Bányamunkás, 1965 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
CHadag (Mihael )Ctocu) a bányaipar valamennyi dolgozójának a Szakszervezet Elnöksége Felszabadulás útja Komlón, az úgynevezett Felsőplatón épül a szocialista bányaváros ötvenedik utcája, amelynek végét az ez évben átadásra kerülő, kollégiummal ellátott gimnázium zárja le. Az emeletes házakkal szegélyezett új utcát Felszabadulás útjának nevezte el a Komlói Városi Tanács, míg a vele egyidőben készülő — számszerűit negyvenkilencedik utca — az Alkotmány utca nevet kapta. Mire fordítjuk a tagdíjakat Hatmillió kultúr-, sport-, szociális célokra. 22 millió az alapszervekben kerül felhasználásra Sokszor elhangzik a kérdés a tagság részéről: mire költjük el a befizetett tagdíjakat? Leghelyesebb, ha erre 1965. évi költségvetésünk számadataival válaszolunk. Nemrég hagyta jóvá elnökségünk és központi vezetőségünk szakszervezetünk 1965. évi költségvetését. Az előző évhez haonlóan, az 1965-ös esztendőben is 36 millió forinttal gazdálkodunk. Költségvetésünket elemezve, szemünkbe tűnik, hogy folytatódik az a fejlődés, amely évek óta jellemzi. Tagdíjbevételünk évről évre növekszik és felhasználása is egyre inkább, azt a célt szolgálja, hogy minél többet visszajuttassunk a tagságnak. Ezt bizonyítja, hogy a befolyt tagdíjak többségét — 69,4%-át —, az alapszerveknél használjuk fel. Alapszerveinknél 22 millió forint kerül felhasználásra. A tagdíjból részesedésként visszamaradó 12 millió forinton felül 2 millió 800 000 forint szülési és temetési segélyt fizetünk ki a tagságnak, közel 6 millió forintot juttatunk vissza kultúr, sport és szociális támogatásként, és közel 1 millió forintos szociális beruházással növeljük a tagságnak visszajutatott összegeket. 2 132 000 forint kulturális támogatásból kultúrintézmények, könyvtárak fejlesztésére 1 080 000 forintot, kultúrotthonok felújítására 520 000 Ft-ot irányoztunk elő. Egyéb kulturális célokra532 000 Ft-ot terveztünk. Az 1965. évi kulturális támogatást közel 400 000 Ft-tal növeltük. Sportköreink támogatására 1 400 000 forintot irányoztunk elő. 2 132 000 Ft a szociális támogatás. A szociális célok közül az 1964. évinél jóval magasabb összeget irányoztunk elő nyugdíjasok üdültetésére és nyugdíjas alapszervek támogatásával Jelentékeny összeg üdültetésre Gondot fordítottunk a gyermeküdültetésre, üdülőink üzemeltetésére, fejlesztésére. Így gyermek és nyugdíjas üdültetés céljaira 310 000 Ft-ot terveztünk, melyből 1000 gyermek és 160 nyugdíjasunk leányfalui üdültetését, valamint arra rászoruló tagjaink támogatására 600 000 Ft-ot irányoztunk elő, melyből többek között évi 3 alkalommal 400 —400 Ft-ot utalunk ki 170 régi szervezett dolgozónak, valamint támogatást nyújtunk nyugdíjas alapszerveinknek szociális jellegű kiadásokra. Siófoki és hajdúszoboszlói, valamint leányfalui üdülőink üzemeltetéséhez 320 000 Ft-ot biztosítunk. Leányfalui gyermeküdülőnkben felszerelés pótlására, férőhelyet bővítő átalakításokra 550 000 Ft-ot fordítunk. Tagságunk külföldi és belföldi csereüdültetésére, valamint jutalomüdültetésére 180 000 Ft-ot terveztünk. Szociális beruházások A SZOT elnöksége által elhatározott közös szakszervezeti beruházásokhoz 1965-ben 1 650 000 Ft-tal járulunk hozzá (gyermeküdülő létesítéséhez, üdülők gépesítéséhez stb.) Alapszervi kiadások Az alapszervi költségvetések öszesített adatait elemezve ugyancsak azt láthatjuk, hogy növekszik