Bányamunkás, 1963 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

VÁLASZTÁS Egy hónap múlva, február 24 -én ismét urnák elé járul hazánk népe, hogy szavazatá­val megerősítse pártunk poli­tikáját, egyúttal tanújelét ad­ja annak is: nemcsak helyesli az eddig megtett utat, hanem részt is vállal az országépítő tennivalókból." Négy esztendő­vel ezelőtt az ellenforradalmat követő első képviselő- és tanács­tagválasztás idején népünk ellenségei előre ittak a medve bőrére, amikor azt hangoztat­ták: megbukik a szocialista rendszer Magyarországon. Nem bukott meg! A választók egy­öntetűen szavazták meg a Ha­zafias Népfront jelöltjeit, egy­öntetűen vallották magukénak a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programját, az ország politikai, gazdasági, társadalmi viszon­­nyainak helyreállítására, meg­szilárdítására a szebb holnap megteremtésére. Választottak! S hogy jó dol­gokra adták le voksukat, azt mi sem bizonyítják jobban, mint az 1958 óta elért eredmények. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a hároméves terv nyomán emelkedő életszínvo­nal, a diós kirakatok, az épülő lakások tízezrei, a gazdagodó otthonok, a társadalmi összefo­gással megépített létesítmé­nyek. Szépülő életünk megte­remtésében megtalálható a bá­nyászok kezemunkája is. Szá­zak és ezrek vállalták, hogy munkaidő után részt vesznek városuk csinosításában, dolgo­zótársaik gondjainak enyhíté­sében. A megtett út összegezé­sét pártunk Vili. kongresszusa adta az a meghatározás: ha­zánkban leraktuk a szocializ­mus alapjait. Leraktuk, mert munk­ánk eredményeként és által változott a gondolkodás, megnőtt az érdeklődés a köz­­ügyek iránt, a néptömegek mind szélesebb tömegét vontuk és vonhattuk be az államügyek intézésébe. Nem véletlen ez. Oka azokban a reális célokban kereshető, amelyeket pártunk dolgozó népünk elé állított és állít. Hiszen ki ne értene egyet a több lakással, háztartási gép­pel, javuló életszínvonallal, a nyugdíjak, szociális juttatások felemelésével, az egészségügyi helyzet javításával, a dolgozó ember életét megszépítő és könnyítő intézkedések soroza­tával, vagy azzal a politikai tállal, hogy a dolgozó osztályok szövetségét nemzeti egységgé fejlesszük. Vonzó, lelkesítő cé­lok ezek, amelyekre érdemes szavazni, amelyeken érdemes munkálkodni. Az egységre, az erők össze­fogására van szükség most a választás idején. De később az egyszerű munkás hétköznapok során is, amikor azon fárado­zunk, hogy megteremtsük a gazdag, kulturált szocialista Magyarországot. Mi a véleménye? Tegyük tartalmasabbá a baleseti oktatást Figyelemmel kísérem a Bá­nyamunkás­­Mi a véleménye? című vitáját a szállításból, és omlásból eredő balesetekkel kapcsolatosan. Szeretném el­mondani saját tapasztalatai­mat, észrevételeimet. A farkaslyuki üzemnél múlt év november 30-ig 167 baleset történt. Ebből 41 csillemozga­tásból, 15 baleset főleomlásból eredt. A megtörtént balesetekkel kapcsolatosan meg kívánom említeni, hogy azok 4 kivételé­vel 15 napon belül gyógyulóak voltak. A balesetek csökkentése ér­dekében az üzemvezetőség, a párt, a szakszervezet elrendel­te: a műszakiak követeljék meg a dolgozóktól a fokozot­tabb biztosítást. Az előtűzés minden esetben a munkavég­zés középpontjában álljon. In­tézkedés történt a balesetek csökkentése érdekében úgy is, hogy a biztonsági