A Bánya, 1912 (7[5]. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-07 / 1. szám
VII. évfolyam.1 M BUDAPEST 1912 JANUÁR 7. ELŐFIZETÉSI ÁRA „JÓ SZERENCSÉT" MELLÉKLETTEL EGYÜTT NEGYED ÉVRE EGYES SZÁM . 3.— K. —.60 K. /? 2 ytr 7 &s/ 0 . 1. 57AM. DAS BERGWERK TUE, MINE LR MIME ^ ‘MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ER501EINT JEDEM SONNTflG/tt írói dij 8 oldalas nyomtatott ivenkint 35 K. Közlemények átvételét csakis a forrás megnevezésével engedjük meg. FŐSZERKESZTŐ DR BISCHITZ BÉLA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, IV., (BELVÁROS) MOLNÁR UTCA 33 TELEFON 108-00. HIRDETÉSEK mm. SZÁMÍTÁSSAL DÍJSZABÁS SZERINT. A második műegyetem — Selmecbányán. Mikor a múlt év közepe táján Selmecbányán, az ősi bányavárosban, kincstári felépítmények, szertárak és épületek kerültek árverésre, lapunk vezető helyén mutattunk arra, hogy ez a kincstári árverés szomorú előhírnöke az elmúlásnak, amely be fog köszönteni a nemrég még mozgalmas hegyvidéken. Úgy gondoltuk akkor, hogy az elmúlást semmi jóindulat meg nem gátolhatja többé, mert hiszen tény, hogy a régi ősi Selmecbányának a bányászat volt az éltető és fentartó ereje. A bányák kimerülőfélben vannak, fogynak a télérek és Selmecbánya, a régi, híres bányaváros, amely kulturális központja volt egy országrésznek, biztos léptekkel indult a kis felvidéki városkák csendes és élettelen szürkesége felé. De Selmecbánya öntudatra ébredt — talán az utolsó pillanatban. Míg Selmec vezető férfiai egyrészt a városnak máris bekövetkezett stagnálását, másrészt erélyesen keresték a módokat, amelyek szanálhatnák Selmecnek egyre szomorúbbá való viszonyait. Találtak erre több módot is. A hontnémet—selmeci vasút új lüktető életet hoz a miserábilis keskeny vágányú vasútjával megrekedt városnak; a háziipar fejleszthetősége szempontjából is jobb napokat fog látni a bányaváros mostanában új életre keltett régi fafaragó iparával. De új életet önthetne a stagnáló városba, ha a legújabban felmerült terv a megvalósulás stádiumába léphetne és Selmecen felállítanák a második műegyetemet. A nagy terv nem a selmeci polgárok agyában született, nem a túlzott lokálpatronizmus akarja a második műegyetemmel megmenteni a halódó várost. Egyik legtudományosabb testületünkben, a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben merült fel először e gondolat, hazánk műszaki kiválóságai gondoltak elsősorban Selmecre és bizonyára azért, hogy egy ősi bányavárost fellendítsenek vele, hanem igenis azért, mert a második műegyetem felállítására Selmecbánya a legalkalmasabb hely, sőt a második műegyetem azonnali felállítása - amire égető szükség van — csakis a selmeci főiskola kibővítésével lehetséges. Selmec jövőjére nagy kihatással lenne a második műegyetem, de kétségtelen, hogy jelenleg a felállítandó második műegyetemnek, illetve a gépészmérnöki és mérnöki szaknak is szüksége van a selmeci főiskolára. Ha sorra vizsgáljuk a Mérnök és Építész-Egylet december 5-iki ülésén elhangzott terveket, amelyek hol Erdélyben, hol Szegeden, Nagyváradon, sőt a budapesti tudományegyetemmel kapcsolatban kívánják felállítani a második műszaki főiskolát, mihamar meggyőződhetünk arról, hogy a tervek kivihetetlenek, vagy fia egyik-másik megvalósulhatna is, tán csak egy évtized múlva nyílnék meg második műegyetemünk. Az egyetlen életrevaló és komoly terv, amely gyakorlatilag legkönnyebben, legkevesebb áldozattal a leggyorsabban lenne megvalósítható Jendrassik Kornélnak, a kiváló szabadalmi bírónak, életrevaló terve, mely szerint a második műegyetemnek Selmecbányán van a helye. Az ülésen Jendrassik ezeket mondta: Igen röviden kívánok az előadás gondolatmenetéhez hozzászólni. A magam részéről méltánylom azt a lelkesedést, amelyet az előadó urak Kolozsvár és Erdély érdekében kifejtettek, hanem azt az eszmét, hogy idegen fészekbe telepítsünk be új műegyetemet, lehetetlennek tartom és nem látom célravezetőnek. Igen jól mondta Czakó tanár úr, hogy a sikeres működés legmegfelelőbb helyén kell felállítani az új főiskolát. Ha financiális szempontból vesszük szemügyre a kérdést és mérlegeljük a felállítás szükségességét, azt hiszem, nem nagyon tévedek, ha azt mondom, hogy a műegyetemnek két fakultása van tulajdonképpen túlzsúfolva, a mérnöki és gépészmérnöki. E kettőre volna szükség és tett volna már huszonöt évvel ezelőtt és annak legalkalmasabb helye volna a Selmecbányai főiskola, ahol most is technikai szellemben tanítanak, tehát nem idegen fészekben, nem idegen tanárok adnák elő a műszaki tudományokat. Itt igazán otthon volna a két fakultás és igazán kevés költséggel és változással mindenesetre jó talajon lehetne. Ezeket mondta helyes gyakorlati felfogással Jendrassik bíró. És hozzátehetjük, hogy komoly helyeken a második műegyetem közeli felállítását a bányászati főiskola fejlesztésével hozzák kapcsolatba. Egy újabb műegyetem felállítása pedig sürgősen szükséges, sőt szükéges lett volna már ezelőtt tíz esztendővel is. Öt évvel ezelőtt a műegyetemi hallgatók létszáma már meghaladta