Bányamunkás, 1951 (38. évfolyam, 1-23. szám)

1951-01-02 / 1. szám

4 Kommunista példával jár elől Lipták József, a legjobb fenntartási vájár Lipták József ormospusztai bányász a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta mint a „ország legjobb fenntartási vájárja“ küzd a szocializmus építéséért és a békéért a széncsata frontján. Lipták elvtárs szereti a bányát. 1907-ben, Rudabányán született. Édesapja is bányász volt, jelenleg nyugbéres. Lipták elvtárs mint kifutófiú kezdett dolgozni Ormospusztán, ahol édesapja vágta a „fekete gyémántot“. Itt lett segédvájár, majd vájár. Jelenleg a beruházási munkálatoknál dolgozik, mint a szakma legjobbja. Munka közben sokszor eszébe jutnak a keserű napok, ami­kor a múltban ő és nyolc testvére várták édesapjukat, hogy hoz-e haza vala­milyen fizetést. Amit hozott, abból bizony soha nem tudtak jóllakni. A mait keserű emlékeitől meglendül a karja és mind mélyebben vágja csákányát az anyagba, hogy többet adjon a szocializmus építéséhez, hogy olyan szilárddá segítse alkotni, amely megingathatatlan, örök boldogsága lesz a magyar népnek. Lipták elvtárs a munkaidő teljes kihasználásával, melegcsákányváltással dolgozik szocialista hazájáért és a békéért. 1943-ban, amikor megnősült, feszült figyelemmel kísérte a Vörös Hadseregnek a fasizmusra mért megsem­misítő csapásait. Ekkor még nem érdekelte a munka, csak kényszerből dol­gozott. De érezte, várta a felszabadulást. 1945-ben azonban, amikor a dicső­séges szovjet katonák meghozták a várva-várt szabadságot, Lipták elvtárs minden erejével munkához látott. Azonnal belépett a Kommunista Pártba. Munkamódszerét másoknak is átadja; azon igyekszik, hogy a minél több és jobb munka elvégzéséhez, tudáson keresztül, másokat is hozzásegítsen. SZTAHANOVISTA ISKOLA INDUL DOROGON Ahhoz­, hogy fejlődő iparunkat el tudjuk látni szénnel, szocialista bányá­szokra és szocialista bányászatra van­ szükségünk. Erre tanít bennünket a Szovjetunió példája, erre hívta fel fi­­­gyelmünket Rákosi elvtárs a Bányász­­értekezleten. Ehhez viszont szükséges az, hogy bányászaink állandóan fejesz­­­zék tudásukat A bányaipari újítási mozgalom to­vábbfejlesztése érdeké­ben januárban Budapesten bányász újítóiskola kidul Az iskolán a bányaüzemek kiváló újí­tói és újító felelősei vesznek részt, hogy továbbfejlesszék szakmai, elné­­lelt tudásukat és megtanulják az ész­­szerűsítések gazdasági eredményeinek helyes értékelését is. Az iskola e­gy hétig tart, s azon harminc kiváló bá­nyászújító vesz részt-Dorogon bányász sztahánovista iskol indul, amely január első hetében kezdi meg működését 45 sztahanovista részvéte­lével. Az iskola megk­uzdulása előtt a bányás­z-sztahanovisták nyolchetes elő­készítő tanf­oly­a­mom vettek részt. A hallgatók az iskola tartama alatt ellá­togatnak az ország több bányaüze­mébe, hogy munkamódszereiket átad­ják a dolgozóknak. A Bükkaljai Szénbányák számos üzemében továbbképző tanfolyamokat indítottak a bányászok továbbképzé­sére. A kondói és bánfalvai üzemekben gépkezelő tanfolyamok és vájár-tovább­képzők kezdődtek. A vájártanfolyam hallgatói megismerik az élenjáró szöv­őjet bányászok, valamint sztahanovis­­táink munkamódszereit. K­azinc-Barci­­kán a