Bányamunkás, 1966 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
tányaeg&szsffgSsyAI^8«*a»aK -*------------a—jW» A korszerűbb orvosi ellátottságért iránt aktról korábban már beszámoltunk, ismételten megrendezésre kerültek a *Bányaegészségügyi Napok« Sikondán. A szakemberek három témát vitattak meg: »Általános bányaegészségügy•«, »Porártalom a bányászatban«, és végül »Rehabilitáció a bányászatban". A bányászok egészségügyi helyzete az elmúlt két évtized alatt igen sokat változott, fejlődött. Bányászaink orvosi ellátottsága kis kivételtől eltekintve megoldott. Balesetek, vagy rosszullétek esetén többnyire gyors segítség biztosítható, az előzetes és időszakos vizsgálatok, valamint a gondozás zavartalanul folyik. Nagyobb üzemeink rendelőintézetet kaptak. Korszerű egészségügyi szolgálat látja el Várpalota, Komló dolgozóit. Nem egy helyen sajátos szakkezelésekre is van lehetőség. Például súlyfürdő, fogászat egészíti ki a petőfibányai, dudari üzemegészségügyi szolgálat munkáját. A bányaegészségügy azonban nem gondoktól mentes. Megállapítható, hogy a bányavidékek és bányaüzemek orvosi ellátottságában aránytalanságok mutatkoznak. Különösen jelentős lehet ez ott, ahol bányaüzemi-körzeti ún. büko-rendszer alakult ki. Elsősorban az ellátott dolgozók létszámában vannak nagyobb eltérések. Korszerűség szempontjából sem mindenütt egyforma a helyzet. Bár a dolgozók létszámát tekintve indokolt és területileg megoldható volna, a mátraaljai bányász üzemegészségügyi szervezetének színvonala meg sem közelíti a komlóit vagy a várpalotait. A várpalotai üzemi orvosi órák száma kétszeresen meghaladja a petőfibányait és Várpalotán még 13 szakorvosi óra is biztosítja a korszerű ellátást Az üzemegészségügyi szolgálatok között is vannak eltérések, elsősorban a szakrendelésekben. Bár a helyi adottságok nem indokolják, mégis nagy különbségek észlelhetők az egyes rendelők, intézmények nagyságában és felszereltségében. A pécsi bányász üzemegészségügyi szolgálat például szűk helyen összezsúfolt, a komlói üzemi rendelő beosztása sem célszerű, Petőfibányán sincs korszerű üzemi rendelőintézet. Bányászaink közül sokan szenvednek ízületi bántalmakban, gerincbetegségben. Mégis csupán Komló, Várpalota, Petőfibánya üzemi rendelőjében van biztosítva fürdőkezelés és fizikotherápia. Egyes bányászati iparágak dolgozói számára semmilyen üzemi ellátás nincs megszervezve. Megoldatlan a kőolajipar üzemegészségügye, de sok a hiányosság érc- és ásványbányászatunk, valamint az Aknamélyítő Tröszt dolgozóinak üzemegészségügyi helyzetében is. Az üzemegészségügyi tevékenység legfőbb szempontja a megelőzés. A megelőző orvosi tevékenységhez a bányaüzemet, a dolgozók munkakörülményeit jól kell ismerni, ezért az orvosnak részt kell vennie a szemléken. Ma még ez legfeljebb orvosaink 50 százalékánál mondható el. Különösen a bányaüzemi körzetiorvosok járnak ritkán a bányában, sokszor a havi szemléről is távolmaradnak. Az egészségügyi ellátás már említett hiányosságait és eltéréseit tovább módosítja az esetleges üzemi táppénz-állománybavétel. Nem vitás, hogy a keresőképesség elbírálását legjobban olyan orvos végezheti, aki a dolgozót és munkakörülményeit jól ismeri, ez nem csupán a rendelőben és nemcsak megbetegedés esetén Több orvos felvetette, hogy ki kell szélesíteni az üzemegészségügyi szolgálatok számára