Bányamunkás, 1970 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
Közös kassza Régi patinás brigád Győri Ferencé bányáson. Sokszor volt már a szocialista munkaverseny élenjárója, győztese. Nem válogattak soha a munkahelyekben és nem is kényeztette el őket a bánya. Küzdöttek főrenyomással, talpduzzadással és nagyon sokszor a szivárgó vízzel is. Rájuk mindig számíthatott az aknavezetőség. Kányáson a Nógrádi Szénbányák legnagyobb és legkorszerűbb aknaüzemében sokszor változott már a technológia. Általában mindig Győriék kaptak megbízatást a kísérletezésre, az új módszer meghonosítására. — Ha a Győri brigádra bízzuk, biztosan siker lesz — mondták a vezetők egyegy új elképzelés megvalósítása előtt Nem is csalatkoztak soha. Az idén a jubileumi verseny során ismét élen jár ez a brigád. Eddig már több mint ezer tonna szenet termeltek terven felül. A hányási szénből pedig sosem elég, mert keresett jó minőségű és gazdaságosan termelhető. Előállítási költsége kevesebb, mint amennyit adnak érte. Ahogy az évek teltek a közös munkában, úgy kovácsolódott össze ez a kollektíva is. Ma a három szakban dolgozó brigádnak 84 tagja van. Nagy erőt jelent ez a termelésben és a közös összefogásban is. Az idén egy új kezdeményezést valósítottak meg, amire ha van is példa, még nem általános a nógrádi szénmedencében. Januártól van közös kasszájuk, amelyben hónapról hónapra szaporodik a pénz. Hogyan is történt? — kérdeztük a brigádvezetőtől. — Korábban is általában közösen fedeztük rendezvényeink költségeit. Ilyenkor esetenként, beszálltunk egyformán forintjainkkal. Az idén elhatároztuk, hogy havonta egy bizonyos összeget, amit a család sem érez meg, befizetünk a közös kasszába. Olyan ez mint amikor klubtagsági díjat fizetnek. Szakonként van pénztáros, aki kezeli a közös kaszszát, illetve a takarékbetétkönyvet ■— mondja. — Jelenleg mennyi a közös vagyonuk? — Szakonként hat-hat ezer forintunk van, és lesz amikor kevesebb lesz, de több is. Ez a felhasználástól függ. Most brigádértekezletre készülünk és ennek nyilván költségei is lesznek, mert a végén a fehérasztalnál közösen azért elfogyasztunk valamit. Kirándulást is tervezünk Budapestre, és Egerbe. Családosan természetesen, és erre is kell a pénz. Csak biztosabb így és kényelmesebb is, ha van mihez nyúlni a közös kasszában, nem kell összedobni. Így senki számára sem terhes. Ma még csak ilyen célokat tűztünk ki a közös kasszára, de elképzelésünk többféle van a jövőt illetően. Beszélgetünk ezekről is sokszor. Ha már van közös kasszánk, miért ne lehetne azt is még jobban hasznosítani a közösség, és az egyén érdekében is. Előfordulhat például, hogy valaki a brigádból olyan helyzetbe kerül, amikor kellene a segítség. Miért ne segíthetnénk esetleg kölcsönnel, vagy talán még segély formájában is. Ha itt a munkában a brigád egy családnak számít, hisz közösek érdekeink, gondjaink, akkor miért ne érvényesíthetnénk ezt még jobban például a közös kasszán keresztül is. Sokféle módja lehet ennek is, de biztos vagyok benne, hogy lesz fejlődés a jövőben. Még csak az idén kezdtük tehát, tapasztalatunk nem sok van, de anynyi bizonyos már, hogy jó lesz ez a módszer. — Jövőre várományosai vagyunk a szocialista brigád kitüntetés arany fokozatának Ennek persze idei munkánkkal kell megteremteni a feltételét Úgy érzem, ez a kollektíva képes erre. Szeretnénk azt is közösen megünnepelni és emlékezetessé tenni — mondja Győri Ferenc. Az alapot tehát megteremtették. A közös kassza, ha jó hasznosítják, újabb