felvigyázók részére indul to­vábbképző tanfolyam. A Bükkaljai Szénbányák a műszaki dolgozók ré­szére is szerveztek t­éléves műszaki -továbbképzési tanfolyamot. Az Ózdi Szénbányáknál december­ben sikerrel vizsgáztak a különböző szón­folyamok hallgatói,. Ahol a békét építik,és ahol a munkát a háborús pusztítás szolgálatába állítják A népi demokráciákban emelkedik, a kapitalista országokban csökken a széntermelés A népi demokratikus országokban felszabadításuk óta évről évre nő a széntermelés, szemben a kapitalista országokkal, ahol a termelés állan­­­dóan csökken és már mélyen a bé­keévek színvonala alá süllyedt, így például az utolsó békeévhez viszo­nyítva a széntermelés Lengyelország­ban 105,5, Romániában 50, Magyar­­országon 39.5, Csehszlovákiában 11.4 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a csökkenés Nyugat-Németországban 25.5, Hollandiában 16.2, Japánban 16.3, Olaszországban 1­5.­4, Angliában­ 10.5, Belgiumban 6.7, az USA-ban pe­dig 5.4 százalék. A széntermelés csökkenése követ­keztében rohamosan csökken a bányamunkások életszínvonala is a kapitalista országokban. Csak ebben az évben 73.000 bányász­­lett munkanélküliv­é Franciaország­ban, ahol a kapitalisták lelketlen pro­fit-politikája miatt az elmúlt évben 178.000 bányászt ért baleset munka közben. Belgiumban a Schuman-terv 75.000 bányászt tett munkanélkülivé. Hasonló a helyzet valamennyi kapi­talista államban. A népi demokratikus országok dol­gozói mindenütt hősi elszántsággal, határtalan lelkesedéssel harcolnak a termelés frontján, építik boldogabb jövőjüket, a szocializmust és védik békéjüket, a Szovjetunió segítségével­ megszerzett szabadságukat, független­ségüket. A népi Lengyelország — mondhatni — egyetlen hatalmas üzem, amely­ben Marx-Engels-Lenin-Sztálin taní­tása alapján az egész nép az új len­gyel életet kovácsolja. A lengyel népnek a Varsóban megtartott II. Békevilágkongresszus alatti magatar­tását is a harcos békeakarat jelle­mezte. Ennek nagyszerű megnyilatko­zásai voltak a munkások, értelmisé­giek és dolgozó parasztok részéről a kongresszus tiszteletére tett egyéni és kollektív munkafelajánlások. A fel­ajánlások, illetve a vállalások telje­sítése terén az elsők között voltak a bányászok. Ezt bizonyítja többek kö­­zött, hogy a Boleslaw Smialy-bánya „Wataskar-tárnájának dolgozói táv­iratban jelentették a kongresszus el-­­nökségének, hogy az első tervévet november 19-én befejezték. „257 tonna szenet termeltünk a terven felül" — jelentették a Ryduk­owy­­bánya dolgozói. A wroclawi bányá­szok küldöttjük útján üzentek a kon­gresszusnak, hogy a jövőben minden eddigi teljesemlényüket igyekeznek túlszárnyalni és ezzel gyarapítják az ország gazdasági és védelmi erőit Csehszlovákia bányászai újabb széncsatára indultak a Béke Hí­veinek II. Világkongresszusa al­kalmából. A Gottwald-bányamedence dolgozói­ rohamhetet szerveztek a kongresszus­­tiszteletére. A rohamhét-mozgalomt azonban továbbterjedt az egész or­szágban. Mindjárt kezdetben nagy sikerei voltak az új széncsatának. Megindítása után pár napra a trut­­novi szénbányák befejezték a máso­dik tervévet. A sikert főképpen a radvanici-akna sztahanovista dolgo­zóinak köszönheti. Az akna azóta ál­landóan 140 