betegeik kórházi és gyógyszanatóriumi beutalásának lehetőségét. Sokan szóltak az alkalmassági elbírálás, a gondozásba vétel és a gondozó orvosi tevékenység különböző fontos feladatairól és új szempontjairól. Az elmondottak értelmében kötelességünknek érezzük további munkánk során mindazokat a szempontokat és javaslatokat érvényesíteni, megvalósítani, melyeket az adatlátja és vizsgálja. Ott azonban, ahol a települési viszonyok, vagy a nagy létszámból eredő túlterheltség miatt a helyi körülmények kedvezőtlenek, az üzemi táppénzes állományba vétel a dolgozókra és az üzemorvosra egyaránt fokozott terhet ró és nem éri el tulajdonképpeni célját Az üzemorvosi feladatok elvégzése mellett nehezen valósulhat meg színvonalas gyógyítás, sőt a keresőképesség elbírálása is esetleg bizonytalan és felületes felmérések, illetve a sikondai előadások és viták felvetettek. A továbbfejlődés érdekében az illetékesek bevonásával első munkaértekezletünket már megtartottuk. Egyes intézkedésekre lehetőséget nyújt az ABBSZ is. A nagyobb jelentőségű feladatok azonban több érdekelt szerv bevonását igénylik; a velük való rendszeres együttműködés biztosítani fogja a problémák fokozatos felszámolását, bányaegészségügyünk további fejlődését. Dr. Makkai László Fizikotherápiás kezelés A dorogi rendelőintézet súlyfürdőjében intakU Sfip$BgVWKfwh 9.000 bányász Budapesten A bányászathoz tartozó intézmények, hivatalok nagy része Budapesten van. Összetételük igen heterogén, szerteágazó. A NIM-től a Központi Földtani Hivatalig a Kőolaj- és Gázipari Tröszttől, az Országos Kutató és Fúró Vállalatig, trösztök központjai, kutató- és tervező intézmények és egyéb szervek. A Budapesti Bizottságokhoz tartozó alapszervekhez csaknem 9000 dolgozó tartozik, köztük több mint 4000-en hivatali alapszervezetekben dolgoznak. Itt tömörül az egész bányászat felső irányító apparátusa, a szénbányászaton kívül — a bányászathoz tartozó egyéb ágazatok központjai, az elvi irányítás, a kutatás, a tervezés, építés. Az ellenőrzés vezérkara, a Bányaműszaki Főfelügyelőség. Sajátos helyzet A szakszervezeti munka, a Budapesti Bizottság irányító és koordináló tevékenysége, az adott helyzetinek megfelelően sajátos. Ellentétben a trösztbizottságokkal, a Budapesti Bizottságnak nincs középszervi gazdasági partnere. Részben mert az alapszervek főhatóságok, részben mert közvetlenül a minisztériumhoz tartoznak. Ebből adódik, hogy a feladatok meghatározását az egyes alapszervekre külön-külön kell differenciálni. A tevékenység döntően a mozgósításra és a különböző határozatok végrehajtásának ellenőrzésére irányul. A hivatali alapszervezetek tevékenységében a gazdasági tevékenységet segítő munka közvetetten jelentkezik. Döntőbén, elvi munka, nagyrészt a határozatok, törvények végrehajtásának következetes levételében, ellenőrzésében ölt testet Szorosabb munkakapcsolat A tervező- és kutató intézeteknél egyik fontos feladat és gond, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a termeléssel foglalkozó vállalatokkal és üzemekkel. Többet érintkezzenek, konzultáljanak ezekkel és vegyék figyelembe problémáikat, észrevételeiket. Szakszervezeti bizottságaink ilyen irányba tesznek erőfeszítéseket. Várnak kezdeményezések, melyek bizonyítják a közvetlen érintkezés hasznosságát A bányagépgyártás segítségét szolgálja, hogy a Bányászati