lehetősége biztosít a még szorosabb összefogásra és talán ez a legfontosabb, amire szükség van. Bodó Janó: A bányászok bérének, jövedelmének alakulásáról Szakszervezetünk elnöksége egy évvel ezelőtt, amikor a bányaipari vállalatok bérgazdálkodásáról és nyereségének, részesedési alapjának alakulásáról készített jelentést tárgyalta, azt állapította meg, hogy a gazdaságirányítás rendszereElnökségünk e hónap 2-i ülésén újra napirendre tűzte a bányászok anyagi helyzetének alakulását és megállapította: az eltelt újabb év a gazdálkodás, valamint az anyagi érdekeltség és a személyi jövedelempolitika terén további előrelépést hozott. Mindenekelőtt megállapítható, hogy az összes személyi jövedelem mind a munkásoknál, mind az alkalmazottaknál a múlt évben is tovább növekedett. (Az összjövedelmekbe beleértjük a béren kívül a részesedésből fizetett összeget is.) A bányaipari vállalatoknál a jövedelmek általában nagyobb mértékben emelkedtek, mint a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó többi egységnél. A szénbányáknál a munkások jövedelme 1967-hez viszonyítva 1968-ban 4, 1969-ben pedig 9 százalékkal nőtt átlagosan. A jövedelem növekedés üteme kielégítőnek mondható az üzemszüneti napokon történt széntermelés bérének figyelmen kívül hagyásával is, így a jövedelemnövekedés 1969- ben 7,5, a két év átlagában pedig mintegy 3,7 százalék. A kőolajbányászok jövedelme 1969-ben 5,3 százalékkal volt magasabb, mint 1967-ben. A növekedés, ha ugyan kismértékben is, de meghaladja a NIM átlagát. A jövedelem szerkezetében (bér és részesedési arány) lényeges változás nem történt. A bérköltség terhére és a részesedésből fizetett összegek egy-két kivételtől eltekintve a vállalatoknál egyaránt növekedtek. A kőolaj bányászok jövedemmek első évét a szakszervezetünkhöz tartozó gazdasági egységek általában eredményesen zárták. A gazdálkodás eredményességével összefüggésben kielégítően alakult a bányaipari dolgozók jövedelme. mének növekedése a bérek emelkedéséből származik, mert az egy főre eső részesedési alap mindkét évben csökkent. Az alkalmazottak jövedelme a munkásokéval közel párhuzamosan növekedett, bár bizonyos szerkezeti változások történtek. Általában nagyobb mértékben növekedtek a bérek és csökkentek a részesedés terhére fizetett összegek. Az alkalmazottaknál nagyobb a szóródás az egyes vállalatok között, mint a munkásoknál. Főként a nem termelő jellegű gazdasági egységeknél — intézeteknél — a jövedelem növekedése nagyobb mértékű. A bérszínvonal alakulása A bérszínvonal gazdálkodás rendszere — hibái ellenére is — egyre inkább érvényesül és meghatározója a jövedelemstruktúra alakulásának. Amíg 1968- ban viszonylag mérsékelt bérszínvonal fejlesztés hajtottak végre a vállalatok, 1969- ben ez néhány kivétellel már erőteljes volt. Példaként említjük, hogy a szénbányák öszszességének bérszínvonal-növekménye 1968-ban mindössze 0,24 százalék volt és ez 16,2 millió forintot jelentett. Ezzel szemben 1969-ben a bérszínvonal-növekmény 4,79 százalék volt, az üzemszüneti napokon történt széntermelés bére nélkül pedig 3,22 százalék. Ennek megfelelően a részesedési alapot terhelő bér 1969- ben 101,2 millió forintra emelkedett, ami az előző évinek több, mint hatszorosa. A szénbányák átlagánál is nagyobb mértékben növekedett 1969- ben a bérszínvonal a kőolajbányászatban, ahol jelentősebb bérfejlesztést hajtottak végre, valamint az Országos Bányagépgyártó Vállalatnál. Reális mértékű bérszínvonal növekedést valósítottak meg az Országos Érc- és