százalékra teljesíti ter­vét. A kladnói Zapotocky-bánya a felajánlott határidőnél négy nappal hamarább fejezte be a második terv­evét és egy hét alatt 32 százalékkal emelték termelésüket a bánya dolgo­zói. Az osztrava-karvini szénmedence 32 bányájából 11 már a rohamhét második napján teljesítené a második tervévi előirányzatot, közülük három a felemelt tervet is. Harmadnapra to­vábbi 7 bánya teljesítette a tervet. A rohamhét eredményei megmutat­­­koztak a szlovákiai bányákban is. A skandlovai bányák a november 6—12 .közötti héten már 110 százalékos át­lagban teljesítették tervüket. A népi demokratikus országok bá­nyászai megértették, hogy a szénbá­nyászat eredményeinek növelése nem egyedül a bányák ügye, hanem az egész országé, az egész népé és a szocialista munkaverseny fokozásá­val minden bányász a világ békéjé­ért, gyermekei boldog jövőjéért har­col. mURYAK­tUN KAS Tervértekezleteink legfőbb tanulsága: h­aladéktalanul valósítsuk a dolgozók hasznos javaslatait A munkásosztály hatalmának meg­szilárdítása, a dolgozó nép életszínvo­nalának emelése, a szocializmus épí­tése elválaszthatatlan a tervgazdálko­dástól, a tervfelad­atok gyors ütemben való teljesítésétől. A magyar bányászat a felszabadulás óta állandóan teljesítette a reá háruló feladatokat. Eredményei messze túl­szárnyalják a kapitalis­ták, a bánya­bárók idejének eredményeit. Azonban a magyar bányászat — mint a­hogyan Rákosi elvtárs mondotta a november 26-i Bányászértekezleten —, nagy ered­ményei ellenére is erősen lemaradt az egész magyar ipar fejlődésétől. Ezért bányászatunkra fokozottabb követelmé­­­nyek hárulnak az 1951. évre szóló ter­vek végrehajtása során. A megnövekedett feladatokat teljesíteni tudjuk, hiszen számos na­gy termelési napon bebizonyítottuk, hogyha jobban, szervezzük meg munkánkat, felhasz­náljuk a Szovjetunió sztahanovistái­­nak tapasztalatait és dolgozóink kez­deményező javaslatait, komoly ered­ményeket érhetünk el. Természetesen, hogy dolgozóink tervüket teljesít­­hessék, illetve túlteljesíthessék, ah­hoz szükséges, hogy azt időben és részleteiben is megismerhessék. Ezt valósítják meg a most lezajlott terv,ismertető értekezletek, ahol az üze­mek, a bányák műszaki vezetőségei egyénekig felbontva ismertették a dol­gozókkal az üzem, üzemrész, brigád tervfeladatait. Ennek alapján a ruda­­bányai vasércbányáinál a dolgozók, megértve a feladatokat és azt a nagy felelősséget, ami rájuk hárul a terv­­teljesítés terén, értékes javaslatokkal igyekeztek elérni, hogy megfeleljenek azoknak a követelményeknek, amik a szocializmus építése és a béke megvé­dése terén rájuk várnak. Például, Kovács L. János vájár java­solta, hogy a szállító szintről egy tárót hajtsanak a második szint alá és ne a jelenlegi siklóra, hanem egy feltöré­sen­­keresztül történjék a szállítás. Véleménye szerint ez a csillepark nö­velését jelentené. Orosz István vájár felszólalásában kifejtette, hogy a műszakiak, vagyis a mérnökök nem vizsgálják felül kellőképpen az újításokat. Így pl. a Vilmos-bányarész új meddő­­­felvonója nem segíti, ham­em megnehe­zíti a murakát, pedig felvet, hogy apró­­módosítással a dolgozók könnyebbsé­gére várja. Putyera József sztahanovista vájár javasolta, hogy