Bányamunkás, 1963 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
VÁLASZTÁS Egy hónap múlva, február 24 -én ismét urnák elé járul hazánk népe, hogy szavazatával megerősítse pártunk politikáját, egyúttal tanújelét adja annak is: nemcsak helyesli az eddig megtett utat, hanem részt is vállal az országépítő tennivalókból." Négy esztendővel ezelőtt az ellenforradalmat követő első képviselő- és tanácstagválasztás idején népünk ellenségei előre ittak a medve bőrére, amikor azt hangoztatták: megbukik a szocialista rendszer Magyarországon. Nem bukott meg! A választók egyöntetűen szavazták meg a Hazafias Népfront jelöltjeit, egyöntetűen vallották magukénak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programját, az ország politikai, gazdasági, társadalmi viszonnyainak helyreállítására, megszilárdítására a szebb holnap megteremtésére. Választottak! S hogy jó dolgokra adták le voksukat, azt mi sem bizonyítják jobban, mint az 1958 óta elért eredmények. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a hároméves terv nyomán emelkedő életszínvonal, a diós kirakatok, az épülő lakások tízezrei, a gazdagodó otthonok, a társadalmi összefogással megépített létesítmények. Szépülő életünk megteremtésében megtalálható a bányászok kezemunkája is. Százak és ezrek vállalták, hogy munkaidő után részt vesznek városuk csinosításában, dolgozótársaik gondjainak enyhítésében. A megtett út összegezését pártunk Vili. kongresszusa adta az a meghatározás: hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait. Leraktuk, mert munkánk eredményeként és által változott a gondolkodás, megnőtt az érdeklődés a közügyek iránt, a néptömegek mind szélesebb tömegét vontuk és vonhattuk be az államügyek intézésébe. Nem véletlen ez. Oka azokban a reális célokban kereshető, amelyeket pártunk dolgozó népünk elé állított és állít. Hiszen ki ne értene egyet a több lakással, háztartási géppel, javuló életszínvonallal, a nyugdíjak, szociális juttatások felemelésével, az egészségügyi helyzet javításával, a dolgozó ember életét megszépítő és könnyítő intézkedések sorozatával, vagy azzal a politikai tállal, hogy a dolgozó osztályok szövetségét nemzeti egységgé fejlesszük. Vonzó, lelkesítő célok ezek, amelyekre érdemes szavazni, amelyeken érdemes munkálkodni. Az egységre, az erők összefogására van szükség most a választás idején. De később az egyszerű munkás hétköznapok során is, amikor azon fáradozunk, hogy megteremtsük a gazdag, kulturált szocialista Magyarországot. Mi a véleménye? Tegyük tartalmasabbá a baleseti oktatást Figyelemmel kísérem a BányamunkásMi a véleménye? című vitáját a szállításból, és omlásból eredő balesetekkel kapcsolatosan. Szeretném elmondani saját tapasztalataimat, észrevételeimet. A farkaslyuki üzemnél múlt év november 30-ig 167 baleset történt. Ebből 41 csillemozgatásból, 15 baleset főleomlásból eredt. A megtörtént balesetekkel kapcsolatosan meg kívánom említeni, hogy azok 4 kivételével 15 napon belül gyógyulóak voltak. A balesetek csökkentése érdekében az üzemvezetőség, a párt, a szakszervezet elrendelte: a műszakiak követeljék meg a dolgozóktól a fokozottabb biztosítást. Az előtűzés minden esetben a munkavégzés középpontjában álljon. Intézkedés történt a balesetek csökkentése érdekében úgy is, hogy a biztonsági berendezések használatának az ellenőrzése érdekében az éjjeles műszakban egy-egy műszaki inspekciót tart Reméljük, ellenőrző munkájának meglesz az eredménye. Megállapították, hogy a balesetelhárítási oktatásokat módszereiben gazdagítani, színvonalában, tartalmában mélyíteni kell. A megtörtént baleseteket el kell mondani a dolgozóknak, meg kell magyarázni, hogyan kerülhetők el. A szállítási, illetve a technológiai fegyelmet így is akarják szigorítani. Az oldatási tematikában kibővítettük azt az anyagrészt, amely a szállítással és az anyagmozgatással foglalkozik. Trösztünk területén a műszaki gazdasági vezetés erre az esztendőre intézkedési tervet dolgozott ki, főleg a szállítási és az omlásos balesetek számának csökkentése végett. A tervek meghatározzák bányáink fő folyosóinak a jobb