Bányamunkás, 1995 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
2 Egy év hosszabbítás December elején hajszálon múlt Dudar és Várpalota bányászatának élete. A BDSZ először megegyezett a kormánnyal, hogy a két bányát be kell zárni. A történet még 1992-re nyúlik vissza, már akkor tettek kísérletet az illetékesek, de akkor még a bányászat egységes volt... Most meg már meg vannak osztva integráción kívüli és belüli bányászokra. Tehát december elején ismét eljött az újabb kísérlet Dudar és Várpalota bezárására, de nagy harc árán sikerült egy év "hosszabbítást" kicsikarni. A nagy “harcossal”, Győr Sándorral beszélgettünk a “kálváriához” hasonlítható tárgyalásokról, amely végül egy minimális győzelemmel végződött. - Ön volt az egyetlen, aki a BDSZ delegációból nem írta alá a tárgyalás jegyzőkönyvét, amelyben az említett két bánya bezárása is szerepelt Arról nem beszélve, hogy tiltakozása jeléül társaival együtt kivonult a tárgyalásról. Miért? - Először az előzményekről. Többször és több fórumot megkerestünk annak érdekében, mivel a dudari és várpalotai energetikai szén a jelenlegi árakat tekintve a legalacsonyabb kategóriába tartozik, s ezért úgy éreztük, hogy a továbbélés esélye így nagyobb lehet. Mindenhol azt a választ kaptuk, hogy nem gazdaságos, a leggazdaságosabb Magyarországon az lenne, ha minden bányát bezárnának. Ez véleményem szerint rendkívül elszomorító, különösen akkor, ha az elkövetkezendő időszak MVM-es privatizációja elé nézünk. Azt hiszem, lehet sejteni, hogy emögött milyen meggondolások lehetnek. A szenes erőművek privatizációjánál azt hiszem, megint előtérbe kerül a bányászat és a szénbányászat akcióképessége, egysége, ereje... Remélem, nem kerül rá sor, de a privatizációba egyéb érvek nem fognak bekerülni, akkor pedig nehéz sorsra kerülnek az integráción belüli bányák is. -A tárgyaláson a kormánynak milyen szándéka volt? - Munkaügyi megfontolásokból a munkanélküliséggel különösen sújtott területen, Borsod megyében Feketevölgy és Putnok nyitvatartása mellett még Edelény 1995-ös termelése volt napirenden. Az összes többi bánya bezárása egyértelműen kiderült a kormány szándékából. Erre természetesen megmozdult az integráción kívüli bányászati érdekvédelem, a BDSZ központja és elnökünk is. December 9-én tárgyalóasztalhoz ültünk, ahol két nézet csapott össze. A számokból kiderült, hogy az összes többi bánya közül forintra és egységnyi hőmennyiségre átszámolva messze a legalacsonyabb áron (250-260 forint) Dudar és Várpalota adta volna az energetikai szenet -Mi történt azon a tárgyaláson, amelyről végül kivonultak? - Mindenki elmondta a saját álláspontját, a delegációnkat vezető Schalkhammer Antal is elmondta, hogy ezt a BDSZ nem tudja elfogadni, az eredeti verziót fenntartjuk, tehát maradjanak meg ezek a bányák. Erre az Ipari Minisztérium vezetése egyértelműen kijelentette, hogy az előbb említett három borsodi bánya mellett még Lencsehegy maradjon fenn, s a többi bezárásra kerül Véleményformálás után az lett a végső határozat szövegébe beírva, amit a kormány javasolt, s ezt a BDSZ delegáció is rajtam kívül elfogadta. Tehát négy bánya tovább üzemel, az összes többi április 15-ig bezárásra kerül. Ezt ebben a formájában sem közgazdaságilag, sem piacilag nem tartottuk megalapozottnak. Kértük, hogy Dudar és Várpalota legalább egy évig termelhessen, a többi bánya nem emelt kifogást Mi a