Bányamunkás, 1995 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1995-01-01 / 1. szám

2 Egy év hosszabbítás December elején hajszálon múlt Dudar és Várpalota bányá­szatának élete. A BDSZ először megegyezett a kormánnyal, hogy a két bányát be kell zárni. A történet még 1992-re nyúlik vissza, már akkor tettek kísérletet az illetékesek, de akkor még a bányászat egységes volt... Most meg már meg vannak osztva integráción kívüli és belüli bányászokra. Tehát december elején ismét eljött az újabb kísérlet Dudar és Várpalota bezárására, de nagy harc árán sikerült egy év "hosszabbítást" kicsikarni. A nagy “harcossal”, Győr Sándorral beszélgettünk a “kálváriához” hasonlít­ható tárgyalásokról, amely végül egy minimális győzelemmel végződött. - Ön volt az egyetlen, aki a BDSZ delegációból nem írta alá a tárgyalás jegyzőkönyvét, amelyben az említett két bánya bezárása is szerepelt Arról nem beszélve, hogy tiltakozása jeléül társaival együtt kivonult a tárgyalásról. Miért? - Először az előzményekről. Több­ször és több fórumot megkerestünk an­nak érdekében, mivel a dudari és várpa­lotai energetikai szén a jelenlegi árakat tekintve a legalacsonyabb kategóriába tartozik, s ezért úgy éreztük, hogy a továbbélés esélye így nagyobb lehet. Mindenhol azt a választ kaptuk, hogy nem gazdaságos, a leggazdaságosabb Magyarországon az lenne, ha minden bányát bezárnának. Ez véleményem sze­rint rendkívül elszomorító, különösen akkor, ha az elkövetkezendő időszak MVM-es privatizációja elé nézünk. Azt hiszem, lehet sejteni, hogy emögött mi­lyen meggondolások lehetnek. A szenes erőművek privatizációjánál azt hiszem, megint előtérbe kerül a bányászat és a szénbányászat akcióképessége, egysé­ge, ereje... Remélem, nem kerül rá sor, de a privatizációba egyéb érvek nem fognak bekerülni, akkor pedig nehéz sors­ra kerülnek az integráción belüli bányák is. -A tárgyaláson a kormánynak milyen szándéka volt? - Munkaügyi megfontolásokból a munkanélküliséggel különösen sújtott te­rületen, Borsod megyében Feketevölgy és Putnok nyitvatartása mellett még Edelény 1995-ös termelése volt napi­renden. Az összes többi bánya bezárása egyértelműen kiderült a kormány szán­dékából. Erre természetesen megmoz­dult az integráción kívüli bányászati ér­dekvédelem, a BDSZ központja és elnö­künk is. December 9-én tárgyalóasztal­hoz ültünk, ahol két nézet csapott össze. A számokból kiderült, hogy az összes többi bánya közül forintra és egységnyi hőmennyiségre átszámolva messze a leg­alacsonyabb áron (250-260 forint) Dudar és Várpalota adta volna az energetikai szenet -Mi történt azon a tárgyaláson, amely­ről végül kivonultak? - Mindenki elmondta a saját állás­pontját, a delegációnkat vezető Schalkhammer Antal is elmondta, hogy ezt a BDSZ nem tudja elfogadni, az eredeti verziót fenntartjuk, tehát marad­janak meg ezek a bányák. Erre az Ipari Minisztérium vezetése egyértelműen ki­jelentette, hogy az előbb említett három borsodi bánya mellett még Lencsehegy maradjon fenn, s a többi bezárásra kerül Véleményformálás után az lett a végső határozat szövegébe beírva, amit a kor­mány javasolt, s ezt a BDSZ delegáció is rajtam kívül elfogadta. Tehát négy bá­nya tovább üzemel, az összes többi ápri­lis 15-ig bezárásra kerül. Ezt ebben a formájában sem közgazdaságilag, sem piacilag nem tartottuk megalapozottnak. Kértük, hogy Dudar és Várpalota leg­alább egy évig termelhessen, a többi bánya nem emelt kifogást Mi a jelenlé­vő Pongrácz