A Bánya, 1916 (11. évfolyam, 1-40. szám)

1916-12-10 / 38. szám

2 HAZAI HÍREK. Halálozás. Steinhausz Gyula m. kir. főbánya­­tanácsos november 25-én 73. évében elhunyt. A Kereskedelmi Bank tőkeemelése. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága legutóbbi ülésén nagyfontosságú és a bank jövőjére kétség­telenül messze kiható elhatározásra jutott. A decem­ber 21-én tartandó rendkívüli közgyűlésnek ugyanis azt fogja javasolni, hogy a mai 65 milliós alaptőkét 80 millióra emeljék fel. A bank legutóbb 1912-ben emelte fel a tőkéjét 50 millióról 65 millióra. A mostani tőkeemeléssel 1500 darab 1000 koronás névértékű részvény kerül kibocsátásra, amihez még 1000 darab részvény csatlakozik az 1912-iki kibocsá­tás maradványa gyanánt. A részvények kibocsátó ár­folyamát hivatalosan csak a közgyűlés előtt megtar­tandó igazgatósági ülés fogja nyilvánosságra hozni. Az erre vonatkozó döntést egyelőre csak kombinálni lehet abból, hogy a tranzakció lebonyolítása után a Kereskedelmi Bank vezetősége a 80 milliós részvény­tőkén kívül 152 milliós nyílt tartalékra, összesen tehát 232 millió korona saját tőkére számít. Ma 110­2 milliót tesz a tartalék. A banknál elhelyezett tőkék összege az idén meghaladja az 1100 milliót, a bank jelzálog- és községi kölcsönkibocsátásainak átlaga pedig az 580 milliót. A tőkeemeléssel kapcsolatban az alap­szabály módosítását is tervezik olyan értelemben, hogy a tisztviselők jutalmazására szánt összeg növe­kedjék. Új bányák megnyitása. A zabok—stubicai vasút­vonal környékén réz-, vas-, kőszén- és sóbányák terülnek el, amelyek feltárása folyamatban van. Rézárak emelkedése. A newyorki és londoni fém­­piacok­on az utóbbi időben valóságos rézhausse ész­lelhető. A londoni tőzsdén a standard­ réz ára tonnán­­ként november 16 án 129­2 fontról 135 fontra emelke­dett. A londoni áremelkedést a newyorki piac befolyá­solja, ahol a réz ára még soha sem állott oly magasan, mint most. A háború kitörésekor a réz ára Londonban 59 font volt. Új illetéktörvény. December elsején életbe lépett az új illetéktörvény. Az új rend szerint számlákra, ha 100 koro­nánál kisebb összegről vannak kiállítva, évenkint 2 fillér, 100 koronánál nagyobb összegnél 10 fillér bélyeg jár. Bár Ausztriában a számlák bélyegét felemelték, a Magyarorszá­gon kiállított és a fentiek szerint szabályszerűen felbélyeg­zett számlákat Ausztriába való átvitelük esetén nem kell magasabb illetékkel ellátni. A december 1-én vagy után kel­tezett váltók is már az új fokozatok szerint járó magasabb illeték alá esnek. A pénzügyminiszter december 1-től új váltóűrlapok forgalombahozatalát rendelte el, azonban a meg­levő váltóűrlap-készletek felhasználhatása végett úgy ren­delkezett, hogy december 1-től kezdődőleg egyelőre a váltó­­blanketták akként fognak forgalomba hozatni, hogy azokon a baloldalon levő széljegyzet, amely tévedésekre adott volna alkalmat, hiányozni fog és így csak az új kibocsátású 2 ko­rona 40 fillér és a 3 korona 20 fillérről szóló váltóűrlapok lesznek egyelőre ezzel a széljegyzettel ellátva. December 1-től kezdve csakis az újonnan forgalomba hozott széljegyzetnélküli, illetve az 1916. évi XXVII. t.-c. 1. §-ában megállapított I. fokozati tételeknek megfelelő széljegyzetekkel ellátott uj bélyeges kincstári váltóűrlapokat szabad árusítani és fel­használni. A Magyar Általános Gépgyár r.-t. mátyásföldi uj telepén serényen folynak az építkezések. Az új repülő­­gépgyár még ebben az esztendőben, a motor- és autógyár pedig jövő év márciusán kerül üzembe. A gyár különben régi telepén rendkívül erősen van foglalkoztatva. Megállapítást nyert, hogy a vállalat aeroplán-motorjai teljesen kifogástalanok. 