jelenlévő Pongrácz Dénessel úgy ítéltük meg, hogy ezt a megoldást nem tudjuk elfogadni. Ha az árakat a foglalkoztatási szempontokat nézzük, mindegyik mellettünk szólt Egyébként Dudar és Várpalota csak magyar bányászokat foglalkoztat - És mégis ezeket kellene bezárni... - Ezt elfogadhatatlannak tartottuk, s kértük, hogy vegyék bele a jegyzőkönyvbe véleményünket, s tiltakozásunk jeléül felálltunk, s eltávoztunk, mert számunkra akkor úgy tűnt hogy a kormányzat részéről az elutasító magatartás egyértelmű, és ezen a tárgyaláson a “saját oldalunkról” sem kaptuk meg a megfelelő támogatást, tehát ránk a továbbiakban nem volt szükség. Egy kicsit meglepő amit mond, mert a bányászszakszervezet összetartozásáról volt híres, sok szép sikert ért el, amely mögött nagyon sok munka, vita és álmatlan éjszaka állt És most mégis...? - Már nem akarok gyógyulófélben lévő sebeket feltépni... - Bármennyire is nem akar sebeket feltépni, az ilyen döntés enyhén szólva akkor is szégyenletes... - Ezt Ön mondta ki, de egyetértek. Hiszen körülbelül fél petajoulon múlt volna mintegy ötszáz ember munkahelye. Nagyon csodálkozom, hogy a kormánynak ennyit nem ért volna meg félezer bányász munkahelye... Az általunk kért mennyiség amúgy is bagatell tétel volt, ám a két bánya továbbéléséhez elengedhetetlen. - És jött a kedvező fordulat, amely minek köszönhető? - Úgy érzem, a következő héten elnökünk is átértékelte álláspontunkat és magatartásunkat, ismételten felvetette az ipari miniszternél, hogy ez a minimális petajoule a két bánya dolgozóinak a lelki világát, a munkáját és egy nyugodt, normális előkészítés lehetőségét rejti magában, az esztendő második felében a bányák bezárására és a munkaerő átcsoportosítására is megfelelően fel tudunk készülni. Felvetette az ipari kormányzat felé, hogy ez a minimális mennyiség sokkal kevesebb, mint amit a munkabéke felrúgása jelentene. Tehát ebben az évben termelhet Dudar és Várpalota... - Igen, az adataink, a számok egyértelműen mellettünk szólnak. A második szerződést már én is aláírtam, amelyben különvéleményünket visszavontuk. December 15-ig fel kell készülni a bányabezárási munkálatokra. És mi nem kívánunk a továbbiakban se sztrájkot, se demonstrációt szervezni azért, hogy 1996-ban továbbra is energetikai szenet termeljen a két Veszprém megyei bánya. - Ha végleg bezárják a két bányát milyen megoldás várható a dolgozók részére? - Ha komoly előkészítő munka előzi meg azt, hogy Balinkáról átmenjenek emberek Márkushegyre, s ezáltal egykétszáz dudari és várpalotai bányásznak munkahelye lehet Balinkán. Ezt megfelelően elő kell készíteni, s jól megértetni az emberekkel, akkor a jövő év nyarán lehetőség lesz a szakaszos munkaerőátvételre, áttelepítésre. - Minek tulajdonítja az egy év hosszabbítást? - Azt hiszem, belátták érveink megalapozottságát. Úgy érzem, az érveink győztek, és nem a dac, a harag. S nagyon remélem, hogy ezután is együtt eredményesen tudjuk képviselni az integráción belüli és kívüli bányák érdekeit. - Ez a “kívüli és belüli” megosztottság mennyire befolyásolja az érdekeket? - Nagyon is. Az érdekeink most már nem minden szempontból azonosak, sőt néha nagyon is szembeállnak egymással. De azért nem árt elgondolkodnia mindenkinek, hogy csak egy célunk lehet a bányászok normális életkörülmények között jó munkalehetőségeket kapjanak és a továbbiakban is dolgozni tudjanak. Tollár Sándor