Tervezők a Bányászati Kutató Intézetek egy-egy műszakiból álló szocialista brigádja, szocialista szerződésekben vállalja a Budapesti Bányagépgyár egyes szocialista brigádjának segítését. A hivatali alapszervezetek, belső szervezeti életüket a nagyobb egységeknél — NIM, Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, Bányászati Tervező Intézet, stb. — az osztálybizottságok irányításával, kisebb egységeknél közvetlenül a szakszervezeti bizottságok vezetésével élik. Tevékenységük főleg a belső problémák megoldására irányul: a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására, a szociális és kulturális munkára. A dolgozók többsége tanul A szakszervezeti munka sokrétűségéből a legjobban a kulturális-, agitációs-, politikát nevelő munkát emelném ki, mint a hivatali alapszervezetek egyik legfontosabb tevékenységét, feladatát. Nem kell külön hangsúlyozni a bányászat egységét átfogó vezető apparátus magasfokú, sokirányú képzettségének szükségességét. Igen sokrétű tanulás, képzés folyik a hivatali alapszervezetekben, a szakszervezeti bizottságok erőfeszítéseinek eredményeképpen. A Budapesti Bizottság területén a tagsághoz viszonyítva a dolgozók 14,5 százaléka tanul állami oktatás keretében.. Ezen belül például a NIM-ben 19,3, a Bányászati Tervező Intézetben 29, a Bányászati Kutatóban 17,2, az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat központjában 30,3 százaléka a dolgozóiknak képezi magát. A kulturális eredmények a magasszámú könyvforgalomban, színház- és egyéb rendezvények szervezésében, a dolgozók nagyarányú aktivitásában megnyugtató módon mutatkozik. A lehetőségek azonban még nagyobbak és sok a tennivaló. A politikai, eszmei tudatformálás terén különösen a párt ideológiai irányelveinek megértésében, az ebből adódó szakszervezeti feladatok meghatározásában, még sok tennivalónk van a hivatali alapszerveknél, a Budapesti Bizottság egész területén. A szocialista munnkaerkölcs, a munkafegyelem, a dolgozók távlati szemlélete, beleilleszkedés a népgazdaság egészébe még jövő erőfeszítéseink gerincét képezik. Ezek a feladatok bátrabb állásfoglalást, több politikai vitát követelnek meg a hivatali alapszervekben dolgozó szakszervezeti funkcionáriusoktól, aktívaktól. Hermann István a Budapesti Bizottság titkára A munkaügyi döntőbizottságokról Helyes ítéletek-kevés fellebbezés Alig múlt egy éve, hogy az egyeztető bizottságokat a döntőbizottságok váltották fel. Az egyeztető bizottságok 15 évi munkájának gazdag tapasztalata és fejlődése adott lehetőséget arra, hogy 1965. január 1-vel fejlettebb rendszerre térjenek. A bányaiparban mintegy 250 döntőbizottság alakult és kezdte meg működését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az újonnan szervezett bizottságok nem dolgoznak rosszul, annak ellenére, hogy a legtöbb esetben bonyolult ügyekben kel állást foglalni. Az ügyek többségét egyrészt a 2/ 1964-es rendeletből adódó rehabilitációs és kártalanítási ügyek jelentik, másrészt a módosított munkatörvényből adódó igényjogosultságok, kedvezmények, illetve munkaügyi kérdések. Az esetek többségében olyan helyes döntéseket hoznak, amelyek a dolgozók, a társadalom érdekeinek egyaránt megfelelnek. Erre utal a tatabányai üzemek döntőbizottságainak munkája is. Mintegy 223 esetben hoztak határozatokat és csak 10 esetben fellebeztek a területi