Dénessel úgy ítéltük meg, hogy ezt a megoldást nem tudjuk elfo­gadni. Ha az árakat a foglalkoztatási szempontokat nézzük, mindegyik mel­lettünk szólt Egyébként Dudar és Vár­palota csak magyar bányászokat foglal­koztat - És mégis ezeket kellene bezárni... - Ezt elfogadhatatlannak tartottuk, s kértük, hogy vegyék bele a jegyzőkönyv­be véleményünket, s tiltakozásunk jeléül felálltunk, s eltávoztunk, mert számunk­ra akkor úgy tűnt hogy a kormányzat részéről az elutasító magatartás egyér­telmű, és ezen a tárgyaláson a “saját oldalunkról” sem kaptuk meg a megfe­lelő támogatást, tehát ránk a továbbiak­ban nem volt szükség.­­ Egy kicsit meglepő amit mond, mert a bányászszakszervezet összetartozásá­ról volt híres, sok szép sikert ért el, amely mögött nagyon sok munka, vita és álmatlan éjszaka állt És most mégis...? - Már nem akarok gyógyulófélben lévő sebeket feltépni... - Bármennyire is nem akar sebeket feltépni, az ilyen döntés enyhén szólva akkor is szégyenletes... - Ezt Ön mondta ki, de egyetértek. Hiszen körülbelül fél petajoulon múlt volna mintegy ötszáz ember munkahe­lye. Nagyon csodálkozom, hogy a kor­mánynak ennyit nem ért volna meg fél­ezer bányász munkahelye... Az általunk kért mennyiség amúgy is bagatell tétel volt, ám a két bánya továbbéléséhez elengedhetetlen. - És jött a kedvező fordulat, amely minek köszönhető? - Úgy érzem, a következő héten elnö­künk is átértékelte álláspontunkat és ma­gatartásunkat, ismételten felvetette az ipari miniszternél, hogy ez a minimális petajoule a két bánya dolgozóinak a lelki világát, a munkáját és egy nyugodt, nor­mális előkészítés lehetőségét rejti magá­ban, az esztendő második felében a bá­nyák bezárására és a munkaerő átcso­portosítására is megfelelően fel tudunk készülni. Felvetette az ipari kormányzat felé, hogy ez a minimális mennyiség sokkal kevesebb, mint amit a munkabé­ke felrúgása jelentene.­­ Tehát ebben az évben termelhet Dudar és Várpalota... - Igen, az adataink, a számok egyér­telműen mellettünk szólnak. A második szerződést már én is aláírtam, amelyben különvéleményünket visszavontuk. De­cember 15-ig fel kell készülni a bánya­­bezárási munkálatokra. És mi nem kívá­nunk a továbbiakban se sztrájkot, se demonstrációt szervezni azért, hogy 1996-ban továbbra is energetikai szenet termeljen a két Veszprém megyei bánya. - Ha végleg bezárják a két bányát milyen megoldás várható a dolgozók részére? - Ha komoly előkészítő munka előzi meg azt, hogy Balinkáról átmenjenek emberek Márkushegyre, s ezáltal egy­­kétszáz dudari és várpalotai bányásznak munkahelye lehet Balinkán. Ezt megfe­lelően elő kell készíteni, s jól megértetni az emberekkel, akkor a jövő év nyarán lehetőség lesz a szakaszos munka­erőátvételre, áttelepítésre. - Minek tulajdonítja az egy év hosszab­bítást? - Azt hiszem, belátták érveink meg­alapozottságát. Úgy érzem, az érveink győztek, és nem a dac, a harag. S nagyon remélem, hogy ezután is együtt eredmé­nyesen tudjuk képviselni az integráción belüli és kívüli bányák érdekeit. - Ez a “kívüli és belüli” megosztott­ság mennyire befolyásolja az érdeke­ket? - Nagyon is. Az érdekeink most már nem minden szempontból azonosak, sőt néha nagyon is szembeállnak egymással. De azért nem árt elgondolkodnia min­denkinek, hogy csak egy célunk lehet a bány­ászok normális életkörülmények kö­zött jó munkalehetőségeket kapjanak és a továbbiakban is dolgozni tudjanak. Tollár Sándor BÁNYAMUNKÁS 1995. JANUÁR Államilag