kivilágítását, a frontfejtések kivilágítását. Az intézkedési terv kiterjed a csillemozgatásra, a csille összekapcsolásra, általában a biztonsági előírásoknak a betartására, a munkafegyelem megszilárdítására. A trösztbizottság múlt év II. felében kibővített üb. üléseket rendelt el, melyeken az üzemek sajátosságainak megfelelően tárgyalták meg a szállítási berendezések állandó ellenőrzését és karbantartását, a jelzőberendezések helyes üzemeltetését, az ereszkek, a siklók alatti kétoldali búvófülke helyes kiképzését és általában az üzemek baleseteinek alakulását. Üzemi bizottságaink ülésein határozatok születtek meg a felvilágosító, a nevelő munka továbbfejlesztésére, valamint a szállító személyzet hetenként kétszeri balesetelhárítási oktatására. A trösztbizottság intézkedése alapján valamennyi bányaüzemünknél az üzemi bizottságok összehívták a munkásvédelmi őrséget és megtárgyalták az üzem sajátosságainak megfelelően, milyen munkát végeztek, és meghatározták azokat a főbb tennivalókat, amelyeket a cél érdekében feltétlen meg kell valósítani. Rákosi József Ózd munkavédelmi felügyelő Olcsóbb kislakások Bányászkislakások építését segítő akcióbizottság alakult Borsodban. Tagjai: közgazdászok, pénzügyi szakemberek, tervezők és építők. Céljuk, hogy a bányatelepeken olcsó pénzért, ízléses és kényelmes kislakások épüljenek, az akcióbizottság már megkezdte munkáját. Elhatározták, hogy a közeli hónapokban az érdekelt tanácsokkal, az OTP-vel, és a bányászkislakást építő dolgozókkal közös ankétot tartanak, s egyidejűleg kiállítást is rendeznek. Ezen a legújabb típuskislakások építési tervein kívül színes maketteken láthatók lesznek majd a korszerű és olcsón felépíthető bányász családi házak. Bemutatják azokat a különböző, előregyártott építőanyagokat is, amelyeket a falusi TÜZÉP-telepeken vásárolhatnak meg a dolgozók. Érzik a tanulás szükségességét Hónapok múltak el azóta, hogy a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségi ülésén először elhangzott a szakszervezeti politikai iskolák életrehívásának gondolata. Mint központi vezetőségi tagnak, elsősorban az ragadta meg a figyelmemet, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok felelősek azért, hogyan válnak az emberek a szocialista állam szocialista emberévé. Nem kis feladat arra vállalkozni, hogy a marxizmus- leninizmus tanításait közelebb vigyük azokhoz a dolgozókhoz, akik még politikai oktatásba nem kapcsolódtak be, de érdeklődnek az MSZMP munkája, szakszervezetünk felszabadulás előtti harca, egyre fejlődő népgazdaságunk, iparunk és mezőgazdaságunk problémái iránti. Ennek a nagy jelentőségű feladatnak tudatában kezdtük meg az előkészületeket, a dorogi trösztbizottságnál a politikai iskolák megindítása érdekében. Ma már, az első foglalkozások után látható, hogy dolgozóinkban nagy az érdeklődés akár a szakszervezeti mozgalom, akár a napjainkban lejátszódó politikai események iránt Örömmel láttam, hogy dolgozóink milyen érdeklődést tanúsítanak szakszervezetünk történetével kapcsolatban. De tapasztaltam azt is, hogy milyen keveset tudunk azokról, akik a szakszervezet megalakulásában döntő szerepet játszottak. A politikai iskola hallgatói elmondták: örömmel vennék, ha az előadóknak kiadott nyomtatványhoz hasonló füzetek jelennének meg szakszervezetünk történetéről. A XVII. kongresszus óta eltelt idő újabb feladatokat rótt ránk, ma már dolgozóink átérzik annak szükségességét, hogy újszerűen kell gondolkodni. A gazdasági problémákat, széles látókörrel kell nézni ahhoz, hogy megértsük szakszervezetünk célkitűzéseit és megtaláljuk feladatainkat. Nem véletlen, hogy Homokvasút és Osztályozó üzemnél, X-es aknán, XVII-es aknán, Ebszőnybányán, Karbantartó és Vegyesüzemünknél szívesen vesznek részt a dolgozók a foglalkozásokon és nem egyszer a tervezett időnél hosszabb ideig maradnak együtt, mert érdekli őket az, amiről beszélgetnek. Már most látható, hogy ez az oktatási típus, a kérdezve kifejtő módszer jó és a résztvevők az első összejövetel elfogódottságának leküzdése után könnyen kapcsolódnak be a foglalkozások vitájába. Ezek a beszélgetések