Ásványbányáknál. A Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozóinak bérszintje az utóbbi években elmaradt. Szakszervezetünk kezdeményezésére központi intézkedés történt és ennek alapján már 1969-ben mintegy 6 százalékkal emelték a bázisbérszínvonalat és ennek megfelelően a bérekben jelentősebb növekedés következett be. Hasonló intézkedésre került sor a kőolajbányászoknál is, ami azonban csak ebben az évben érezteti hatását Ezek a központi intézkedések kedvezőek az érintett dolgozók jövedelmének alakulására. A részesedési alap képzése, felhasználása A vállalatok gazdálkodásával összefüggésben alakult a vállalati nyereség és a részesedési alap. Az eredmény 1968-hoz képest 1969-ben szinte minden vállalatnál növekedett így a részesedési alap is. A felhasználható részesedés mértéke viszont már nem mindenütt nőtt Ahol nagyobb arányú bérfejlesztést hajtottak végre, ott kisebb részesedést tudtak fizetni. A vállalatok többségénél azonban helyesen gazdálkodtak és a bérek növelése mellett is biztosítani tudták az előző évihez hasonló részesedést Az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél csökkent jelentősebb mértékben az egy főre eső részesedés, ami a bérfejlesztéssel, a létszámnövekedéssel, valamint egyéb tényezőkkel függ öszsze. A nem pénzben részesedés összege majdnem mindenütt növekedett, nagyobb összegeket fordítottak a vállalatok szociális, kulturális, sport célokra és a dolgozók üdülésének támogatására. B. I. A felosztható „r" alap A feladat átlagon felüli teljesítményt követel „Többet akarunk produkálni, mint eddig bármikor. „Minden egyszerű dolgozót hasson át a forradalmi erkölcs, szeressék a munkát, legyenek takarékosak, becsületesek, igazságosak, önzetlenek*Ho Si Minh Ezt az idézetet tekinti hitvallásának a Dorogi Szénbányák Ho Si Minh nevét viselő műszaki brigádja, amely immár harmadszor nyerte el a szocialista brigád címet. Tizenhét műszaki ember, bányász, gépész, építész, általános mérnök tömörült ebben a brigádban, hogy a vállalat tervezési feladatait, tudása legjavát nyújtva oldja meg és segítséget adjon az olyan programok megvalósításához is, amely több-kevesebb társadalmi munkát is feltételez. Érdemes idézni a brigád alig néhány éves múltjából. A viszszapillantás egyértelműen bizonyítja, miként fejlődött ez a kis munkaközösség jelenéig. Annak idején ,mindössze nyolcan voltak, aztán három év leforgása alatt 17-re szaporodott a brigád létszáma. És ma szinte az egész osztályt viszik magukkal ambícióban, törekvésekben, szorgalomban, összefogásban, amikor a feladat nagysága és súlya ezt így követeli meg. A brigád vizsgamunkájának is tekinthető az a társadalmi segítség, amelyet egy lakóházakkal beépítendő terület víznívó süllyesztése érdekében nyújtottak. A talajvízszint nívójának csökkentését az ő terveik alapján végezték el, s ily módon 154 családi ház felépülésének alapvető feltételeit biztosították a szénmedence központjának egyik legszebb területén. A brigád is azt vallja, hogy ez volt az egyik legizgalmasabb feladata. Az idén kezdik meg Pilismaróton a dorogi járás úttörő és KISZ-vezetőképző táboránál építését. A beruházási programot is ők készítették el társadalmi munkában, s vállalták részlettervek kidolgozását is kiviteli szinten, egészen a költségvetésig. Az ő nevükhöz fűződik a tokod-altárói szociális otthon kialakításának terve is. Nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az ipartelepítési politika Dorogra vonatkozó lehetőségei mielőbb élő valósággá váljanak, hiszen