a szociális, kulturális és sportcélú előirányzatok összege. Ugyanis a múlt évi 5 546 000 Ft-tal szemben ez évben 5 791 000 Ft-ot terveztek e célokra. Így alapszerveink szociális célokra 1 674 000, kultúrcélokra 3 103 000, sportcélokra 1 014 000 forintot kívánnak fordítani. Rendkívüli segélyekre 1 350 000 Ft-ot, kultúrintézmények támogatására 352 000 Ft-ot, sportkörök támogatására 436 000 Ft-ot fognak fordítani. A költségvetésben előirányzott célok teljesítése reális, de nem könnyű feladat. A bevételi oldal teljesítése megkövetel a szervezettség erősítését, a tagdíjfizetési készség javítását. ill.ÉVFOLYAMSZÁM Világ proletárjai, egyesüljetek! ! BÁNYAIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETINEK KÖZPONTI LAPJA ÁRA 50 FILLÉR 1965. JANUÁR HÓ Ezévi tervünk teljesítésével alapozzuk meg a jövő sikereit. — Ülésezett Központi Vezetőségünk — Szakszervezetünk Központi Vezetősége január 8-án ülést tartott. Az elnökség beszámolója alapján megtárgyalta és elfogadta a bányászati ágazatok ezévi tervfeladatait, valamint a szocialista munkaverseny 1965. évi célkitűzéseit. A Központi Vezetőség ülésén megjelent Gál László, a Szakszervezetek Országos Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az 1964-es esztendő gazdag volt eseményekben, mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban. A népgazdaság eredményes fejlődésében jelentős szerepet játszott a bányaipar, amely időarányosan teljesítette, sőt, jelentősen túlteljesítette a tervben ráháruló feladatokat. Részletesen, minden iparágra kiterjedően elemezte a főbb mutatókat, majd a következőket mondotta: — Engedjék meg, hogy elnökségünk elismerését és Tanácsa titkára, Haracska Imre miniszterhelyettes, a trösztök igazgatói és számos meghívott vendég. Zgyerka János elnöki megnyitója után, Simon Antal elvtárs, szakszervezetünk titkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját. Köszönetét tolmácsoljam az iparágak dolgozóinak , azért az áldozatos és lelkes munkáért, amelyet a fizi-kai dolgozókkal összefogva a műszaki-gazdasági vezetetéssel, és a társadalmi szervekkel együttesen véígeztek, az 1964. évi tervek teljesítéséért. Ez az önfeláldozó munka volt záloga sikereinknek és minden bizonnyal ez lesz a jövő nagy feladatainak valóraváltásában is. Ezután az új esztendő fel adataira tért rá. Az 1965-ös esztendő a szigo-rú takarékosság, a terv-, a munka- és a bérfegyelem meg-szilárdításának éve lesz. Ezértket a feladatokat kell érvé- enyesíteni a gyakorlati életben s a gazdasági vezetőknek, segít -teni a társadalmi szerveknek, hogy növelni tudjuk munkánk hatékonyságát a bányászat és a népgazdaság további ered-ményes fejlesztése miatt. Az ez évi tervszámok teljesítése sokkal körültekintőbb, meg-fontoltabb gazdasági irányítást és feszítettebb munkát igényel, mint a korábbi évek tervei. Csak az anyagi és szellemi erők nagyobb koncentrálásával válik lehetővé tervfel-adataink végrehajtása. A szénbányászat ez évi terve 31,7 millió tonna, amit vasárnapi műszakok néllkül kívánunk megvalósítani. Kereken 1 millió tonnával (3,2%-kal) magasabb, mint a múlt évi terv és 0,8 százalék- kal több, mint az 1964-ben va-sárnapokkal együtt elért tény- leges termelés. › Igen fontos az ütemes tér- emelés és az előírt durvaszén- 5 arány tartása, illetve javítása. › Az előirányzott termelési fel-adatok teljesítése érdekében tovább kell haladni a műsza- 5 ki fejlesztés vonalán. A szén- szövesztés