támogatott bányabezárás - A kormánydöntés “kézhezvétele” után milyen helyi lépések következtek? -Kilencvennégy-kilencvenötre össze­sen háromszázmillió forintos támoga­tást kaptunk, illetve kapunk. Ebből kö­vetkezően az akna műszaki vezetése 1995-re is elkészítette a teljes lefejtési tervet A terv készítése során nyilvánva­lóvá vált hogy csak azokon a területe­ken tudunk mozogni, amelyek már fel­tártak és jelen pillanatban lefejtésre ter­vezhetők. - Van még a környéken szén? - Jelentős szénvagy­onnal rendelke­zünk az edelényi bánya területén, ám ezek nagy részét nem lehet kitermelni a környezetvédelmi hatósági szabályok miatt A IV-es telepen körülbelül két két és fél évre elegendő szénvagyon van, de felette található a Borsodi Vegyi­kombinát szennyvízszikkasztó meden­céje. A szikkasztóból olyan anyagok szi­várogtak a felszínt borító kavicsrétegbe, olyan nehézfémek, mint pl. vanádium, króm, higanyvegyületek, amelyek el­szennyezhetik a közbeeső vízréteget, s ezért a környezetvédelem megtagadta a terület lefejtésének engedélyezését Több tanulmánnyal próbáltuk bizonyítani, hogy ezek a mérgező anyagok nem ke­rülhetnek be a miocénkori rétegvizekbe, de nem tudtuk befolyásolni a hatósági döntést - Mire elég a kormány által garantált egyszeri támogatás? - Az üzemi terv konkretizálása során kiderült hogy csak nagyon nagy bá­nyászszerencsével tartható a háromszáz­­millió forintos veszteségen belül a ter­melés. A minket felügyelő, felettes szer­vünk a Bányavagyonhasznosító Rész­vénytársaság által konstruált üzleti terv is azt mutatta, hogy 1995 negyedik ne­gyedévének az elején le kell állnunk, ha nem akarjuk “túlteljesíteni” a vesztesé­get mivel akkorra fogy el a háromszáz­­millió. Már látható - bár végleges ada­tok még nincsenek -, hogy a kilencven­négyre előirányzott támogatási összeget jóval meghaladtuk. Az Edelényi Bányaüzem helyzete, még az integráci­ón kívül maradó bányák kö­zött is sajátságos. Kormány­­határozat rendelkezik 1995- ös év végi bezárásáról, vi­szont állami támogatás ga­rantálja odáig a működés fel­tételeit. A bányánál jelenleg kilencszázhatvanan dolgoz­nak. Az ő sorsuk alakulásá­ról kérdeztem Kiss Pétert, az edelényi bányászszakszerve­zet ügyvezető alelnökét. - Meddig tolható ki a bánya bezárásá­nak időpontja? - Ez év negyedik negyedévét már a bánya felszámolására kell szánnunk. Ez ugyancsak egy részletesen kidolgozott terv alapján bonyolódik. A bezárás üte­me attól függ, hogy mennyi pénzt ka­punk rá. Reális körülmények között ez fél év leforgása alatt befejezhető. Ehhez háromszáz-négyszáz ember munkája szükséges. - Mi lesz a többiekkel? - Némi létszámot felszív a tovább­élésre több esélyt kapott Putnoki- és Feketevölgyi Bányaüzem. Nagy remény­kedéssel nézünk a Borsodi Hőerőmű várható rekonstrukciója elé. Fluidágyas tüzelési technológiára akarnak átállni, százötven megawattos termelésre. A ter­vek szerint - ahogy a híradásokban ol­vasom - ez az erőmű 1999-ben már teljes kapacitással fog működni. Ez nyolc-tíz petajoule hőmennyiséget tud elhasználni hazai szénből. Négy-öt petajoule-t Lyukóbánya biztosíthatna, a másik felét pedig a többi bánya. Putnok szénvagyona 1998-ra valószínűleg lefogy, Feketevölgy viszont tovább termel. A rekonstruált Borsodi Hőerőmű ka­pacitásának kihasználására két variáció lehetséges: vagy külföldi szenet hoznak be, s akkor a hazai szénbányászatnak annyi, vagy vagy megnyitják a dubicsányi bányát Az ezzel kapcsolatos anyagok­ban le van írva, hogy 1995-ben - két ütemben - százötven-százötven embert át tudna venni az Energetikai Kft Vásárokat - Ez a jelenlegi létszám egyharmad része.