BÁNYAMUNKÁS 1995. JANUÁR Államilag támogatott bányabezárás - A kormánydöntés “kézhezvétele” után milyen helyi lépések következtek? -Kilencvennégy-kilencvenötre összesen háromszázmillió forintos támogatást kaptunk, illetve kapunk. Ebből következően az akna műszaki vezetése 1995-re is elkészítette a teljes lefejtési tervet A terv készítése során nyilvánvalóvá vált hogy csak azokon a területeken tudunk mozogni, amelyek már feltártak és jelen pillanatban lefejtésre tervezhetők. - Van még a környéken szén? - Jelentős szénvagyonnal rendelkezünk az edelényi bánya területén, ám ezek nagy részét nem lehet kitermelni a környezetvédelmi hatósági szabályok miatt A IV-es telepen körülbelül két két és fél évre elegendő szénvagyon van, de felette található a Borsodi Vegyikombinát szennyvízszikkasztó medencéje. A szikkasztóból olyan anyagok szivárogtak a felszínt borító kavicsrétegbe, olyan nehézfémek, mint pl. vanádium, króm, higanyvegyületek, amelyek elszennyezhetik a közbeeső vízréteget, s ezért a környezetvédelem megtagadta a terület lefejtésének engedélyezését Több tanulmánnyal próbáltuk bizonyítani, hogy ezek a mérgező anyagok nem kerülhetnek be a miocénkori rétegvizekbe, de nem tudtuk befolyásolni a hatósági döntést - Mire elég a kormány által garantált egyszeri támogatás? - Az üzemi terv konkretizálása során kiderült hogy csak nagyon nagy bányászszerencsével tartható a háromszázmillió forintos veszteségen belül a termelés. A minket felügyelő, felettes szervünk a Bányavagyonhasznosító Részvénytársaság által konstruált üzleti terv is azt mutatta, hogy 1995 negyedik negyedévének az elején le kell állnunk, ha nem akarjuk “túlteljesíteni” a veszteséget mivel akkorra fogy el a háromszázmillió. Már látható - bár végleges adatok még nincsenek -, hogy a kilencvennégyre előirányzott támogatási összeget jóval meghaladtuk. Az Edelényi Bányaüzem helyzete, még az integráción kívül maradó bányák között is sajátságos. Kormányhatározat rendelkezik 1995- ös év végi bezárásáról, viszont állami támogatás garantálja odáig a működés feltételeit. A bányánál jelenleg kilencszázhatvanan dolgoznak. Az ő sorsuk alakulásáról kérdeztem Kiss Pétert, az edelényi bányászszakszervezet ügyvezető alelnökét. - Meddig tolható ki a bánya bezárásának időpontja? - Ez év negyedik negyedévét már a bánya felszámolására kell szánnunk. Ez ugyancsak egy részletesen kidolgozott terv alapján bonyolódik. A bezárás üteme attól függ, hogy mennyi pénzt kapunk rá. Reális körülmények között ez fél év leforgása alatt befejezhető. Ehhez háromszáz-négyszáz ember munkája szükséges. - Mi lesz a többiekkel? - Némi létszámot felszív a továbbélésre több esélyt kapott Putnoki- és Feketevölgyi Bányaüzem. Nagy reménykedéssel nézünk a Borsodi Hőerőmű várható rekonstrukciója elé. Fluidágyas tüzelési technológiára akarnak átállni, százötven megawattos termelésre. A tervek szerint - ahogy a híradásokban olvasom - ez az erőmű 1999-ben már teljes kapacitással fog működni. Ez nyolc-tíz petajoule hőmennyiséget tud elhasználni hazai szénből. Négy-öt petajoule-t Lyukóbánya biztosíthatna, a másik felét pedig a többi bánya. Putnok szénvagyona 1998-ra valószínűleg lefogy, Feketevölgy viszont tovább termel. A rekonstruált Borsodi Hőerőmű kapacitásának kihasználására két variáció lehetséges: vagy külföldi szenet hoznak be, s akkor a hazai szénbányászatnak annyi, vagy vagy megnyitják a