gépesítésének arányát a múlt évi 6 százalékról 8 százalékra, a munkahelyi gépi szénfelrakást 28,6 százalékról 31,2 százalékra kell emelni. Tovább kell növelni a kor-jszerűen biztosított vágatok és a fejtések arányát, a vágatoknál 31,6 százalékkal, a fejtések 5 homlokhosszát 3,8 százalékkal. Ezzel párhuzamosan növelni kell a frontfejtések, valamint a vágatok előrehaladási sebes- ségét . A kőolajtermelés ̋ 1 800 000 tonnás előirányzata › az 1964. évi tényleges termelés 5 szintjét rögzíti. Tekintettel ar-ra, hogy az elmúlt években a termelésbe állítható új mezőt ! (Folytatás a 2. oldalon) Új sieroilaázások Veszprémben új, modern lakótelepet építenek, diákszállót, valamint modern áruházat Pécsett 138 millió forintos beruházással új klinikát adnak át majd rendeltetésének Központi műhelyüzem Tatabányán A Tatabányai Szénbányászati Trösztnek korszerű műhelyüzemet adtak át. A javító-, szerelőmunkások eddig a városban szétszórtan, több műhelyben dolgoztak, s ez megnehezítette irányításukat. Az új háromcsarnokos központi műhelyben jobb és egészségesebb körülmények között dolgozik a négyszáz szakmunkás. Így gyorsabb, gazdaságosabb lesz a föld alatti berendezések, gépek javítása, karbantartása. A hétköznapok szorgalmáé a szó A naptáron ötös szám jelzi, hogy új évet kezdtünk, sőt már az év első hónapjának felében járunk. Az ünnepek után a munka is teljes lendülettel folyik. Vagyis a hétköznapok szorgalmáé a szó most. Mögöttünk van újra egy év. Már a szokott számvetés is megtörtént. Mit mutat a mérleg? Az 1964-es esztendő tovább öregbítette a leányipar dobozainak hírnevét. Az elért eredményekben nem kis fáradtság, bányászaink ' számos pihenőnapjának feláldozása található. S ha azért bosszúság is vegyült a siker örömébe, a munka nem volt hiábavaló. Eredménye szénből és fűtőolajból, földgáz- ből, ásványi anyagok termeléséből, az irányelveknek megfelelt. Szénből tartalék is összejött, é s ha valami nagyon zord időjárás közbe nem jön — a tél átvészelhető. Áttekinthető »tervteljesítés« ez, ami csak jó érzéssel töltheti el bányászainkat. A múlt évről még csak annyit: jó dolog visszatekinteni rá, számbavenni eseményeit, tapasztalatait. Kiszűrni belőle a jót, kiselejtezni a rosszat, mert a napi gondok, századunk viharos sodra, az élet sokszor elhomályosítja szemünk elől, amelyért küzdünk: a szocializmus teljes felépítését, a szebb, boldogabb élet beteljesülését. Az 1965-ös év feladatai pedig megkívánják, hogy mindent világosan. Összefüggéseiben lássunk, a népgazdasági tervet, amelyet december 30-án a SZOT teljes ülésén a szakszervezeti mozgalom magáénak vallott. Ez a programja egész tevékenységünknek. Alapvető feladatunk — s ez a terv főbb célkitűzéseiből adódik, — hogy elősegítsük ötéves tervünk megvalósítását, az ipar teljesítőképességének erősödését, a gazdálkodás hatékonyságának javítását. Vagyis azt, amit a termelékeny, fegyelmezett, a minőségileg jobb munka jellemez. Ismeretes, hogy a bányaiparra ezen belül is kiemelkedően a szén, — és olajbányászatra fokozott feladat hárul. Tervfeladataink megvalósítása dolgozóink összességétől, a gazdasági és szakszervezeti szerveinktől egyaránt átgondoltabb és felelősségteljesebb munkát igényel. Közismert, hogy csak intézkedésekkel komoly eredményt elérni nem lehet. Az eredmények elérését magasfokú szervezettség, nevelő munka, a dolgozók széles körű aktivitása kell, hogy alátámassza. Ezért, amikor