döntőbizottsághoz, amely 6 ügyet helybenhagyott és csak 4-et változtatott meg. Bizonyíra ez, hogy a munkaügyi döntőbizottságok tevékenysége a kezdeti nehézségek ellenére pozitív. Ilyen gond volt többek között, hogy a korábbitól eltérően a bizottságoknak számos ügycsoporttal kellett megismerkedni. Sok problémát okozott az is, hogy az egyeztető bizottságok már nem, a döntőbizottságok még nem tárgyalták az ügyeket. Nagy jelentőségük van a bizottságoknak abból a szempontból is, hogy a konkrét ügyeken kívül nagyon sok dolgozó fordul különböző kérdésekben felvilágosításért, tanácsért. Mindezek következtében egyes helyeken számos megtárgyalatlan ügy halmozódott fel. A Mecseki Tröszt Kossuth-bánya üzemében mintegy 50, István-aknán pedig húsz ügy tárgyalatlan Több helyen nem kaptak megfelelő segítséget munkájukhoz. Egyrészt hiányoztak a minimális technika feltételek, helyiség, adminisztrátor, másrészt sok újonnan bekerült döntőbizottsági tag volt, akinek nem volt megfelelő gyakorlata. E problémák egy része ittott még érezteti hatását. Ezenkívül munka közben egyéb gondjuk is van —• főleg a 2/ 1964. MVM. sz. rendeletből eredően, — hiányosának a világos elvi állásfoglalások, így fordulhatott elő, hogy a Mecseki Tröszt területén 372 ügyből 150-et elutasítottak. A 150 elutasított ügyből 89-et megfellebeztek. A területi döntőbizottság 45 esetben helyt adott a fellebezésnek és 44 esetet pedig elutasított. Tapasztalható jelenség, hogy gazdasági vezetők nem veszik szívesen az igazságos döntéseket. Néhány helyen előfordult, hogy behívatták a döntőbizottság tagjait és álláspontjuk megváltoztatását követelték. Mindezek a módszerek sértik a dolgozók igazságérzetét, a szocialista törvényességet. A szakszervezeti bizottságok felismerték a munkaügyi döntőbizottságok szerepét és már eddig is jelentős segítséget adtak munkájukhoz. Szakszervezeti szerveinknek a jövőben is támogatniuk kell e szerveket A vállalatoknak biztosítani keell a működéshez szükséges legalapvetőbb technikai feltételeket A feladatok jobb ellátása érdekében az oktatás befejezésével is szükség van jogi szakkönyveikre, folyóiratokra. A dolgozók felvilágosítása érdekében fokozni kell a döntőbizottság működésének nyilvánosságát. Ezzel el lehet érni a dolgozók tájékozottságának növelését. Nagyon helyes az a módszer, amelyet ma már egyre több szakszervezeti bizottságunk követ; időnként üléseiken vitatják a bizottságok munkáját, így még nagyobb lehetőség vann arra, hogy tanácsaikkal, konkrét intézkedéseikkel segítsék tevékenységüket. Taviási Sándor Szerencsés szerencsétlenség Füstmérgezés önmentő készülékben A lakosság a rádió, a sajtó által értesülhetett a Dorogi Szénbányászati Tröszt XII-es aknájában 1965. december 13- án történt bányatűzről. Arról az örvendetes hírről, hogy a bányában tartózkodó 133 bányász többsége egészségesen, néhányan kisebb fokú füstmérgezéssel kerültek felszínre. Érdemes ezt az emberéletben kárt nem okozó balesetetközelebbről megvizsgálni. Ugyanis a tanulságok leszűrése mások számára is hasznos lehet. A dorogi XII-es akna összvágat hossza meghaladja a tíz kilométert. Az eddig még ismeretlen okokból keletkező tűztől származó szénmonoxid a vágatok jelentős részét ellepte. A lenini tartózkodók többsége , akik szétszórtan dolgoztak, munkahelyükre igyekeztek — az önmentő készülékük használatával juthattak