt eseményeket, vala­mint jelentést tett az elbocsátandó munká­sok érdekében folytatott tárgyalásokról. Központunk részéről Bertrand Antal, Szö­vetségünk titkára szólalt föl. Fölszólal­ásá­ban ismertette a szervezkedés szükségessé­gét, valamint azokat a tárgyalásokat, ame­lyek az ajkai bányamunkások érdekében történtek. Zárószavában további kitartásra buzdította a közgyűlést. Az előadókat a közgyűlés a legnagyobb figyelemmel végig­hallgatta, majd Zembich János egy határo­zati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amelyben tiltakozik a közgyűlés az ellen, hogy az igazgatóság ismét munkáselbocsá­­tá­sokat eszközöljön­ Utána megválasztották 1932. évre a vezetőséget. Elnök: Zembich­ János. Alelnökök: Czaka Károly, Jezernicsek János. Pénztárosok: Dorner József, Pernyes Ferenc. Jegyzők: Merzse András, Süle József. Ellen­őrök: Takács János, Pavlik Frigyes. Választmányi tagok: Denk György, Szel­lem József, Ma­tics József, Szabó Sán­dor II, Treiber István, Szabó Sándor I, Csanitz János, Kok­usz Antal, Jezernicsek Károly. Könyvtá­­­os: Gei­ger Lipót. A vezetőség megválasztása után Zembich János elnök zárószavára a közgyűlés a leg­nagyobb rendben szétoszlott. Nemti. A helyi csoport 1931 szeptem­ber 17-én tartotta meg rendes évi közgyű­lését. A csoport tagjai és a­ környéki bánya,­munkások olyan nagy számban jelentek meg, hogy a gyűlést a k­étfokos hidegben a 3. oldal helyi csoport elnöke házának udvarán kel­lett megtartani. Pintér István, elnök üdvö­zölte a megjelenteket, majd Németh­­Hajon a salgótarjáni bányamunkások nevében mondott üdvözlő beszédet, amelyben kitért a kerület bányamunkásügyeinek ismerteté­sére. Beszámolt azokról a tárgyalásokról, amelyeket a munkásság érdekében lefoly­tattak és tiltakozott az elbocsátások ellen. Utána a központ részéről Szakosíts Antal elvtárs nagy figyelemmel és sűrű helyeslés­sel fogadott, hosszabb beszédben mutatott rá, hogy az évek óta tartó gazdasági válsá­got legjobban a bányászok érezték. A bér­­redukciók és a kedvezményelvonás követ­­keztében a bányatelepeken családjaikkal együtt a legnagyobb nyomorba jutottak. A társaságok kihasználták a nyomasztó helyzetet, holott a munkások abban az idő­ben, amikor erre szükség volt, pótműszako­kat is vállaltak, hogy a termelés és az or­szág érdeke kárt ne szenvedjen. Majd rész­letesen ismertette a bánya­ipar és a, szénk­ér­dés problémáit és a számok tükrében mu­tatta ki, hogy a társaságok nyereségeihez képest a bányamunka még mindig csak a száraz kenyeret jelenti, a­ dolgozók számára. A bányászélet megjavítását szolgáló köve­telések, bányanyagbér és a szociális bizto­sítás bajainak ismertetése után a­ tömeges elbocsátások elleni küzdelemre, a Szövetség iránti hűségre, a szervezkedés továbbfoly­tatására hívta, föl a bányamunkásokat. Princz Ferenc és Pinkusz Ernő felszóla­lásai után megválasztották az új vezetősé­get, amelynek tagjai lettek. Elnökök: Pintér István (kicsiny), Danyi Gábor. Jegyzők: Tasi István, Pintér Mi­hály. Pénztárosok: Nagy József (nemű­), Soós István. Ellenőrök: Danyi András II, Pintér Balázs II. Választmányi tagok: Fekete László (csa­tári), Pintér János VII, Jónás Albert, Pál György, Szeberényi Mihály, Kovács Dezső, Szörény János, Kis József (kicsi), Jancsik István. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK Több ízben tapasztaltuk azt, hogy van­nak egyesek, akik a Szövetségnek nem is tapsai, egyenesen írnak a jogvédő irodába jogvédelem miatt, a költségeket pedig a Szövetségnek kell megfizetni. Fölhívjuk a kerületi titkárokat, vala­mint a csoportok vezetőségét, hogy a­ jövő­ben jogvédelem csak a Szövetség tagjának jár és a jogvédelemnyújtást minden eset­ben csak a Szövetségen keresztül lehet esz­közölni. Azonban, ha olyan halaszthatatlan ügyről van szó, úgy egyenesen fordulhat­nak a­ jogvédő irodához, ezt­ mindig közölni kell a Szövetséggel, hogy kinek és milyen ügyben nyújtottak jogvédelmet. Ezen intézkedésünkről jogvédőnket, dr Györki Imre elvtársat is értesítettük. Fölhívjuk mindazoknak a helyi csoportok­nak vezetőségét, akik a régi bélyegekkel még nem számoltak el, hogy elszámolásu­kat haladéktalanul küldjék be a­ központba. Szerkesztői üzenet Hozzánk beérkezett „Politikamentes sárgáék rugd­alóznak“ című cikkét nem közöljük, azért­ ebben a számunkban éppen eléggé bemutatjuk Kraft urat és dicstelen működését. Die Arbeitgeber gegen die Un­terstützung der (Pensionisten Wir haben in unsrer letzten Nummer be­reits darüber berichtet, daß Genosse Anton Bertrand im Ausschuß der Grubenpension­kasse einen Antrag gestellt bat, man möge den Bergarbeiterpensionisten eine Monats­pension als einmalige Unterstützung be­willigen. Als dieser Antrag vor den Aus­schuß gelangte, haben die Arbeiter Vertre­ter dafür, die Unternehmervertreter aber dagegen gestimmt, Im Sinne der Statuten entscheidet im Falle von Stimmengleich- I heit der Präsident die Frage. Bei dieser | Gelegenheit entschied der Präsident gegen dem, Antrag und somit wurde der Antrag des Genossen Bertrand abgewiesen.

Next