a Lóregai mezőben az­­ércek lefejtését egy mező alatt létesí­tendő tartályos gurítóval kellene meg­toldani. Novák Pál sztahanovista eszter­gályos az anyagtakarékosság jobb megvalósítása céljából megfelelő méretű anyagok beszerzését java­solta,­­hogy ne kelljen, mik­nt most is, egy tengely készítésénél 10 millimétert le­­esztergálni azért, hogy megfelelő mé­­­­retet kaphasson Programszerű mun­­­kaszervezést javasolt. Ezek a­ felszólal­ások azt bizonyítják,­­hogy ha a dolgozókkal úgy ismertetjük meg feladataikat, hogy nyomban rá­ismerjenek arra, mit kell tenniük egyé­nileg azért, hogy az üzemtervet telje­síteni tudják, mindjárt máskép viszo­nyulnak a tervekhez, a termeléshez. Nem, úgy, mint a dorogi VIII. akná­mér, ahol a mélyszinti rész dolgozó­inak a­­délelőttös szakban csak globális szá­mokban ismertették a­ tervet. A do­l­go­zók számára az előadás teljesen ide­gen volt- Türelmetlenkedtek, mivel nem volt jól előkészítve az értekezlet, nem volt megfelelő ülőhely sem, hogy nyu­godtan megvárhassák a felszólaláso­kat. Ebből kifolyólag az értekezleten mindössze egy javaslat hangzott el. Tehát az üzemi bizottság, a bizalmi hálózat h­nem mozgósította eléggé a dol­gozókat erre a komoly harc­­feladatra. Nem vették figyelembe Pártunk 1950 január 22-i határozatát, amely ki­mondja:­­Biztosítani kell, hogy az összes üzemekben a legrövidebb időn belül megtörténjék a tervnek egészen a munkapadig, az egyes dolgozókig való felbontása. Pedig a jó előkészítés, a jól felbontott terv mozgósítja a dolgozókat a belső tartalékok feltárására, ami biztosítja a tervfegyelem betartá­sát, egyben a szocializmus építését és emeli népünk életszínvonalát, erősíti a béketábor harcát és tovább szilárdítja a munkás­őosz­tály hatalmát. Nekünk minden nap, minden percben azért kell harcolnunk, hogy tervünk minden részletében — termelés, ön­költség, minőség, stb. — határidőre, illetve határidő előtt teljesítve legyen. Üzem­i szakszervezeti bizottságaink gondoskodjanak arról, hogy ahol rosz­­szul bontották fel a tervet és nem jól ismertették a dolgozókkal, a terv minél előbb és érthető formában a dolgozók közkincsévé váljék, hogy azt az ő ja­vaslataikkal kiegészítve va­ló­ra­ vál­h­as­sák. A­­munka megszervezésénél hasz­náljuk fel a Szovjetunió gazdag ta­pasztalatait, például Brityko. Ciklikus fejtési módszere, vagy a diszpécser szolgálat, amiket a MESCHART üze­meiben nagy eredménnyel alkalmaznak. Széles körben terjesszük el sztahano­vistáink jól bevált munkamódszereit, alkalmazzuk haladéktalanul a dolgozók által tett javaslatokat. Szakszerveze­tünknek alapos felvilágosító és nevelő munkát kell folytatnia a dolgozók kö­­­­ött Gondoskodni kell állandó, rend­­­szeres politikai és szakmai továbbkép­zésükről, hogy megfelelő szakkáderek­nk­­álljanak rendelkezésre az ötéves terv iidőelőtti végrehajtásához a szocialfe­­rmus építésének meggyorsításához. 