­­ A nyugdíjazási lehetőségeket már kihasználtuk. Aki tehette már elment Talán harminc-negyven embert tudnánk már csak elküldeni a huszonöt év ked­vezménnyel. Az akna korösszetétele har­mincöt-negyven év átlagban. Korenged­ményesen is mindössze nyolc-tíz fő me­hetne el. Főképpen az iparosokkal van gond, ők lesznek azok, akik - mert nem tudnak máshol elhelyezkedni - valószí­nűleg munkanélküli ellátást vesznek majd igénybe. - Ez a jövőkép mennyiben borzolja a kedélyeket? - A dolgozók úgy vannak vele, hogy bár tudnak a bezárásról, de bíznak ab­ban, hogy nem ők kerülnek majd az utcára. - A szakszervezet hogyan kezeli ezt a problémát? - Elkészítettünk egy szakmai anya­got amelyben két verziót állítottunk fel. Az egyik a már említett szennyvízszik­kasztó alatti rész lefejtése. A másik. Az I-es és IV-es akna között van egy hatal­mas szénterület kb. tíz évre való, amely még érintetlen. Komplett épületek, kö­télpálya áll rendelkezésre az I-es aknán. Kétmilliárd forint kellene a beindítás­hoz. Még így se lenne rentábilis és igé­nyelné a folyamatos központi támoga­tást Viszont tíz évre megoldaná a fog­lalkoztatási problémákat Ez egy lehető­ség felvillantása, amire semmi esélyünk nincs, hiszen az év végi bezárás már eldöntött dolog. Ennek tudatában csak az a dolgunk marad, hogy megpróbál­junk mindent annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsük az utcára kerü­lők számát - grendolt­ a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetség Sztrájkbizottsága (Szénbányászati Tagozat) (továbbiakban BDSZ Sztrájk) között az integ­ráción kívüli szénbányatársaságok energetikai szénátvételéről (1994. december 9.) A 2080/1994. sz. Kormányhatározat alapján az IKM elkészítette “Az integráción kívüli szénbányák helyzete, javaslatok kormányin­tézkedésre” c. előterjesztését A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége az előterjesztést 1994. október 14-én, a határozati javaslatot 1994. október 26-án kapta meg. Az előterjesztés ismeretében a BDSZ Szén­­bányászati Tagozata Sztrájkbizottság felállí­tását határozta el Az előterjesztéssel kapcso­latos véleményét a BDSZ Sztrájk 1994. no­vember 1-jén kelt levelében küldte meg az OCM-nek, miután már 1994. október 26-án kelt levelében bejelentette a Sztrájkbizottság felállítását. A Kormány megbízásából az IKM 1994. november 14-re tűzte ki az egyeztető tárgyalást Az 1994. november 14-i egyeztető tárgya­láson mindkét tárgyaló delegáció részletesen fejtette ki álláspontját A véleménycserék után kölcsönösen állapodtak meg abban, hogy to­vábbi szakértői vizsgálatok, gazdaságossági számítások elvégzése szükséges, így az egyeztető tárgyalást elnapolták. 1994. december 2-án a két tárgyaló fél vezetője megállapodott abban, hogy az egyez­tető tárgyalást 1994. december 9-én 14 órai kezdettel folytatják az IKM-ben. Az 1994. december 9-i egyeztető tárgyalá­son­­ igen részletes szakma­i vita után - Felek az alábbiakban állapodtak meg: 1. A szénbányatársaságok energetikai szén­szállítási mennyiségét a mellékelt táblázat tartalmazza. Ezen mennyiségekre minden év első hetében az MVM Rt illetékes társasága szerződést köt az adott bányatársasággal. 2. Az 1995. évi energetikai szén átvételi ára Ft/GJ-ban ab. bánya. 