a szennyezetten levegőjű bányatérségekbe. Azonnal intézkedtek A szerencsés kimenetelű szerencsétlenség elsősorban, annak tulajdonítható, hogy az üzem műszaki vezetői, dolgozói azonnal megtették a szükséges és célszerű intézkedéseket a bánya kiürítésére, a veszély elszigetelésére. A föld alatt tartózkodók nagy része nem vesztette el a fejét, a rendkívüli helyzetben is fegyelmezetten viselkedett. A CO önmentő készülékeket — amelyeket nemegyszer feleslegesnek, terhesnek vélünk —, az emberek használták. Sokan ennek köszönhetik életbenmaradásukat. Szerepük volt a gondosan elkészített riasztási terveknek és azok gyakorlásának. Elismerés illeti a tröszt vezetőit, a bányamentőket a gyors segítségadásért. Hozzáértően A baleset legfontosabb tanulsága: az önmentő készülék helyes kezelése. Ezzel a "tanulsággal« csak akkor rendelkezik, ha az adott rendkívüli helyzetben időben és hozzáértően veszik használatba. A többszöri oktatás, gyakorlás ellenére voltak ugyanis, akik nem tartották időben szükségesnek a készülék igénybevételét. Mások a nagy füstben tapintással nehezen, késedelmesen tudták felnyitni a készülék dobozát, emiatt füstmérgezést kaptak. Volt, aki a készülék használatára utasítást várt, többen a készülékkel futottak, a normál fizikai igényhez elégséges levegőt biztosító szűrő nem tudta kielégítően táplálni a fokozottabban igénybe vett szervezetet. Ezek az emberek nemcsak a készüléken keresztül vették a levegőt. Tartsuk tisztán a vágatokat A nehezebben járható vágatokban a tárolt anyagokon, csilléken való áthaladásoknál egyesek szájából a csutorák kiestek. A csökkent látás, vagy látási lehetőség hiányában hasonló kellemetlenségeket okoztak a szétszórt, rendetlenül elhagyott bányaanyagok, elhanyagolt vágatok. E kellemetlen esemény is igazolja — többek között —, hogy érdemes megbecsülni ez egyéni önmentő készülékét. Hogy nem feleslegesen költ erre államunk évről évre több milliót. A készülék csak akkor hasznos és van értelme, ha tulajdonosa tisztában van annak bármilyen körülmények között is használatával. Érdemes e néhány tapasztalatot szem előtt tartani és ezek alapján — ha szükséges — cselekedni. II.Ac Korszerű eljárásokkal kísérleteznek a nagyalföldi kőolajtermelésnél A Nagyalföldi Kőolajterme- 1ő Vállalat több új eljárással kísérletezik az Alföld földalatti kincseinek, a kőolajnak és a földgáznak felszínbre hozataláért. A legjelentősebb kísérleteket a demjéni olajmezőkön végzik, mert itt a kőolaj sűrű, ezért gáz, vagy víz visszannyomásával nem lehet a földalatti rétegekből kiszorítani. Ezen a telepen az olajat hő alkalmazásával akarják kitermelni. A földalatti rétegekbe fonzó levegőt nyomnak és ezzel az olajat meggyújtják. Az olaj 10—12 százalékának elégetésével tűzfront jön létre, amely maga előtt hajtja a termelő kutak felé az olajat. Ez az eljárás Európában még alig terjedt el és világszerte az olajtermelés új útjának tekintik. A Szovjetunióban, Csehszlovákiában és Romániában ezzel a módszerrel elméleti, illetve üzemi kísérleteket végeznek. Alkalmazásáhoználunk is hosszabb előkészítésre és különböző felszíni kísérletekre volt szükség, amelyeket modelleken és próbaberendezéseken kezdtek meg. Az üzemi kísérletekre a jövő esztendőben kerül sor. Addig a kutak termelésén,atz növelését a kúttalp melegítésével érik el, így teszik folyékonnyá az olajat.