Bányamunkás, 1964 (51. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

51 millió forint megtakarítás újításokból A Tatabányai Szénbányászati Tröszt újítógárdája 1963- ban kiemelkedő eredményt ért el Nem a benyújtott újítások száma nőtt, hanem azok népgazdasági haszna. A minőségi változást tükrözi, hogy négy találmányt vezettek be, s ezzel 13-ra emelkedett a szénmedencében alkalmazott találmányok száma. A megvalósított újítások többsége a teljesítmények növekedését, a költségek csökkentését eredményezte, de sok újítás szolgálja a föld alatti dolgozók könynyebb, biztonságosabb munkáját is. A hasznosított újításokkal több mint 51 millió forintot takarítottak meg. Ez a tatabányai újítómozgalomban rekordnak számít, mert még egyetlen esztendőben sem értek el ilyen kimagasló eredményt Az újítók kedvét növelte, hogy lényegesen csökkentették az újítások adminisztrációját. A gyorsabb ügyintézést bizonyítja, hogy mindössze hat újító fordult panasszal a tröszt szakszervezeti bizottságához. A gyorsabb ügyintézés érdekében az üzemi szakszervezeti bizottságoknál újítókört alakítanak. Ennek tagjai megvitatják a dolgozók javaslatait és segítik az elbírálást Fejlámpa, műanyag védősisak ! "A Nehézipari Minisztérium bányászati műszaki főosztálya 6000 sújtólégbiztos fejlámpa beszerzését irányozta elő 1963- ra, ebből 5000 Lengyelországból, 2000 pedig az NSZK-ból haz év folyamán megérkezett át is adták valamennyit használatra a mecseki bányászoknak. A mecseki dolgozók megkedvelték a fejlámpát, mert fénye erősebb, mint a Davyféle kézilámpáé és könnyebben, gyorsabban, biztonságosabban megy vele a munka. Fegyelem... fegyelem... Két baleset tanulságai Hatvanöt személyi sérülés munka közben, 2430 műszakkiesés. Ez a Dunántúli Kőolajfúrási Üzem 1963. évi baleseti mérlege. Gyászos startisztika. Ennyi súlyos baleset még egyetlen esztendőben sem történt a fúrásnál. 1960-ban 47, 1961-ban 52, 1962-ben 44 üzemi baleset történt összesen, ami 1960-ban 700, 1961- ben 1905, 1962-ben 1205 műszakkiesést okozott. A létszám nem változott az üzemnél, egyre fejlettebb technológiával dolgoznak, hogyan történhettek meg mégis ezek a balesetek, s miért mutat számuk növekedő tendenciát. A kérdésre nem könnyű választ adni. Nagyon sokan azt mondják, hogy a baleseteket legtöbb alkalommal a véletlen szüli. Ha azonban megnézzük a körülményeket, kiderül, nem is véletlenről van szó, inkább mulasztásokról, felelőtlenségekről, amik fel sem tűnnek egyébként, csak ha megesik a baj. Halált okozó fejsérülések 1963 augusztusában az egyik berendezésnél beépítés folyt. Gépkulccsal csavarták össze a fúrócsöveket, aminek kötele beleakadt az emelőmű tengelykapcsolójába, mozgásiba jött a csigasor, megemelte a rudazatot, a gépkulccsal együtt. A kulcsosok a kapcsoló utasítására, ki akarták venni az éket — amely a rudazatot tartja, ha a csigaport lekapcsolják —, de közben a közel 120 kilós gépkulcs lezuhant és halálos sérülést okozott Tóth János fején. (Másik eset: December 19-én a Heresznye fúrási ponton az R—39- es berendezésnél Heveseit Sándor fúrómester olyan magasra emelte a csigasort, hogy , az a toronyiban kettétörte a kapcsolóállás fölé épített állás padlózatát, s a lezuhanó egyik palló Hencseli Sándor fúrómester fejére esett. Két nappal később a fúrómester belehalt sérüléseibe. Tény, hogy a fokozott munkaintenzitás, a gépek elhasználódása jelentősen növeli a baleseti veszélyt. De nemcsak és nem elsősorban ez az oka a balesetek szaporodásának. Mindkét esetben egy hajszaton múlt az