1951 január X. Adapt­émája miatt min­ sikerült a Mühi-lspidramok elindítása A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa határozatának értelm­ében a többi szakszervezettel együtt szak­szervezetünk is heti kétszeri, öt elő­adásból álló bi­zalm­i­­ tanfol­yamot indított a szakszervezeti munka to­vábbi megjavítása cé­ljából. Orszá­gos viszonylatban a SZOT elég szűk keretet állapított meg a bizalmi­ tanfolyamok mennyiségére vonatkozóan, a Bányász Szakszer­vezetet azonban, külön kiemelte az­zal, hogy munkájának elősegítésére tíz tanfolyam indítását engedélyezte. A bizalmi tanfolyamokat novem­ber 27-én kellett volna megindíta­nunk, de ezt nem mindenből sike­rült elérni. Ennek oka az­, hogy sem központi szervezési osztá­lyunk, sem megyei titkárságaink nem fektettek kellő súlyt a tan­folyamok megszervezésére. A hiányos szervezés, felületes elő­készítés k­övetkeztében azután Doro­gon és Tatabánya VI. aknánál az indulási idő december első hetére tolódott. A ment folya bi®aalmi­ tarrfolyamok közül a­ legjobb szervezési munkát Oroszlányon végezték, ahol az előadó alaposan felkészült előadásaira, a tanfolyamot jól össze­tartja és a hallgatókat is sikerült aktivizálni. A többi tanfolyamokat át kellett szervezni, így a dorogit is, ahol kezdetben helytelenül folyt a szervezőmunka, ezenkívül egy hét alatt akarták befejezni — előírás ellenizésre — a tan­folyamot. Mint fen­tebb már említettük, a Tatabánya VI. aknai tenfolyaim­ megszervező is rossz volt. A bizalmiakat nem vi­lágosították fel a tanfolyam jelentő­ségéről, s ennek következtében a második előadáson már egyet­len egy bizalmi sem jelent meg. Természetes, hogy a tanfolyamot itt is menetközben kellett átszervezni. A jövőben meginduló bizalmi­tanfolyamokhoz még szélesebb kere­tet kapunk a SZOT-tól. Ennek alap­ján legközelebb 15 tanfolyamot fo­gunk indítani a bizalmiak tovább­­k­épzésére, mégpedig ötöt Nógrád­­ban, ötöt Borsodban és ötöt Komá­rom megyében. Központi Szervezési Osztályunk már megkezdte a szerve­zési munkát és a bizalmiak kivá­lasztását az üzemekben. Az osztály, a tapasztaltak alapján, minden igyekezetével arra fog törekedni, hogy az első tanfolyam elindításá­nál történt hibák többé ne fordul­hassanak elő. Az első tanfolyam munkájának kiértékelése után igyek­szik kiküszöbölni a szervezési hibái­kat és a tanfolyamok megszervezé­sére, az arra kijelölt bizalmiak ki­választására a jövőben sokkal na­gyobb gondot fog fordítani. Azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a bizalmi­ tanfolyamok jó meg­szervezéséért, megfelelő előkészítésé­ért nemcsak egyedül a központi szervezési osztályunk­­ a felelős, ha­nem a megyei titkárságok, az üzemi bizottságok és harmadbizottságok tagjai is, tehát minden funkcioná­riusunknak a legteljesebb mértékben ki kell vennie r­észét a bizalmi t­an­folyamok megszervezésének fontos munkájából. A bizalmiak feladatai a tagdíjfizetéssel kapcsolatban Legutóbbi számunkban tárgyaltuk az egységes tagsági könyv, valamint az új tagdíjak bevezetésének jelentő­ségét. Most részletesen ismertetjük azokat a feladatokat, amiket a szak­­szervezeti funkcionáriusoknak, köztük elsősorban a bizalmiaknak el kell végezniük a tagdíjak beszedésével kap­csolatba®. A bizalminak ebben az irányban is állandó felvilágosító munkát kell foly­tatnia a tagság között Meg kell ma­gyaráznia, hogy a szakszervezet sok­oldalú segítő és nevelő tevékenységé­nek alapját a tagsági díjak képezik és hogy a befizetett tagdíjak szociális juttatások, továbbá kulturális, sport és egyéb