már minden szerv ismeri tennivalóit, akkor a munka megszervezésének kell előtérbe kerülnie. Az 1965. évi feladatok az eddigieknél is jobban megkövetelik az anyagi, technikai, fizikai és szellemi erők összefogását, a széles körű kezdeményező kedv felkeltését. Jobban kell támaszkodni az öntudatból fakadó tenniakarásra, a szocialista munkaversenyben, a szocialista brigádmozgalomban rejlő hatalmas erőre. Miért kell ezt újra hangsúlyozni? Egyrészt, mert forrásaink ezen a téren még nincsenek kimerítve, másrészt, hogy még jobban használjuk fel azokat az eszközöket, amelyek a termelési kedvet erősítik. Tudott dolog, hogy a szakszervezetek feladatai sokkal szélesebb körűek annál, mint ahogy szervezi és ösztönzi a szocialista munkaversenyt. Ha a termelést segítő tevékenységünk csak erre szűkülne le, nem is tudnánk eleget tenni hivatásunknak. Sokrétűségét, színességét feladatainknak a következő felsorolás is jól példázza: az üzemi és a szakszervezeti demokrácia erősítése, a dolgozók és a vezetők közötti összhang megteremtése, a vezetés gondjának megosztása, a dolgozók jogos érdekvédelme, az anyagi, erkölcsi megbecsülés fejlesztése. Ezek mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják a dolgozók felelősségét az ügyek iránt. Csakis ez tudja biztosítani az eredményeket. Az 1965-ös év sokoldalú tevékenységet igényel. Ennek keretében zajlik le a szakszervezeti alapszervek választása is. A célok e téren szerveink előtt ismeretesek. Minden kétséget kizáróan a választások egészét alárendelik a gazdasági építőmunka segítésének. Nincs is megtisztelőbb feladat jelenleg, mint a szervezett dolgozók akaratát érvényre juttatni. Az újonnan megválasztott tisztségviselők és szervek újult erővel lássanak hozzá céljaink megvalósításához. Mindenekelőtt azonban tartsák szem előtt, hogy a szakszervezeti munka csak ott tölti be igazán a feladatát, ahol törődnek az emberekkel, foglalkoznak ügyes-bajos dolgaikkal, fellépnek a törvények és rendeletek betartásáért. Vagyis, ahol számolnak azzal, hogy dolgozóink öntudatban, szakmai és általános műveltségben, kultúrában sokat növekedtek. S úgy is tisztelik őket, mint nem gépeket, hanem érző embereket, akiknek minden gondolatuk a szocialista haza erősítése. Természetesen vannak fegyelmezetlen emberek, vannak, akiknél a munka még gondolatban is idegen. Az öntudatos emberek hatalmas erejére támaszkodva azonban az emberek nevelésében is mindig előbbre lépünk. 1965. hazánk felszabadulásának 20. esztendeje, a felszabadult dolgozók jubileumi éve. A teendők összefonódnak a húsz évvel. Ha 1945-től napjainkig vonunk mérleget, akkor látni kell — az építésben elkövetett hibák ellenére — hazánk erős, dolgozóink magabiztosak a párt által megjelölt út győzelmében, a szocialista Magyarország felépítésében. E két gyakorlati megnyilvánulás a bányavidékeken tapasztalható eleven mozgás, a felszabadulási versenyben való részvétel, hogy minél jobbat és többet nyújtsanak az ország gyarapításához. Ezt a lendületet felkarolni minden szervnek és vezetőnek fontos feladata. Tennivalóink nem kicsinyek, jobban szervezett munkát igényelnek. Bízva dolgozóink lendületében, ismert helytállásában, a gondok leküzdésében, bizonyos, hogy sikerre visszük ötéves tervünk befejező évét. Ehhez kívánunk kedves olvasóinknak, szakszervezeti tagságunknak, a bányaipar valamennyi dolgozójának erőben, egészségben, sikerekben gazdag, boldog újesztendőt V. A.