dubicsányi bányát Az ezzel kapcsolatos anyagokban le van írva, hogy 1995-ben - két ütemben - százötven-százötven embert át tudna venni az Energetikai Kft Vásárokat - Ez a jelenlegi létszám egyharmad része. A nyugdíjazási lehetőségeket már kihasználtuk. Aki tehette már elment Talán harminc-negyven embert tudnánk már csak elküldeni a huszonöt év kedvezménnyel. Az akna korösszetétele harmincöt-negyven év átlagban. Korengedményesen is mindössze nyolc-tíz fő mehetne el. Főképpen az iparosokkal van gond, ők lesznek azok, akik - mert nem tudnak máshol elhelyezkedni - valószínűleg munkanélküli ellátást vesznek majd igénybe. - Ez a jövőkép mennyiben borzolja a kedélyeket? - A dolgozók úgy vannak vele, hogy bár tudnak a bezárásról, de bíznak abban, hogy nem ők kerülnek majd az utcára. - A szakszervezet hogyan kezeli ezt a problémát? - Elkészítettünk egy szakmai anyagot amelyben két verziót állítottunk fel. Az egyik a már említett szennyvízszikkasztó alatti rész lefejtése. A másik. Az I-es és IV-es akna között van egy hatalmas szénterület kb. tíz évre való, amely még érintetlen. Komplett épületek, kötélpálya áll rendelkezésre az I-es aknán. Kétmilliárd forint kellene a beindításhoz. Még így se lenne rentábilis és igényelné a folyamatos központi támogatást Viszont tíz évre megoldaná a foglalkoztatási problémákat Ez egy lehetőség felvillantása, amire semmi esélyünk nincs, hiszen az év végi bezárás már eldöntött dolog. Ennek tudatában csak az a dolgunk marad, hogy megpróbáljunk mindent annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsük az utcára kerülők számát - grendolt a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetség Sztrájkbizottsága (Szénbányászati Tagozat) (továbbiakban BDSZ Sztrájk) között az integráción kívüli szénbányatársaságok energetikai szénátvételéről (1994. december 9.) A 2080/1994. sz. Kormányhatározat alapján az IKM elkészítette “Az integráción kívüli szénbányák helyzete, javaslatok kormányintézkedésre” c. előterjesztését A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége az előterjesztést 1994. október 14-én, a határozati javaslatot 1994. október 26-án kapta meg. Az előterjesztés ismeretében a BDSZ Szénbányászati Tagozata Sztrájkbizottság felállítását határozta el Az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét a BDSZ Sztrájk 1994. november 1-jén kelt levelében küldte meg az OCM-nek, miután már 1994. október 26-án kelt levelében bejelentette a Sztrájkbizottság felállítását. A Kormány megbízásából az IKM 1994. november 14-re tűzte ki az egyeztető tárgyalást Az 1994. november 14-i egyeztető tárgyaláson mindkét tárgyaló delegáció részletesen fejtette ki álláspontját A véleménycserék után kölcsönösen állapodtak meg abban, hogy további szakértői vizsgálatok, gazdaságossági számítások elvégzése szükséges, így az egyeztető tárgyalást elnapolták. 1994. december 2-án a két tárgyaló fél vezetője megállapodott abban, hogy az egyeztető tárgyalást 1994. december 9-én 14 órai kezdettel folytatják az IKM-ben. Az 1994. december 9-i egyeztető tárgyaláson igen részletes szakmai vita után - Felek az alábbiakban állapodtak meg: 1. A szénbányatársaságok energetikai szénszállítási mennyiségét a mellékelt táblázat tartalmazza. Ezen mennyiségekre minden év első hetében az MVM Rt illetékes társasága szerződést köt az adott bányatársasággal. 2. Az 1995. évi energetikai szén átvételi ára Ft/GJ-ban ab. bánya. 