elősegítik egy sokoldalú, a mások munkáját és saját munkáját megfigyelő politikai és gazdasági kérdésben tájékozott dolgozó ember típusának kialakulását. Solymár Judit a Központi Vezetőség tagja Az olajipar dolgozói várják a XVIII. kongresszust Dolgozóink életében mindig jelentős esemény volt a Bányászszakszervezet kongreszszusa. Tudják, hogy a kongresszus a gazdasági ellenőrző és segítő munkája mellett rendszeresen foglalkozik a dolgozók munka- és életkörülményeinek javításával. Mint központi vezetőségi tagnak el kell mondanom, hogy úgy a központi vezetőség mint az elnökség a XVII. kongresszus óta behatóbban és rendszeresebben foglalkozik az olajipar dugozéinak helyzetével, mint ahogy azt az előző időszakban tette. Az elnökség beszámolójában minden esetben értékelte az olajipar helyzetét és hasznos útmutatásokat adott számunkra munkánk tovább javításához. Több esetben fordultam segítségért az elnökséghez olyan kérdésekben, melynek megoldását egyedül nem tudtam elintézni. Ilyenek voltak például a munka- és védőruhák minőségi javítása, a munkásszállások besorolása stb. Ezekben a kérdésekben megkaptuk a segítséget. Dolgozóink ezért a segítségért hálásak amelyet munkáinkban juttatnak kifejezésre. (Vömmel töltött el bennünket az, hogy múlt év szeptember 25-én Nagylengyelben az elnökség ülést tartott, örömünknek két fő oka volt. Egyik: az elnökség tagjai még jobban megismerik dolgozóink munka- és életkörülményeit. A másik: az elnökség napirendjén szerepelt a fúrási dolgozók szociális, kulturális ellátottságának vizsgálata. A fúrási dolgozók szociális, kulturális és egészségügyi helyzetének javítása nem mai keletű probléma. Küldötteink a XVII. kongresszuson élesen, sürgető problémaként vetették fel megoldását. A kongreszszus határozatba foglalta és megbízta a központi vezetőséget és az elnökséget a végrehajtásra. Meg kell jegyezni, hogy azóta a kutatás és a termelőfúrás közötti arány lényegesen eltolódott a kutatás javára. Míg a kongresszusi időszakban 25—30 százalék volt a kutatáson dolgozó berendezések száma, jelenleg ez a szám 70—75 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan nőtt a kutatási területen elhelyezett dolgozók száma is. Az elnökség ismeri a kutatási területen lévő dolgozók helyzetét, hiszen vizsgálatában gyakorlati tapasztalatokat szerzett. A szeptember 25- én tartott nyilvános elnökségi ülés határozata megerősítette, hogy a fúrási dolgozók szociális, kulturális és egészségügyi helyzetének megjavítására sürgős intézkedéseket kell hozni Sajnos meg kell mondani hogy az elnökség ebben a kérdésben — bár állásfoglalása helyes volt — nem tett meg mindent határozatának érvényre juttatásáért. Dolgozóink várják szakszervezetünk XVIII. kongresszusát, és a munka frontján tesznek tanúságot ragaszkodásukról. Elvárják azonban, hogy számunkra a legégetőbb jogos problémák megoldásáért központi vezetőségünk és elnökségünk az eddiginél hatékonyabb intézkedéseket foganatosítson. Pártunk VIII. kongresszusa megmutatta az utat az elkövetkezendő időszakra úgy a termelés, mint a dolgozók szociális, kulturális helyzetének fejlesztésére. Minden szakszervezeti vezető feladata, hogy a párt iránymutatása alapján saját területén időt, fáradságot nem kímélve harcoljon ezek mielőbbi megvalósításáért. Hujber Gyula a Központi Vezetőség tagja Olajbányászati kiállítás Nagykanizsán A nagykanizsai Thúry György Múzeumban, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt állandó olajbányászai kiállítást nyit. Itt helyezik el azokat a tárgyakat, amelyek bemutatják a magyar olajbányászat negyedszázados történetét és fejlődését, a kezdetleges eszközöktől egészen a legkorszerűbb termelő- és kutató-berendezésekig. A kőolajipari vállalatoknál már készítik a modern berendezések makettjeit a múzeum számára. A XVII. kongresszus óta végzett munkáról Előző lapszámunkban már közöltük olvasóinkkal, hogy szakszervezetüük Központi Vezetősége a soron következ XVIII. kongreszszust március 9—10-re összehívta. Még néhány hét választ el bennüket csupán szakszervezeti mozgalmunk e fontos és kiemelkedő eseményétől. A