emberek élete. Ha a kapcsoló betartja a munkásvédelmi rendelkezéseket, s nem utasítja a kulcsosokat, hogy a fejük felett függő szerszám alatt dolgozzanak — ma is él Tóth János. A másik esetben is, ha csak néhány centivel előbb megállítja a csigasort a fúrómester, ma is irányíthatná a berendezés munkáját. De ez a kis mulasztás elégvolt ahhoz, hogy végzetes következményekkel járjon. Hiába esik annyi szó a munkásvédelmi utasítások, a technológiai fegyelem betartásáról, mégsem élnek vele az emberek. Pedig amint a példák igazolják, elsősorban nekik lenne érdekük, hogy egymásra, s magukra vigyázzanak. Pontot a „sisak-ügy" végére No, természetesen nemcsak az emberekben van a hiba. Ha alaposabban elemezzük a két haláleset körülményeit, egyébre is fény derül. Az orvosi vélemények szerint például valószínűleg mindkét ember életben marad, ha fejükön védősisak van, amit minden toronyban dolgozó olajbányásznak használni kell. Hol voltak a sisakok? Augusztusban nem volt sisakja a berendezés dolgozóinak. Évek óta folyamatban van a sisak-ügy, szakszervezetünk is — többek között nyilvános elnökségi ülésen — sürgette a sisak-ügy rendezését, ám a mai napig sincs mindenütt sisak a fúróberendezéseknél. Tehát nemcsak egy-két ember, az üzem, a tröszt is felelősséggel tartozik Tóth János haláláért. A másik esetben még csak a bürokráciát sem okolhatjuk a balesetért, ugyanis a berendezés éppen azon kevesek egyike, ahol van már védősisakja az embereknek, ők viszont nem tették fel munka közben, csak amikor megtörtént a baleset. Miért nem használták?! Nem volt senki, aki erre utasítást adjon, aki megkövetelje. Régi igazság, nem elégséges jó intézkedést, rendelkezést hozni, ha annak betartására nem kerül sor, s ha alkalmazását nem ellenőrzik. S itt a felelősség megint túlnövi a berendezés kereteit. Nemcsak az R— 39-es berendezésnél, egyetlen berendezésnél sem használják az olajbányászok a védősisakot. Nem használják, mert nem követelik meg tőlük, amit pedig — függetlenül attól, hogy a jelenlegi sisakok menynyire kényelmetlenek — elvárhatnánk az üzemtől. Üléseiért a központi vezetőségünk (folytatás az 1-ső oldalról.) A népgazdasági terv a bányászati ágazatban 2 402 millió forint értékű beruházás megvalósítását irányozza elő «— mondta ezután Blaha elvtárs. Ez az összeg 300 millióval több, mint a megelőző esztendőben. Az olajbányászatban 230 millió, az Országos Földtani Főigazgatóság vállalatainál 56 millió forintot fordítanak beruházásokra. A bányászatban az említett összegből egs évben be kell fejezni 16 értékhatár feletti beruházást. A belépő új beruházások közül különösen fontos helyet foglal el az oroszlányi XXI-es akna napi 110 vagon termelési kapacitással, a hidasi brikettgyár és a komlói Zobák-akna. Általánosan valamennyi bányászati iparágban a beruházási tevékenység során érvényre kell juttatni a dolgozók biztonságéit és egészségét szolgáló létesítmények és eszközök maradéktalan megvalósítását Néhány jelenség arra figyelmeztet hogy a Szemek biztonságtechnikai helyzetének javítására, az ezzel kapcsolatos beruházásokra a jövőben ez évben is következetesebb intézkedéseket kell tenni, mőr az előadó szólt a kivitelező vállalatok szerepéről, munkájáról, az árbevételi tervek teljesítéséről, a takarékosabb gazdálkodásról, a társadalmi tulajdon védelméről, majd a műszaki konferenciákról, termelési tanácskozásokról. A rendezvényeknek fontos szerepük van, előkészítésük, megszervezésük során fel kell használni Központi Vezetőségünk legutóbbi ülésének idevonatkozó