1914-ben fogott bele a cég ez új cikk nagy precizitást igénylő gyártásába és ma már e cikkben második helyen áll a monarchia legjobban foglalkoztatott iparvállalatai sorában. A Skoda-gyár tőkeemelése. A Skoda-gyár leg­utóbbi igazgatósági ülésén elhatározták, hogy az alaptőkét a tartalékok felhasználásával oly módon fogják felemelni, hogy a részvények névértékéhez 120 koronát csatolnak a tartalékból. Az alaptőke ezzel a tranzakcióval 72 millióra emelkedett. Metallurgiai Részvénytársaság legutóbbi közgyűlése kimondta a felszámolást. A kereskedelmi miniszter a petróleumhiányról. A kereskede­lemügyi miniszter a vármegyékhez és a törvényhatósági városokhoz leiratot intézett a petróleum ügyében. A kereskedelemügyi miniszter leiratában elmondta, hogy petróleumhiány van, a világító kőolaj csak korlátolt mértékben áll rendelkezésre, éppen ezért ezeket a készleteket az ország vármegyéi és városai között felosztotta. A petróleummennyi­séget a kormány igyekezni fog január és február hónapokra is biztosítani. Az elosztás tekintetében a gáz- és villany­­­berendezéseket, valamint az ipari és mezőgazdasági érdekeket is tekintetbe vették. A miniszteri rendelet azokat az ausztriai és magyarországi finomító gyárakat is kijelöli, amelyek köte­lesek a petróleummennyiséget szállítani az egyes megyéknek és városoknak. A miniszter az alispánok és polgármesterek belátására bízza, hogy amennyiben szükségesnek látják, takarékossági szempontból vármegyéjük és városuk területén petróleumjegyeket léptessenek életbe. A Kőbányai Göztéglagyár Pesten december 4-én tartott rendkívüli közgyűlésén határozta el részvény­­tőkéjének 4.365.000 koronára való emelését. A hatá­rozat kimondása előtt vitát keltett, hogy az eddig adómentes tartaléknak adókötelessé tétele a vállalat üzletvitelét és kamatkötelezettségét mennyiben fogja befolyásolni. Végül mégis elhatározták, hogy minden új részvény névértékéből 150 korona a társaság értékcsökkenési tartalékából fog fedezetet nyerni. A szén árának emelkedése. A felsősziléziai szén­konvenció határozatát, hogy a szénárat tonnánként két márkával felemeli, nem támadták meg, úgy, hogy a határozat érvényben marad. Dobsinai Rézművek r.-t. Mintegy öt év előtt létesítette a társaságot 1.750.000 koronás alaptőkével a Magyar Általános Hitelbank a Coburg hercegi rézbányaművek bérbevett részei­nek hasznosítása céljából. A legújabb mérleg 28.942 K-ás veszteséggel zárul. Minthogy az üzem ma még mindig nem rentábilis, az újabb befektetések költségei a hitelezők emel­kedő tételeiből kerülnek ki. A hitelezők tételei: 1912. évben 549.140 K, 1913-ban 1,093.706 K, 1914-ben 1,756.876 K volt, addig 1915-ben 2,533.982 K-ra emelkedett ez a tétel. Az alaptőkéből és a hiteltőkéből táplálkozó aktívák a következők : Bánya- és kutatási engedély 446 593 K, bányaberendezés 371.139 K, iparvasút 108.638 K, telkek és épületek 395.772 K, pénztár 27.274 K, adósok 208.708 K, óvadékok 15.205 K. A gyártmányértékesítésből eredő jövedelem mindössze 92.441 K, amellyel szettben fizetések, költségek, kamatok fejében 374 383 - ás kiadás áll. A Bélapátfalvai Portlandcementgyár 592 527 korona tavalyról áthozott veszteségén felül, megjelent mérle­gében újabb 632.075 korona veszteséget tüntet fel. E veszteséggel szemben adósainak tétele 1.37 millióra gyarapodott a tavaly feltüntetett 1.01 millióval szem­ben, a hitelezők tétele viszont 3.43 milliót tesz ki a ta­valyi 2.07 millióval szemben. Hogy e tétel mily mér­tékben rontja valóban a mérleget, azt a közelebbi adatok hijján bajos megállapítani. Az értékcsökkenés címén 607.740 korona szerepel az idén a tavalyi 389.544 koronával szemben. A galíciai nyersolajtermelés. Az 1916. év első kilenc hó­napjában Galíciában 59.175 ciszterna volt a nyersolajtermelés, amelyből Boryszlav vidékére 19.442, Tustanovice vidékére 37.094, Mragnica vidékére 1937 ciszterna jutott. Az első há­rom évnegyedben különben összesen 100 018 ciszterna nyers­olajat szállítottak el Galíciából. Október hónapjában kissé csökkent a termelés, amennyiben csak 6353 ciszterna volt a szeptemberi 6473 ciszternával szemben. A BÁNYA 1916 december 10. (38. szám.)

Next