közelgő komgresszssl kapcsolatosan arra kértük meg a Központi Vezetőség 3 tagját, értékelje a XVII. konfresszus óta végzett tevékenységét, mondja el észrevételeit, tapasztalatait! Négyezer aktivista segíti tevékenységünket A Bányász Szakszervezet XVII. kongresszusán ért az a megtiszteltetés, hogy a kongresszus a központi vezetőség tagjává választott. Ettől az időtől kezdve — de ezt megelőzően is —, arra törekedtem, hogy munkámat úgy végezzem, hogy az megfeleljen a kongresszus által megválasztott központi vezetőség határozatainak és útmutatásainak. Különösen sokat fáradoztunk munkatársaimmal együtt annak érdekében, hogy a központi vezetőség határozatai minden esetben eljussanak a szakszervezeti tagsághoz és általuk jussanak érvényre, a szakszervezeti munkában azok a feladatok és célkitűzések, melyeket a központi vezetőség meghatározott. Különösen sokat tevékenykedtünk a vezetés színvonalának emelése, a jobb munkastílus kialakítása és a szakszervezeti tagság nagyobb mérvű bevonása érdekében. A Központi Vezetőség fő feladatként határozta meg a vezetés színvonalának emelését, a dolgozók bevonását a mindennapi ügyek és problémák intézésébe. Komlón, ennek eredményeképpen komoly fejlődés tapasztalható a párt, a műszaki vezetés és a szakszervezeti szervek közti kapcsolat javulásában. Munkánk és fáradozásaink alapján sikerült a vezetést az életnek megfelelően konkrétabbá tenni. Sikerül telátni, hogy a szakszervezeti bizottságok eredményesebben tevékenykednek a határozatok feldolgozásában és érvényesítésében. A szakszervezeti bizottságok a központi vezetőség tagjainak útmutatásai alapján a vezetés színvonalának emelése mellett nagyobb mértékben vonják be a dolgozókat ügyeik intézésébe. A komlói szakszervezeti bizottságoknál közel 4000 aktivista tevékenykedik. Ez is azt mutatja, hogy nálunk a társadalmi munkának becsülete van. Egyre inkább idaktikus az a helyzet, hogy a szakszervezeti bizottságok megfeglelő partnerekké válnak, t Tekintélyük van az üzemekben* Egyre ritkább az a tapasztalat, hogy az SZB-titkárok maguk akarnak egyes feladatok elvég* zéséhez hozzálátni. Ma már az a jellemző, hogy min den kérdést megvitatnak az aktívákkal és kérik közreműködésüket a felad tok megoldásában. A központi vezetőség tagjai* val és a Trösztbizottsággal együtt másfél évvel ezelőtt azon gondolkoztunk, hogy a taggyűlések színvonalát, látogatottságát, hogy lehetne ja* vítani. Úgy döntöttünk, hogy decentralizáljuk a taggyűlés®» ket Egy-egy szakszervezeti bizottságnál 6—7 helyen tartunk taggyűlést és ezeket a szakszervezeti bizottságok tag* jai tartják meg. Ezzel a módszerrel is lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szakszerv©» zeti tagság elmondhassa véleményét, tapasztalatát a szakszervezeti munkát illetően. E módszer bevezetése óta az a tapasztalatunk, hogy lényegében többen vesznek részt a taggyűléseken A központi vezetőség útmutatása alapján a bizalmi hálózat munkájának javítása érdekében konkrétabbá tettük ezt a tevékenységet. Hozzáláttunk a bizalmi csoportok kialakításához, munkamódszerük javításához. Jelenleg a komlói alapszervezetekben 70 bizalmi csoportnál alakítottuk ki a jobb munkastílust, próbáljuk elmélyíteni a bizalmiak felelősségét. Ezeknél a csoportoknál a csoport gazdája valóban » bizalmi, segíti a csoport tevékenységét Ezt úgy sikerült elérni, hogy a Trösztbizottságnak, nekem is a központi vezetőség többi tagja is segített a központi vezetőség által hozott határozatok eredményes feldolgozásában. Czéder János, a Központi Vezetőség tagja a Komlói Trösztbizottság titkára Bányagépészeti A rohamosan gépesített bányászat egyre több bányagépészeti szakember képzését teszi szükségessé. A kenyérmezői Bányagépészeti Technikum jól felszerelt tantermeiben és műhelyeiben 350 fiatal sajátítja el a szakma ismereteit. A növendékek ellátásának további javítására múlt évben elkészült egy ragyogóan &*« rendezett, 220 személyes kollégium. Képeinken a hallgatók életévek egyes mozzanatait örökítettük meg. A kollégium impozáns épülete A szépen berendezett ebédlő Géptanéra». Készül a bányamodell