berendezések használatának az ellenőrzése érdekében az éjjeles műszak­ban egy-egy műszaki inspekci­ót tart Reméljük, ellenőrző munkájának meglesz az ered­ménye. Megállapították, hogy a bal­esetelhárítási oktatásokat mód­szereiben gazdagítani, színvo­nalában, tartalmában mélyíte­ni kell. A megtörtént balese­teket el kell mondani a dolgo­zóknak, meg kell magyarázni, hogyan kerülhetők el. A szállítási, illetve a technológiai fegyelmet így is akarják szigo­rítani. Az oldatási tematikában ki­bővítettük azt az anyagrészt, amely a szállítással és az anyagmozgatással foglalkozik. Trösztünk területén a mű­szaki gazdasági vezetés erre az esztendőre intézkedési tervet dolgozott ki, főleg a szállítási és az omlásos balesetek szá­mának csökkentése végett. A tervek meghatározzák bá­nyáink fő folyosóinak a jobb kivilágítását, a frontfejtések kivilágítását. Az intézkedési terv kiterjed a csillemozgatás­ra, a csille összekapcsolásra, általában a biztonsági előírá­soknak­ a betartására, a mun­kafegyelem megszilárdítására. A trösztbizottság múlt év II. felében kibővített üb. üléseket rendelt el, melyeken az üze­mek sajátosságainak megfele­lően tárgyalták meg a szállítá­si berendezések állandó ellen­őrzését és karbantartását, a jelzőberendezések helyes üze­meltetését, az ereszkek, a sik­lók alatti kétoldali búvófülke helyes kiképzését és általában az üzemek baleseteinek alaku­lását. Üzemi bizottságaink ülésein határozatok születtek meg a felvilágosító, a nevelő munka továbbfejlesztésére, valamint a szállító személyzet hetenként kétszeri balesetelhárítási okta­tására. A trösztbizottság intézkedése alapján valamennyi bánya­üzemünknél az üzemi bizottsá­gok összehívták a munkásvé­delmi őrséget és megtárgyalták az üzem sajátosságainak meg­felelően, milyen munkát vé­geztek, és meghatározták azo­kat a főbb tennivalókat, ame­lyeket a cél érdekében feltét­len meg kell valósítani. Rákosi József Ózd munkavédelmi felügyelő Olcsóbb kislakások Bányászkislakások építését segítő akcióbizottság alakult Borsodban. Tagjai: közgazdá­szok, pénzügyi szakemberek, tervezők és építők. Céljuk, hogy a bányatelepeken olcsó pénzért, ízléses és kényelmes kislakások épüljenek, az akció­bizottság már megkezdte mun­káját. Elhatározták, hogy a közeli hónapokban az érdekelt tanácsokkal, az OTP-vel, és a bányászkislakást építő dolgo­zókkal közös ankétot tartanak, s egyidejűleg kiállítást is ren­deznek. Ezen a legújabb típus­kislakások építési tervein kí­vül színes maketteken láthatók lesznek majd a korszerű és ol­csón felépíthető bányász csa­ládi házak. Bemutatják azokat a különböző, előregyártott épí­tőanyagokat is, amelyeket a falusi TÜZÉP-telepeken vásá­rolhatnak meg a dolgozók. Érzik a tanulás szükségességét Hónapok múltak el azóta, hogy a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségi ülésén először el­hangzott a szakszervezeti po­litikai iskolák életrehívásának gondolata. Mint központi vezetőségi tagnak, elsősorban az ragadta meg a figyelmemet, hogy a szakszervezeti funkcionáriu­sok felelősek azért, hogyan válnak az emberek a szocialis­ta állam szocialista emberévé. Nem kis feladat arra vállal­kozni, hogy a marxizmus- leninizmus tanításait közelebb vigyük azokhoz a dolgozók­hoz, akik még politikai okta­tásba nem kapcsolódtak be, de érdeklődnek az MSZMP mun­kája, szakszervezetünk