a lehető legrövidebb időn belül készítették el a Fémmunkás Vállalat dorogi üzemének és a MOFÉM Vállalat csolnoki üzemének terveit. Sorolhatnánk tovább azokat a dicsérő, elismerő bejegyzéseket, amelyeket a napló örökít meg a jövő számára. Az idei vállalásaikat úgy fogalmazták meg, alakították ki, hogy méltó legyen felszabadulásunk 25. évfordulójához, a Lenin-centenáriumhoz, és pártunk közelgő X. kongreszszusához. Mildner Ede, a brigád vezetője ezt így fogalmazta meg: — Többet akarunk produkálni, mint eddig bármikor. A megoldandó feladatok is olyanok, hogy minden eddiginél többet követelnek. A szállítás és osztályozás rekonstrukcióját vállalati kiemelt beruházásként kezelik Dorogon. A szénelőkészítés korszerűsítése a szállítás koncentrálása fontos feltétele a gazdaságosság növelésének, a szén-árbevétel növelhetőségének. A vállalati döntés a múlt év decemberében született meg, s ez év októberében mindennel el kell készülni. Feladják a dorogi osztályozót, s a szénelőkészítést Tokodra koncentrálják Teherautók szállítják majd e szenet a helyszínre. Meg kell oldani a palaosztályozást. Az annavölgyi kötélpályát automatizálják. A dorogi osztályozó feladása miatt módosítani kell a brikettgyár és az erőmű szénellátását is. A feladatok hatvan százalékát mars maguk mögött tudhatják. A brigád, amely, mint pártcsoport is együtt van, ezen a fórumon is megvitatta, hogy és miként oldja meg a ráháruló feladatot, amely Pender Ferenc osztályvezető szerint is átlagon felüli teljesítményt követel meg mindenkitől. Pender Ferenc, aki egyébként a brigád patronálója is, a széles kooperáció fontosságát, a kivitelezőkkel való állandó és szoros kapcsolat jelentőségét hangsúlyozta. A brigád nem elégszik meg azzal, hogy elkészíti a terveket. Részt vesz a művezetésben, a folyamatos tanácsadásban, szinte ott él, ahol a tervek realitássá érnek. Ez természetesen alapos, körültekintő szervezést igényel. Nem tervezői feladatok ezek, s nem is tekinthető általános szokásnak, hogy a tervező a kivitelező dolgozókkal ilyen szoros kapcsolatot épít ki. A vállalat termelési főmérnökének irányítása alatt a tervezés és a termelés szoros kapcsolata bontakozott ki, s ez igen alkalmas arra, hogy mindenki, aki a terv készítésében és megvalósításában részt vesz, tudása legjavát nyújthassa. Szélesebb emberi kapcsolat, munkakooperáció, egységes felelősségvállalás, s mindez a vállalat legbensőbb érdekeinek szolgálatában, perspektívájának gazdagítása érdekében. Együttműködnek a Bányagépgyár fejlesztési csoportjával is, hiszen kéz a kézben kell dolgozniuk, hogy a szállítás és osztályozás rekonstrukciójának legjobb alternatívája a megvalósításban is igazolja magát. S mindez már kinő a brigád kereteiből. De éppen ez a nagy érdemük. Ambíciójuk, akarásuk kisugárzik, s a brigád, amely névadójának idézett gondolatait vallja és gyakorolja, mindennapi munkájában sorait sokasítja a feladatok megoldásakor, így készülnek pártunk X. kongresszusára. Gordos Géza A VÁSÁRON Az idei Budapesti Nemzetközi Vásár látogatói a korábbi évektől eltérően számos korszerű bányagéppel s egyéb berendezéssel ismerkedhettek meg. A szocialista országokon kívül több jelentős nyugati cég is kiállította a bányában használható eszközeit. A Szovjetunió gépesített önjáró berendezést mutatott be Új, korszerű bányamozdony szintén szovjet termék. A Rheinstahl cég önműködő hidraulikus berendezései Románia kitörésgátló berendezéssel jelentkezett A magyar bányászati bemutató egyik részlete. Fotók: Marton Lajos