útmutatásait és határozatait A beszámolókat úgy kell elkészíteni, hogy az üzemek dolgozói világos képet kapjanak feladataikról, munkájuknak a tervvel kapcsolatos összefüggéseiről A Szatak és műszaki dolgozók nagy felelősséget mutattak a terv teljesítéséért folyó küzdelemben. Nőtt a szocialista címért versenyző bigádok száma, s ma 40 ezren vesznek részt e nemes mozgalomban. Kezdeményezések történtek a szocialista munka üzeme, üzemrésze cím elnyerésére. Ilyen szervezett és kezdeményező, cselekvő munkára van szükség 1964-ben is. A napirend előadója szólt az anyagi elismerésről, az átlagbérfejlesztésről, a bérgazdálkodásban mutatkozó jelenségekről, majd ezt mondotta: A XVIII. kongresszus határozatának megfelelően a bérpolitikai intézkedésekben több helyen már ez évben tükröződik, a műszaki középkáderek és a termelést közvetlen irányító műszaki vezetők bérszínvonalának javítására való törekvés, amelynek gyakorlati megvalósítása fontos feladat. A bányászati ágazat prémium rendszere újabb lehetőséget és önállóságot ad a tröszti, vállalati vezetésnek. A prémiumkeret 50 százaléka mint szabadkeret áll a gazdasági egységek rendelkezésére. Ennek eredményes felhasználása feltételezi, hogy a Trösztbizottsággal egyetértésben elsőként a műszaki és technikai színvonal fejlesztésére, a munka- és üzemszervezés javítására használják fel. Amennyiben ez így történik, úgy ez nagy segítséget fog jelenteni a sokoldalú feladatok ellátásában. Bár a beszámolóban már szóltunk a munkásvédelem és egészségügy fokozását elősegítő tennivalók fontosságáról, mégis úgy gondoljuk, hogy erről a kérdésről, főként szervezeti oldaláról, ismét szóljunk. Ez életünk olyan területe, amelyen munkálkodni ropant fontos emberi cselekedet és kötelesség. Az 1963-as esztendőben nagyon komoly erőfeszítés folyt a munkásvédelem fejlesztése, a balesetek csökkentése érdekében, így néhány területen és mutatóban javult is a helyzet. Azonban egyes üzemek állapota, az ellenőrzések és vizsgálatok tapasztalatai, a technológiai fegyelemben, az előírások megtartásában meglévő lazaságok, valamint a tatabányai XV/A-aknai szerencsétlenség is figyelmeztetett bennünket, hogy még átfogóbb ellenőrzés folyjon a rendeletek, intézkedések betartásáért. Következetesebben lépjünk fel a fegyelmezetlenség bármilyen formája ellen. Még hatékonyabbá tegyük a munkásvédelmi nevelő propaganda munkát, hogy abban még nagyobb helyet kapjon annak társadalmi üggyé tétele. .A Központi Vezetőség ezután elfogadta az ez évi szocialista munkaverseny irányelveit, valamint szakszervezetünk ez évi költségvetését. Hatvanban egy nagyhangú, csupa fiatalokból álló, vidám társaság szállt fel a vonatra. A kis fülke egyhamar megtelt vidámsággal, tréfával. Az ablaknál ülő fiatalember, aki még Miskolcon szállt fel, hirtelen felugrott, amikor tekintete találkozott a kissé bőrgőzös társaság egyik tagjának tekintetével, aki bőrkabátban állt az ajtó mellett, vitte a prímet: — Ha megérkezünk Pestre, Jóska fizeti a négy nagyfröccsöt... Eddig jutott, amikor a tekintetük találkozott. — Te! — hebegte a bőrkabátos fiú — Te vagy? Most ismerlek meg... Keblemre, öreg cimbora! — kiáltotta, s helyet szorított magának az ablak mellett. — Én vagyok, amint látod, — válaszolt halkan az ablaknál ülő, s megölelték egymást. — Tíz éve nem láttalak — kezdte a bőrkabátos, majd emelt hangon folytatta: — Fiúk! bemutatom nektek a barátomat! Tíz éve nem láttuk egymást. Bányász... Ugye jól mondom, végül is bányász lettél? — Az, bányász lettem és éppen