3. Az 1996. évi átvételi ár számításának képlete : 1995. évi ár (lásd megállapodás 2. pontját) + termelői árinfláció (a további évek­re is ez a számítási modell az irányadó). 4. A “BDSZ Sztrájk” a lakossági szénpiac hazai szereplőinek védelmére megfelelő in­tézkedéseket (pl. határon történő minőség­­vizsgálat, stb.) kér a Kormánytól. A Kormány a kérést megvizsgálja különös tekintettel an­nak költségvonzatára és a nemzetközi kap­csolatokra gyakorolt hatására. 5. A Kormány haladéktalanul kéri az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár­, az Or­szágos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság­, és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ve­zetőit, hogy - az 1995. év után is üzemelő bányatársaságoknál­­ tekintsenek el a kése­delmes befizetés miatt keletkező büntetőka­matoktól és járuljanak hozzá, hogy a fennálló tőketartozást 3 év alatt, egyenlő részletekben törlesszék a bányatársaságok. 6. Mindkét fél szükségesnek/indokoltnak tartja - különösen a Dunántúlon - a munka­erő mobilitás megvalósítását és az ezt előse­gítő intézkedéseket megteszi. A munkahely áthelyezése érdekében nettó 100 eFt/fő mun­kahely áthelyezési támogatást irányoz elő a jelenleg Balinkán dolgozó és később Orosz­lányban munkát vállalók részére. A munkaügyi szervezetek kiemelt figyel­met fordítsanak a megállapodás szerinti bá­nyabezárásoknál elbocsátandó munkaválla­lók helyzetének rendezésére. 7. A kormányzati oldal vállalja, hogy az IKM által újólag elkészítendő, jelen megálla­podás 1. bekezdésében szereplő előterjeszté­sében olyan javaslatot dolgoz ki a Kormány számára, mely biztosítja ezen megállapodás­ban foglaltak teljesülését. 8. Jelen megállapodás nem sértheti az in­tegráció keretében dolgozó bányaüzemek munkavállalóinak érdekeit. Mind a Kormány, mind a BDSZ Sztrájk képviselői kifejezik jószándékukat és kész­ségüket a megállapodásban foglaltak meg­valósítására és azt a további korrekt együtt­működés alapjának tekintik. Jelen megállapodásban foglaltak teljesü­lése esetén a BDSZ Sztrájk Bizottsága vállal­ja, hogy a megállapodással rendezett ügyek­ben iparági szintű sztrájkot nem kezdemé­nyez, illetve ilyenhez nem csatlakozik. A megállapodáshoz egy táblázat és egy jelenléti ív tartozik. Dr. Hegyháti József Schalkhammer Antal a kormánydelegáció a BDSZ Sztrájk vezetője vezetője A fenti megállapodástól eltérő véleményt fogalmazo­tt meg Gy­őr Sándor a BDSZ Sztrájk tagja (veszprémi terület képviselője), aki ki­fogásolta a DUSZÉN Kft. és a PALOTA­SZÉN Kft. 1995. évi átvételi kontingensének nagyságát. Budapest, 1994. december 9. Integráción kívüli bányatársaságok működésének időtartama és középtávú energetikai szénátvételi mennyiségei PJ-ban Edelény 318,77 Feketevölgy 318,77 Putnok 318,77 Rudolf -Lencsehegy 374,15 Dudar 262,2 Várpalota 250,8 Szászvár 275,0 Bányák Termelés Energetikai szénátvétel (PJ) _________________befejezése________________________________________ ________________________________ 1995. 1996. 1997. 1998. Edelény____________1995.IX. hó____________1,2__________________­Feketevölgy______________________________1*7_______1,7______1*7______1,7 Putnok________1998._________________3,4 3,4 3,4______1,0 Rudolf akna___________________________­____________­________________­Dudar_____________1995-IVJió____________03________­________­_______­Várpalota__________1995-IVJió____________0,2________­_______­Lencsehegy 1998. 1,9_______L9______1,9_______1,0 Szászvár 1995.IVJió 0,15~________­_______­Összesen: 8,85 7,0 7,0______3,7

Next