felsza­badulás előtti harca, egyre fejlődő népgazdaságunk, ipa­runk és mezőgazdaságunk problémái iránti. Ennek a nagy jelentőségű feladatnak tudatában kezdtük meg az előkészületeket, a do­rogi trösztbizottságnál a poli­tikai iskolák megindítása ér­dekében. Ma már, az első foglalkozá­sok után látható, hogy dolgo­zóinkban nagy az érdeklődés akár a szakszervezeti mozga­lom, akár a napjainkban leját­szódó politikai események iránt Örömmel láttam, hogy dol­gozóink milyen érdeklődést tanúsítanak szakszervezetünk történetével kapcsolatban. De tapasztaltam azt is, hogy mi­lyen keveset tudunk azokról, akik a szakszervezet megala­kulásában döntő szerepet ját­szottak. A politikai iskola hall­gatói elmondták: örömmel vennék, ha az előadóknak ki­adott nyomtatványhoz hasonló füzetek jelennének meg szak­­szervezetünk történetéről. A XVII. kongresszus óta el­telt idő újabb feladatokat rótt ránk, ma már dolgozóink át­érzik annak szükségességét, hogy újszerűen kell gondolkod­ni. A gazdasági problémákat, széles látókörrel kell nézni ah­hoz, hogy megértsük szakszer­vezetünk célkitűzéseit és meg­találjuk feladatainkat. Nem véletlen, hogy Homok­­vasút és Osztályozó üzemnél, X-es aknán, XVII-es aknán, Ebszőnybányán, Karbantartó és Vegyesüzemünknél szívesen vesznek részt a dolgozók a fog­lalkozásokon és nem egyszer a tervezett időnél hosszabb ideig maradnak együtt, mert érdekli őket az, amiről beszél­getnek. Már most látható, hogy ez az oktatási típus, a kérdezve ki­fejtő módszer jó és a résztve­vők az első összejövetel elfogó­dottságának leküzdése után könnyen kapcsolódnak be a foglalkozások vitájába. Ezek a beszélgetések elősegítik egy sokoldalú, a mások munkáját és saját munkáját megfigyelő politikai és gazdasági kérdés­ben tájékozott dolgozó ember típusának kialakulását. Solymár Judit a Központi Vezetőség tagja Az olajipar dolgozói várják a XVIII. kongresszust Dolgozóink életében mindig jelentős esemény volt a Bá­nyászszakszervezet kongresz­­szusa. Tudják, hogy a kong­resszus a gazdasági ellenőrző és segítő munkája mellett rendszeresen foglalkozik a dol­gozók munka- és életkörül­ményeinek javításával. Mint központi vezetőségi tagnak el kell mondanom, hogy úgy a központi vezetőség mint az el­nökség a XVII. kongresszus óta behatóbban és rendszere­sebben foglalkozik az olajipar du­gozéi­nak helyzetével, mint ahogy azt az előző időszakban tette. Az elnökség beszámolójá­ban minden esetben értékelte az olajipar helyzetét és hasznos útmutatásokat adott számunk­ra munkánk tovább­ javításá­hoz. Több esetben fordultam segítségért az elnök­séghez olyan kérdésekben, melynek megoldását egyedül nem tud­tam elintézni. Ilyenek vol­tak például a munka- és védőruhák minőségi javítá­sa, a munkásszállások be­sorolása stb. Ezekben a kérdé­sekben megkaptuk a segítsé­get. Dolgozóink ezért a segít­ségért hálásak amelyet mun­káinkban juttatnak kifeje­zésre. (Vömmel töltött el bennün­ket az, hogy múlt év szeptem­ber 25-én Nagylengyelben az elnökség ülést tartott, örö­münknek két fő oka volt. Egyik: az elnökség tagjai még jobban megismerik dol­gozóink munka- és életkörül­ményeit. A másik: az elnökség napi­rendjén­­ szerepelt a fúrási dolgozók szociális, kulturális ellátottságának vizsgálata. A fúrási dolgozók szociális, kulturális és egészségügyi helyzetének javítása nem mai