3. Az 1996. évi átvételi ár számításának képlete : 1995. évi ár (lásd megállapodás 2. pontját) + termelői árinfláció (a további évekre is ez a számítási modell az irányadó). 4. A “BDSZ Sztrájk” a lakossági szénpiac hazai szereplőinek védelmére megfelelő intézkedéseket (pl. határon történő minőségvizsgálat, stb.) kér a Kormánytól. A Kormány a kérést megvizsgálja különös tekintettel annak költségvonzatára és a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt hatására. 5. A Kormány haladéktalanul kéri az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vezetőit, hogy - az 1995. év után is üzemelő bányatársaságoknál tekintsenek el a késedelmes befizetés miatt keletkező büntetőkamatoktól és járuljanak hozzá, hogy a fennálló tőketartozást 3 év alatt, egyenlő részletekben törlesszék a bányatársaságok. 6. Mindkét fél szükségesnek/indokoltnak tartja - különösen a Dunántúlon - a munkaerő mobilitás megvalósítását és az ezt elősegítő intézkedéseket megteszi. A munkahely áthelyezése érdekében nettó 100 eFt/fő munkahely áthelyezési támogatást irányoz elő a jelenleg Balinkán dolgozó és később Oroszlányban munkát vállalók részére. A munkaügyi szervezetek kiemelt figyelmet fordítsanak a megállapodás szerinti bányabezárásoknál elbocsátandó munkavállalók helyzetének rendezésére. 7. A kormányzati oldal vállalja, hogy az IKM által újólag elkészítendő, jelen megállapodás 1. bekezdésében szereplő előterjesztésében olyan javaslatot dolgoz ki a Kormány számára, mely biztosítja ezen megállapodásban foglaltak teljesülését. 8. Jelen megállapodás nem sértheti az integráció keretében dolgozó bányaüzemek munkavállalóinak érdekeit. Mind a Kormány, mind a BDSZ Sztrájk képviselői kifejezik jószándékukat és készségüket a megállapodásban foglaltak megvalósítására és azt a további korrekt együttműködés alapjának tekintik. Jelen megállapodásban foglaltak teljesülése esetén a BDSZ Sztrájk Bizottsága vállalja, hogy a megállapodással rendezett ügyekben iparági szintű sztrájkot nem kezdeményez, illetve ilyenhez nem csatlakozik. A megállapodáshoz egy táblázat és egy jelenléti ív tartozik. Dr. Hegyháti József Schalkhammer Antal a kormánydelegáció a BDSZ Sztrájk vezetője vezetője A fenti megállapodástól eltérő véleményt fogalmazott meg Győr Sándor a BDSZ Sztrájk tagja (veszprémi terület képviselője), aki kifogásolta a DUSZÉN Kft. és a PALOTASZÉN Kft. 1995. évi átvételi kontingensének nagyságát. Budapest, 1994. december 9. Integráción kívüli bányatársaságok működésének időtartama és középtávú energetikai szénátvételi mennyiségei PJ-ban Edelény 318,77 Feketevölgy 318,77 Putnok 318,77 Rudolf -Lencsehegy 374,15 Dudar 262,2 Várpalota 250,8 Szászvár 275,0 Bányák Termelés Energetikai szénátvétel (PJ) _________________befejezése________________________________________ ________________________________ 1995. 1996. 1997. 1998. Edelény____________1995.IX. hó____________1,2__________________Feketevölgy______________________________1*7_______1,7______1*7______1,7 Putnok________1998._________________3,4 3,4 3,4______1,0 Rudolf akna_______________________________________________________Dudar_____________1995-IVJió____________03_______________________Várpalota__________1995-IVJió____________0,2_______________Lencsehegy 1998. 1,9_______L9______1,9_______1,0 Szászvár 1995.IVJió 0,15~_______________Összesen: 8,85 7,0 7,0______3,7