tíz éve dolgozom... A borgőzös társaság nem figyelt oda, egyikük egy pálinkásüveget vett elő, s az üveg sorra járt... — No, igyál te is, te bányász! — nyújtotta eléje az üveget az alacsony termetű, piszeorrú fiú, a kis csoport egyik tagja. — Köszönöm, nem élek vele. Bort iszom, de azt is igen ritkán utasította vissza udvariasan a felkínált italt. — No, nézd csak, hogy felvág a bányász! Még a pálinkát se szereti. Válogat, mint... — Nem talált szavakat, ehelyett maga húzott egyet az üvegből Találkozás ■— Aztán milyen mesterség a tiéd? — tette fel váratlanul a kérdést a piszeorra. ■— Szép szakma. Izgalmas, van benne fantázia ... — Mi fantázia van benne? — kérdezte, miközben a társaira hunyorított. — Mi...? Az, hogy a bányában nem a szájával érvényesül az ember, hanem a bátorságával, az erejével, meg a szorgalmával — vágott vissza, mert most már világosan megértette, hogy ez a cinikus, nagyképű fiú mindenáron kötekedni akar vele. — Hm, milyen bátorság kell ahhoz? — feszítette tovább a hangulatot a pisze, de most már a fülkében mindenki a vitatkozást figyelte. — Ha nem járt még bányában — felelt higgadtan akkor hiába is magyarázom az egészet. De mondja csak, maga milyen mesterséget művel? — Különbet, mint maga! — válaszolt a pisze. — Kőműves vagyok! — Szép, komoly szakma, de bátorság nem kell hozzá... — Nem is mennék el a bányába — folytatta most már halkabb hangon a kőműves, mert biztosan megsejtette, hogy a vitában ő marad alul. — Még akkor se mennék, ha ablakot építenének arra az ürgelyukra ... Ez már sértés volt, de a bányász mosolyt erőltetett az arcára: — Mondja csak, mennyit keres, mint kőműves? — Mi köze hozzá! — Hát csak kérdem. Mert nekem is jogom van kérdezni, nemcsak magának! No, mennyit keres havonta? — ismételte meg a kérdést. — Kétezren felül ... — vágta ki a szavakat fölényesen, ingerülten, s a bányász szeme közé nézett. — Szép pénz, nem mondom, — polemizált mosolyogva —, jó munka lehet mögötte, de nekem már kevés lenne... A fülkében mindenki feszülten figyelte a szimpatikus fiatalember szavait, aki halkan és szerényen így folytatta: — Én közel a dupláját keresem abban az ürgelyukban. Három és félezren felül. Kíváncsi még valamire? A fülkében többen mosolyogtak. A fiú, amilyen hirtelen elvörösödött, olyan hirtelen és mérgesen ugrott fel, s ment ki a folyosóra. A társai is hangos hahotába kezdtek, aztán csend lett. A pisze egész úton kint állt a folyosón, s az ablakon át a ködös vidéket nézte. Szegedi László Társadalmi összefogással Ez a meditáció aligha változtat a szomorú helyzeten. A baleset megelőzése érdekében mégis vissza kell tárni hozzájuk és újra meg újra beszélni kell róluk, hogy a tennivalók világosabban kirajzolódjanak. Nem lehet megtűrni a lazaságokat, a munkafegyelem, a biztonsági rendszabályok felrúgását egyetlen munkahelyen sem, egyetlen esetben sem. A vétségek, mulasztások előbbutóbb bajt hoznak az üzemre, a munkásokra. Úgy véljük, nem keresik rossz helyen a megoldást az üzemnél, amikor a munkásvédelem társadalmasításáról beszélnek. Arra van azonban szükség, hogy ez a terv ne csak terv maradjon, hanem valósággá is váljon, a többi munkásvédelmi szempontból hozott utasítással együtt. Nem lesz könnyű munka ez, de megéri a fáradságot, a költségeket, hiszen emberek testi épségéről, egészségéről van szó. Karvanics László Üzemi Iskolákban, 240 szakmunkás tanfolyamon bővíthetik tudásukat a mecseki szénbányászok A Mecseki Szénbányászati Trösztnél hároméves terv készült a dolgozók műveltségi színvonalának