keletű probléma. Küldötteink a XVII. kongresszuson élesen, sürgető problémaként vetették fel megoldását. A kongresz­­szus határozatba foglalta és megbízta a központi vezetősé­get és az elnökséget a végre­hajtásra. Meg­ kell jegyezni, hogy azóta a kutatás és a ter­mel­őfúrás közötti arány lé­nyegesen eltolódott a kutatás javára. Míg a kongresszusi idő­szakban 25—30 százalék volt a kutatáson dolgozó berendezé­sek száma, jelenleg ez a szám 70—75 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan nőtt a kutatási területen el­hel­yezett dolgozók száma is. Az elnökség ismeri a kutatási területen lévő dolgo­zók helyzetét, hiszen vizsgála­tában gyakorlati tapasztalato­kat szerzett. A szeptember 25- én tartott nyilvános elnökségi ülés határozata megerősítette, hogy a fúrási dolgozók szociá­lis, kulturális és egészségügyi helyzetének megjavítására sür­gős intézkedéseket kell hozni Sajnos meg kell mondani hogy az elnökség ebben a kérdésben — bár állásfoglalása helyes volt — nem tett meg mindent határozatának érvényre jutta­tásáért. Dolgozóink várják szakszervezetünk XVIII. kong­resszusát, és a munka front­ján tesznek tanúságot ragasz­kodásukról. Elvárják azonban, hogy számunkra a legégetőbb jogos problémák megoldásáért központi vezetőségünk és el­nökségünk az eddiginél haté­konyabb intézkedéseket foga­natosítson. Pártunk VIII. kongresszusa megmutatta az utat az elkö­vetkezendő időszakra úgy a termelés, mint a dolgozók szo­ciális, kulturális helyzetének fejlesztésére. Minden szakszer­vezeti vezető feladata, hogy a párt iránymutatása alapján sa­ját területén időt, fáradságot nem kímélve harcoljon ezek mielőbbi megvalósításáért. Hujber Gyula a Központi Vezetőség tagja Olajbányászati kiállítás Nagykanizsán A nagykanizsai Thúry György Múzeumban, az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt állandó olajbányászai kiállítást nyit. Itt helyezik el azokat a tárgyakat, amelyek bemutatják a magyar olajbá­nyászat negyedszázados törté­netét és fejlődését, a kezdet­leges eszközöktől egésze­n a legkorszerűbb termelő- és ku­tató-berendezésekig. A kőolaj­ipari vállalatoknál már készí­tik a modern berendezések makettjeit a múzeum számá­ra. A XVII. kongresszus óta végzett munkáról Előző lapszámunkban már közöltük olva­sóinkkal, hogy szakszervezetüü­­k Központi Ve­zetősége a soron követke­z XVIII. kongresz­­szust március 9—10-re összehívta. Még né­hány hét választ el bennü­ket csupán szak­szervezeti mozgalmunk e fontos és kiemel­kedő eseményétől. A közelgő komgresszssl kapcsolatosan arra kértük meg a Központi Vezetőség 3 tagját, értékelje a XVII. kon­­f­­resszus óta végzett tevékenységét, mondja el észrevételeit, tapasztalatait! Négyezer aktivista segíti tevékenységünket A Bányász Szakszervezet XVII. kongresszusán ért az a megtiszteltetés, hogy a kong­resszus a központi vezetőség tagjává választott. Ettől az idő­től kezdve — de ezt megelő­zően is —, arra törekedtem, hogy munkámat úgy végezzem, hogy az megfeleljen a kong­resszus által megválasztott központi vezetőség határoza­tainak és útmutatásainak. Kü­lönösen sokat fáradoztunk munkatársaimmal együtt an­nak érdekében, hogy a köz­ponti vezetőség határozatai minden esetben eljussanak a szakszervezeti tagsághoz és általuk jussanak érvényre, a szakszervezeti munkában azok a feladatok és célkitűzések, melyeket