szolgáltatások útján vissza­térülnek a tagságnak. Fel kell vilá­gosítani a csoportja tagjait arról, hogy a tagdíjfizetés — már csak a fenti szempontokra való tekintettel is — a tagok elsőrendű kötelessége. A bizalmi felhívja a tagok figyelmét arra, hogy az alapszabályzat a köte­lességek mellett biztosítja a tagok jo­gait is. Lehetőséget nyújt arra, hogy minden tag bírálatot gyakoroljon a vezetőség munkája és gazdálkodási te­vékenysége felett. Ugyanakkor javas­lataival­ elősegíti a szakszervezet jó munkáját, helyes gazdálkodását. Gon­doskodjon a bizalmi arról, hogy min­den tag a tényleges keresetének meg­felelő tagdíjat fizessen. A tévedések elkerülése végett ismertesse, hogy tagdíjfizetésnél a családi pótlék ki­­véte­lével, minden kereseti forrást szá­mításba kell vennie, így például a túlóraprémiumot és bármilyen egyéb munka után járó jövedelmet, így a táppénzt is. A tagdíjak beszedésénél az a kereset is beszámítandó, mely­hez­­a tag más munkahelyen jutott. A tag mindenkor előző havi össz­keresete alapján fizeti a tagdíjat. Az új tagdíjak bevezetésével meg­szűnik a jogfolytonossági és a tanuló­­bélyeg, tehát megkülönböztetés nem lesz, mindenki a tényleges keresetének megfelelően fizeti tagjárulékát. A tag­díjak beszedése mindenkor közvetlenül a bérfizetés után történjék. A bizalmi hívja fel az üzemi bi­zottság, műhelybizottság, harmad­­bizottság figyelmét minden olyan esetre, ami a hozzátartozó dolgozók szakszervezeti tagságával kapcsolat­ban változást jelent. Például: munka­helyváltozás, lakásváltozás, hosszas betegség, tagdíjfizetésinél észlelt vissza­élés, huzamosabb nemfizetés, stb. A bizalmiak a tagdíjbeszedéssel járó feladatok jó elvégzésével nagymérték­ben hozzájárulnak a szakszervezeti munka megjavításához. A szakszervezeti tagdíjakat az alábbi kategóriák szerint kell beszedni: . 100 Ft összkeresetig 1.50 Ft 1,01— 130 Ft „ 2.00 Ft 131— 170 Ft „ 2.50 Ft 171— 200 Ft „ 3.00 Ft 201— 230 Ft „ 3.50 Ft 231— 270 Ft „ 4.00 Ft 271— 300 Ft „ 4.50 Ft 301— 330 Ft „ 5.00 Ft 331— 370 Ft „ 5.5p Ft 371— 400 Ft 6.00 Ft 401- 430 Ft 6.5(0 Ft 431— 470 Ft _ 7.00 Ft 471— 500 Ft „ 7.50 Ft 501— 530 Ft „ 8.00 Ft 531— 570 Ft 8.50 Ft 571— 6CD Ft „ 9.00 Ft 601— 630 Ft „ 9.5JP Ft 631— 670 Ft ” 10.00 Ft 671— 7GO Ft „ 1P.50 Ft 701- 730 Ft „ 11.00 Ft 731- 770 Ft „ 11.50 Ft 771- 800 Ft „ I2.0B Ft 801— 830 Ft „ 12.50 Ft 831- 8VP Ft „ 13.00 Ft 871— 900 Ft „ 13.50 Ft 901— 930 Ft „ 14.00 Ft 931— 970 Ft „ 14.50 Ft 971—1000 Ft „ 1500 Ft 1001—107P Ft „ 16,00 Ft 1071—1130 Ft „ 17.00 Ft 1131 —l2po Ft „ 18.CB Ft 1201—1270 Ft „ 19.00 Ft 1271—1330 Ft „ 20.00 Ft 1331—1400 Ft „ 21.0(3 Ft 1401—1(170 Ft „ 22.00 Ft 1471—1530 Ft „ 23.9(0 Ft 1531—1600 Ft „ 24 no Ft 1601—1670 Ft „ 25.00 Ft 1671—173P Ft „ 26.00 Ft 1731—180*3 Ft „ 27.CIO Ft 1801—1870 Ft „ 28.00 Ft 1871—1930 Ft 29.01) Ft 1931—20p0 Ft „ 30.0,0 Ft 2001—2070 Ft „ 31.00 Ft 2(371—2133 Ft „ 32.00 Ft 2131-2200 Ft „ 33.00 Ft 2201—2270 Ft „ 34.00 Ft 2271-2330 Ft „ 35J90 Ft 2331-241)0 Ft , 36.00 Ft 2401—2470 Ft „ 37.Ó0 Ft 2471—2530 Ft „ 38.00 Ft 2531—2600 Ft „ 3S/)0 Ft 2601—2670 Ft „ 40.00 Ft 2671—2730 Ft „ 41.<19 Ft 2731—2800 Ft 42.00 Ft 2801—2870 Ft „ 43.00 Ft 2871—293J) Ft ,, 44.00 Ft 2931—3000 Ft „ 45.0*0 Ft

Next