növelésére. Először üzemenként felmérték a dolgozók iskolázottságának helyzetét. Ebből kitűnt, hogy a negyvenéves korhatárt figyelembe véve, csaknem nyolcezer munkásnak kell megszereznie a nyolcosztályos iskolai végzettséget Természetesen három esztendő kevés ennek végrehajtására, de már az 1963—66-os oktatási években 2700 dolgozó részére biztosítani tudják a továbbtanulást. A tröszt területén üzemi iskolákat szerveznek, amelyekben délelőtt-délután tanítanak. A mecsesi bányák dolgozói részére az intézményes felnőttoktatáson kívül az ismeretterjesztés széles skálája, a szakmai továbbképző tanfolyamok bőséges választéka nyújt lehetőséget az önképzésre. Folytatják a népszerű bányászakadémia előadássorozatot A szakmunkásképzés és továbbképzés érdekében 240 tanfolyamot szerveznek 6700 hallgató részvételével, akik a korszerű technológiáról, az új gépek kezeléséről és a biztonságos üzemeltetésről kapnak ismereteket. A műszaki vezetők részére szakosított tanfolyamokat indítanak, magas szintű tudományos előadásokat, vitaesteket rendeznek. A hároméves művelődési program minden műszaki vezetőnek javasolja legalább egy idegen nyelv elsajátítását Eredményes téli intézkedések a szénbányákban • Ideiglenes szállások a távollakóknak — „fordított” levegő a vágatokban A kemény fagy és a nagy havazás nem találta készületlenül a szénbányákat. Az első napon zavart okozott ugyan — különösen a Dunántúlon —, hogy a MÁVAUT bányászjáratai elakadtak a hófúvásban, vagy neki sem vágtak az eltorlaszolt, jeges utaknak, emiatt sok dolgozó nem jutott el munkahelyére, s visszaesett a termelés. A múlt tél tanulságai alapján életbe léptetett intézkedések azonban már a második, harmadik napon elhárították a nehézségek jó részét. Még szeptemberben a trösztök helyi viszonyaikra alkalmazott, minden eshetőségre kiterjedő téli intézkedési tervet készítettek, hogy az előző téli zavarok meg ne ismétlődhessenek. Amint a jelentésekből kitűnik, a felkészülés gondos volt és hatékony. Valamennyi tröszt a legényszállásokon, művelődési házakban, a munkahelyek közelében levő egyéb alkalmas helyeken ideiglenes szállásokat rendezett be, ahol a távolról bejáró dolgozók hetekig ellakhattak. Gondoskodtak róla, hogy az itt elhelyezettek rendszeresen kapjanak meleg ételt is. Ennek eredményeként a hiányzások mindjárt a második-harmadik havas napon minimálisra csökkentek és a hét közepén csaknem minden bányában ismét teljes volt a létszám. Az útbiztosító szolgálatok is eredményesen működtek, néhány óra alatt eltávolították a bányászautóbuszok útjában álló hóakadályokat. A MÁVAUT is mindent megtett a forgalom helyreállításáért a kevés kivételtől eltekintve, minden bányászjárat ismét közlekedett. Beváltak a bányabeli elfagyások, jegesedések elleni intézkedések is. Ahol erre mód van, a szellőző berendezést időszakosan fordítva működtetik, a vágatokban levő meleg levegőt hajtják ki, hogy a lefagyott szállítószalagokat, csilletovábbító berendezéseket mentesítsék a jégtől. Néhány bányába előmelegített levegőt vagy gőzt fúvatnak be. Ezeknek és más hasonló intézkedéseknek eredményeként folyamatos a bányák termelése, de mégsem zavartalan, mert a vasúti kocsihiány viszszatartja a szállítást. Várpalota korszerű üzleteiben bő választékot találnak a vásárlók Új TBC gondozó intézet Várpalotán ■ Várpalotán az új tbc-gondozó intézetben megkezdődött a rendelés. A korszerű intézet felépítése a felszerelésen kívül egymillió forintba került. Létrehozását a város dolgozói társadalmi munkával is segítették.