a központi vezetőség meghatározott. Különösen sokat tevékeny­kedtünk a vezetés színvonalá­nak emelése, a jobb munka­stílus kialakítása és a szak­­szervezeti tagság nagyobb mér­vű bevonása érdekében. A Központi Vezetőség fő fe­ladatként határozta meg a vezetés színvonalának emelését, a dolgozók bevo­nását a mindennapi ügyek és problémák intézésébe. Komlón, ennek eredménye­képpen komoly fejlődés ta­pasztalható a párt, a műszaki vezetés és a szakszervezeti szervek közti kapcsolat javulá­sában. Munkánk és fáradozá­saink alapján sikerült a veze­tést az életnek megfelelően konkrétabbá tenni. Sikerül telátni, hogy a szak­­szervezeti bizottságok ered­ményesebben tevékenykednek a határozatok fel­dolgozásá­ban és érvényesítésében. A szakszervezeti bizottságok a központi vezetőség tagjainak útmutatásai alapján a vezetés színvonalának emelése mellett nagyobb mértékben vonják be a dolgozókat ügyeik intézésé­be. A komlói szakszervezeti bizottságoknál közel 4000 aktivista tevékenykedik. Ez is azt mutatja, hogy nálunk a társadalmi munkának becsü­lete van. Egyre inkább idakti­kus az a helyzet, hogy a szak­­szervezeti bizottságok megfeg­lelő partnerekké válnak, t Te­kintélyük van az üzemekben* Egyre ritkább az a tapasztalat, hogy az SZB-titkárok maguk akarnak egyes feladatok elvég* zéséhez hozzálátni. Ma már az a jellemző, hogy mi­n den kérdést megvitatnak az aktívákkal és kérik köz­reműködésüket a felad­­ tok megoldásában. A központi vezetőség tagjai* val és a Trösztbizottsággal együtt másfél évvel ezelőtt azon gondolkoztunk, hogy a­ taggyűlések színvonalát, láto­­gatottságát, hogy lehetne ja* vítani. Úgy döntöttünk, hogy decentralizáljuk a taggyűlés®» ket Egy-egy szakszervezeti bizottságnál 6—7 helyen tar­tunk taggyűlést és ezeket a szakszervezeti bizottságok tag* jai tartják meg. Ezzel a mód­szerrel is lehetőséget biztosí­tunk arra, hogy a szakszerv©» zeti tagság elmondhassa véle­ményét, tapasztalatát a szak­­szervezeti munkát illetően. E módszer bevezetése óta az a tapasztalatunk, hogy lényegében többen vesz­nek részt a taggyűléseken A központi vezetőség útmu­tatása alapján a bizalmi háló­zat munkájának javítása érde­kében konkrétabbá tettük ezt a tevékenységet. Hozzáláttunk a bizalmi csoportok kialakításá­hoz, munkamódszerük javítá­sához. Jelenleg a komlói alap­szervezetekben 70 bizalmi cso­portnál alakítottuk ki a jobb munkastílust, próbáljuk elmé­lyíteni a bizalmiak felelősségét. Ezeknél a csoportoknál a csoport gazdája valóban » bizalmi, segíti a csoport te­­vékenységét Ezt úgy sikerült elérni, hogy a Trösztbizottságnak, nekem is a központi vezetőség többi tagja is segített a központi ve­zetőség által hozott határoza­tok eredményes feldolgozásá­­ban. Czéder János, a Központi Vezetőség tagja a Komlói Trösztbizottság titkára Bányagépészeti A rohamosan gépesített bá­nyászat egyre több bányagé­pészeti szakember képzését te­szi szükségessé. A kenyérme­zői Bányagépészeti Technikum jól felszerelt tantermeiben és műhelyeiben 350 fiatal sajá­títja el a szakma ismereteit. A növendékek ellátásának to­vábbi javítására múlt évben elkészült egy ragyogóan &*« rendezett, 220 személyes kollé­­gium. Képeinken a hallgatók életévek egyes mozzanatait örökítettük meg. A kollégium impozáns épülete A szépen berendezett ebédlő Géptanéra». Készül a bányamodell

Next